Noha a tapasztalat az, hogy a lakás- és autóhitelt a felvevők nagyobb precizitással fizetik, mint eddig, ezáltal a BAR listások száma egyre csökken, ezzel szemben a fogyasztási hitelek törlesztése egyre nehézkesebben megy, így mára több tízezer ilyen hitel törlesztése került késedelembe.
Jó és rossz hírt is közöltek egyaránt a Magyar Nemzeti Bank adatai a hitelek törlesztésével kapcsolatban. A 2019-es év második negyedévére a magyar lakosság mintegy 218 milliárd forintnyi piaci kamatozású hitelt vett fel, míg a támogatott lakáshitelekből közel 16,6 milliárd lett kölcsönadva. A hitelpiac tehát valósággal dübörög, egyre nagyobb a felvételi kedv a társadalom körében, ez alól pedig csak a deviza alapú hitel jelent kivételt, amit mára már szinte senki nem szándékozik felvenni – jóllehet, a bankok nem is igen kínálják, noha a törvények ezt engednék. Mindezekkel együtt a Nemzeti Bank szerint ez már történelmi csúcs.
De mi a helyzet a törlesztéssel?
A jegybank statisztikái azt mutatják, hogy a több, mint 90 napja nem törlesztők aránya jelentősen visszaszorult, ez egészen pontosan 3,83%-ot jelentett június végén. Ezen javuló tendencia hátterében leginkább az áll, hogy az új hitelszerződések sokkal kedvezőbb feltételeket kínálnak, ezáltal a teljesítő hitelek állománya növekszik, így a nem teljesítő hitelek aránya romlik. A harmadik negyedévre ez az arány várhatóan még inkább visszább fog szorulni, ugyanis a hitelfelvevő kedv a számítások szerint tovább fog nőni a babaváró támogatás és a Családi Otthonteremtési Kedvezmény miatt, és a statisztikák azt mutatják, hogy a lakás- és autóhitelek javarészt pontosan és a határidőn belül törlesztésre kerülnek.
Nem mernek csúszni a lakás- és autóhitelesek
A lakás- és autóhitelesek fizetési hajlandósága persze nem indokolatlan. Nem meglepő, hogy nem merik megkockáztatni a 90 napnál hosszabb törlesztési csúszást, hiszen, ha ez bekövetkezik, akkor automatikusan felkerülnek a KHR listára, avagy a BAR listára, így számos kedvező hitel lehetőségétől esnek el. Így például nem kaphatják meg a babaváró kedvezményt sem, ami a kedvező feltételei miatt igen népszerű lett a magyar társadalom körében.
Van, ami mégis nehezen megy
Ahogy láthatjuk, a lakáshitelek precízen és pontosan törlesztődnek, nem ez a helyzet azonban a fogyasztási, azaz a szabad felhasználású hitelekkel. A tévére, laptopokra, telefonokra, karácsonyra és nyaralásokra szánt hitelek felvétele szintén ütemesen növekszik, ezeknek törlesztése azonban már sokkal kevésbé precíz és pontos. A 2019-es év első hat hónapjában összesen 270 milliárd forintnyi ilyen hitel került folyósításra, azonban a törlesztés elkezdett csúszni.
Noha csökken azok száma, akiknek egy évnél több a hátralékuk, ennek azonban leginkább az az oka, hogy az ő ügyeiket átveszi a követeléskezelő. Ezzel szemben jócskán növekedett azok száma, akiknek a hátralékuk 90 naptól 365 napig tart, vagy a 31 naptól 90 napig tartó időintervallumba került, mindezekkel együtt tehát az elmúlt másfél évben a hátralékok száma másfélszeresére nőtt, összesen így 18 milliárd forintról beszélhetünk. Ha ezen számok alapján átlagolni szeretnénk, akkor ebből az derül ki, hogy körülbelül a személyi kölcsönnel rendelkezők közül tízezren csúsznak legalább egy hónapja a fizetéssel.
Ugyanezen negatív tendenciákat vehetjük észre a kártya- és folyószámlahitelekkel kapcsolatban is. Év eleje óta a duplájára nőtt azok száma, akiknek az ilyen jellegű tartozásuk törlesztési csúszása 31 és 365 nap közé tehető, ez pedig körülbelül 42 ezer folyószámlahitelt, valamint 25 ezer kártyahitelt jelent. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek olyanok, akik több, mint egy éve csúsznak a törlesztéssel, azonban – hasonlóan a fogyasztási hitelekhez – ezeket a tartozásokat a bankok vagy eladják, vagy leírják.