A problémás hitelek esetében, a hiteltípusokat tekintve az eltérés igencsak szembetűnő: míg a piaci kamatozású lakáscélú hitelek csupán 1,8%-a tekinthető problémásnak, ez az arány gépjárműhitelek esetében 6, személyi hitelek esetében 7,1, szabad felhasználású jelzáloghitelek estén 7,4%, folyószámlahiteleknél pedig 8%. De vajon mi a teendő akkor, ha az adós fizetési nehézségekkel küzd?
Az MNB stabilitási jelentése szerint hazánkban, 2023. augusztusának végén a nemteljesítő hitelszerződések (NPL) aránya 3,2% volt, amely alapján kijelenthető, hogy az adósok jelentős többsége a hitelszerződésben meghatározottak szerint fizeti a tartozásait.
Kockázatosabb hitelfajták
Nemteljesítés szempontjából a kockázatosabb hiteltípusok közé tartoznak a folyószámlahitelek (8%), a szabad felhasználású jelzáloghitelek (7,4%), a személyi hitelek (7,1%) és a gépjárműhitelek (6%). A támogatott lakáshiteleknél a nemteljesítő szerződések (2%) száma kevéssel lépi túl a piaci hiteleknél mért arányokat.
A Babaváró hitel tekintetében kockázatot jelenthet, ha nem születik gyermek a szerződéskötést követő öt éven belül, mivel így az addig igénybe vett támogatás visszafizetendő, méghozzá egyösszegben, a kölcsön további törlesztése pedig ez esetben kizárólag piaci kamatozás mellett lehetséges.
Mi a teendő fizetési nehézség esetén?
Amennyiben az adós fizetési nehézséggel küzd, már a probléma felmerülésekor tanácsos a hitelt nyújtó pénzintézethez fordulni ez ügyben, mivel a bankok számos megoldást kínálnak ezekre a helyzetekre. A tartozás felhalmozása lassítható, ha ugyan a törlesztőrészlet teljes egészének kiegyenlítése nem is lehetséges, de egy része legalább befizetésre kerül. Nem szokott nagy problémát okozni, ha egy-egy törlesztőrészlet kifizetése néhány napot csúszik, de természetesen törekedni kell arra, hogy ez a lehető legritkább esetben forduljon csak elő.
Amennyiben a tartozás összege meghaladja az éppen aktuális minimálbér összegét – ami 2024-ben 177 400 forint –, és ez az elmaradás 90 napon túli, akkor az adós negatív státuszba kerül a KHR adatbázisban, ami azt jelenti, hogy nem lesz hitelképes. Ha ez megtörténik, akkor nincs lehetőség például a hitel kiváltására, és az adós az elmaradás kiegyenlítése után még legalább egy évig negatív státuszú lesz a KHR listán.
Egyes hiteltípusok veszélyei elmaradás esetén
A tartozás szempontjából lényeges a hitel fajtája is. A jelzáloghitelek veszélye, hogy a hitel nem megfelelő, azaz nem a hitelszerződésben rögzítettek szerinti törlesztése esetén a bank a hitel fedezeteként felajánlott és bevont ingatlant értékesítheti, ami különösen veszélyes helyzetet teremthet akkor, ha az adós ebben az ingatlanban él.
A hitelkártyával nem árt óvatosnak lenni, mert ugyan egy kifejezetten hasznos hitelkonstrukció, ám kizárólag akkor, ha megfelelően kerül felhasználásra. A hitelkártya felhasználásának tipikusan rossz felhasználási módja, ha személyi kölcsön helyett használja valaki például egy családi esemény vagy utazás finanszírozására, ugyanis a személyi kölcsön kamata – amely az igénylő nettó havi jövedelmétől, valamint a kiválasztott pénzintézettől függ – jelentősen kedvezőbb a hitelkártyáénál. Nem körültekintően történő felhasználás esetén az adós nagyon könnyen adósságspirálban találhatja magát. Amennyiben a tartozás nincs visszafizetve a türelmi időszak végéig, az éves kamat 40% körül alakul. Ha pedig az elvárt minimum összeg sem kerül visszafizetésre, a kamat mellett késedelmi díjra is kell számítani, valamint arra, hogy a hitelkártya használatát a bank korlátozza.
A folyószámlahitelek esetében a hitelkeret görgetése jelenthet problémát, amely jelenség következtében – ha sokáig fennáll – a hitel költsége igen magas lehet, de még nagyobb problémát jelent, ha a hitel egyéves lejárta után sem kerül visszafizetésre a tartozás teljes összege.
Mit lehet tenni a kevesebb kockázat érdekében?
A megfelelő hiteltípus kiválasztásával a hitelfelvétel kockázatai jelentősen csökkenthetők. Fontos, hogy az a termék legyen kiválasztva, amely az adott helyzetben a leginkább megfelelő.
Az igényelni kívánt hitel összegét is célszerű alaposan átgondolni, hogy ne fordulhasson elő az, hogy a megigényelt összeg kevésnek bizonyul, mivel egy újabb hitel felvétele egyrészt a meglévő miatt már körülményesebb lehet, másrészt plusz költséggel is jár. Ha egy kicsit magasabb összeg kerül felvételre, abból akár vésztartalék is képezhető, azonban nem célszerű a szükségesnél magasabb összeget felvenni, annak költségei miatt. Fontos, hogy a havi törlesztőrészlet összege is jól meg legyen tervezve. A bankok által alkalmazott JTM szabályozás szerint ugyan csak a jövedelem 50-60%-a fordítható a hitel havi törlesztésére (jövedelemtől függően), de az is előfordulhat, hogy az így fennmaradó összeg nem lesz elég a megélhetésre. A futamidő növelésével a havi törlesztőrészlet csökkenthető, de fontos tudni, hogy ebben az esetben a hitelre a kamatot tovább kell fizetni.
Jó, ha van pénzügyi tartalék is, amely legalább néhány hónapig kisegíti az adóst jövedelemkiesés esetén. Ennek hiányában védelmet nyújthat egy hitelfedezeti biztosítás, amelynek ugyan van költsége, de keresőképtelenség, illetve munkanélkülivé válás esetén ideiglenes megoldást nyújthat, illetve az adós halála esetén a tartozást a bank felé a biztosító megtéríti.