Osztrák Hitel Blog

Autókereskedők a válság után

2011. szeptember 7. szerda – Téma: Gazdaság

A proaktivitásra, illetve a csődbejutás elkerülésére tett kísérletként sok autókereskedő határozott úgy Közép-Európában, hogy kiterjeszti tevékenységi körét és új területekbe fektet be.

A globális piac változásainak tükrében ez a hozzáállás felfogható úgy is, hogy az autókereskedők felismerték: a túléléshez folyamatosan növekedni kell. A cseh autókereskedők 16%-a, az osztrákok 14%-a, a magyarok 32%-a, a szlovákok 34%-a és a lengyelek 27%-a tervezi, hogy bemutatótermeiben egynél több márkát forgalmaz. Ez önmagában is bizonyíték arra, hogy az autókereskedők változásokkal szembeni hozzáállása fejlődésen ment keresztül az elmúlt néhány év alatt és jelzi, hogy az ágazat milyen irányba mozdulhat el a jövőben. A hagyományos disztribúciós modell egyre komolyabb kihívóra talál az átalakuló fogyasztói preferenciákban, illetve a piaci keresletnek nem megfelelő kínálat okozta kemény terméknyomásban gyökerező, több-csatornás működésben. Így a kisebb, független kereskedők várhatóan fokozatosan csődbe mennek a többcsatornás működés és az alacsony gazdasági életképesség miatt – de az is lehet, hogy ingatlaneszközeik iránt érdeklődő, nagyobb piaci szereplők vásárolják ki őket.

Az autókereskedők körében elindult az új üzleti elképzelések, így például a visszavásárlási megoldások és az óraalapú autóbérlet szolgáltatások feltárása. Ezek a tevékenységek egyelőre további finomítást igényelnek, mégis példaértékűek a piaci helyzethez kreatív gondolkodás útján történő alkalmazkodás tekintetében. A jelenlegi vezető európai autókereskedők, akiknek már sikerült a határokon túli piaci megjelenés, tovább terjeszkednek, új üzleti folyamokkal (mint például ingatlan, bérleti és lízing opciók, új autó hitel, pénzügyi szolgáltatások) kiegészítve kínálatukat, bővítve földrajzi kiterjedésüket és új tagokat befogadva partnerkapcsolati hálózatukba.

A kis- és középvállalkozások finanszírozási problémái

2011. augusztus 25. csütörtök – Téma: Gazdaság

Egy vállalkozás alapításának és fenntartásának alapvető feltételei az üzleti ötleten felül, a tulajdonosok elkötelezettségének megléte a cég profilja iránt, illetve a működéshez szükséges tőke előteremtése.

Az alapítás során célszerű gondosan megtervezni, és elemzésekkel alátámasztani a vállalkozás pénzszükségletét, mivel az összes megoldás közül a legolcsóbb a külső, pótlólagos pénzforrások bevonásának kerülése. A következőkben röviden szeretném összefoglalni, hogy mik azok az események, amelyek finanszírozási problémákat okozhatnak egy cég életében. Miért lehet szüksége egy vállalkozásnak banki hitelre? Nem mindegy, hogy a vállalkozás rövid távú likviditási problémákkal küzd, vagy hosszú távon megtérülő beruházást szeretne finanszírozni.

A kisvállalkozásokat finanszírozás szempontjából öt csoportra bonthatjuk. Az elindulás, a gyors növekedés, az érettség és a hanyatlás szakaszában lévő vállalkozásokra. Minden szakasznak megvan a sajátos jellege, egyedi problémái és finanszírozási gondjai.

Az alapítás és indulás szakaszában, az előkészítések, az alapítási, bejegyzési költségek (jogi költségek, hatósági engedélyek, banki költségek, autófinanszírozás), és a működésbe hozatal (állóeszközök, forgóeszközök, mint alapanyag, alkatrészek, vevőkövetelések, készletek) biztosítása, pénzügyi menedzselése a fő feladat. Az elindulás szakaszában a piackutatás, a potenciális vevők igényeinek felmérése, a várható költségek és árbevétel összegének és idejének tervezése nélkül nem lehet kiemelkedő sikerre számítani. Általánosságban jellemző, hogy az előkészítés fázisát a cégeknek a saját megtakarított pénzükből kell finanszírozniuk. A kereskedelmi bankok újonnan alakuló cégeket egyáltalán nem hiteleznek, az uniós és állami támogatások köre pedig igen csekély még.

A gyors növekedés és az érettség fázisában az állandó költségeken felül, mint bérek és közterhek, közüzemi díjak, bérleti díjak, ingóságok és ingatlanok biztosítási díjai felett a pénzszükséglet a következő célokhoz kapcsolódhat: már fennálló esedékes fizetési kötelezettség rendezése, várható közeljövőben esedékes fizetési kötelezettség teljesítéséhez, vagy valamilyen tervezett projekt, beruházás, fejlesztés jövőbeli finanszírozásához, vállalkozói hitel törlesztése. Egy cég pénzszükséglete lehet átmeneti, vagy tartós és kapcsolódhat a forgalom fenntartásához vagy a forgalom bővítéséhez. A pénzszükségletet indukálhatja egy lejárt szállítói tartozás rendezése, egy beruházás indítása, új termék bevezetése, új vállalkozás indítása, vagy stratégiai árubeszerzés, és így tovább. A vállalkozásban több okból is léphet fel pénzszükséglet.

Ha a cég eleve alultőkésített vagy túl gyorsan növekszik, esetleg a cégtulajdonosok túl hamar, vagy túl nagy mértékben veszik ki a pénzt a vállalkozásból a személyes szükségletek finanszírozására, az komoly gondokat eredményezhet a likviditásban. Gyakori problémaforrás, ha megnő a vevőkövetelés megtérülése, vagy rövidül a szállítói állomány lejárata, esetleg túl magasak a cég készletei. A likviditási problémák függhetnek szezonalitástól, vevők fizetési késedelméből, vagy akár váratlan kiadásoktól is. A forgóeszközök, készletek finanszírozása kisebb és nem tőkeerős vállalkozásoknál alapvető feladat.

Hitelkártya

2011. augusztus 18. csütörtök – Téma: Gazdaság

A hitelkártya lényege, hogy a rendszeres jövedelmen felül egy fix rendelkezésre álló keretet biztosít, ami elkülönül a folyószámlától.

A fogyasztók idegenkednek a kártya használatától. Gyakran merül fel elutasítási okként, hogy nem szeretnének többet költeni a fogyasztók. Használata korábban presztízskérdés volt. Miután azonban a lakosság körében kezd elterjedni használata, nem számít már olyan kuriózumnak. Használata a kártyatulajdonos számára azért előnyös, mert akár Magyarországon, akár külföldön bármikor korlátlanul vásárolhat, teljesen díjmentesen, és költéseit ráér forintban rendezni, így megkímélheti magát az átváltás nehézségeitől, és a kártya készpénz felvételére is alkalmas. Ennek a tranzakciónak azonban költsége van, ezért ajánlatosabb inkább csak vásárlásra használni. A kártya dombornyomással készül, ami biztosítja, hogy a kártyát ne csak elektronikus környezetbe használják, hanem a hagyományos nyomdával azonosító készülékeken, azaz off-line módon is. Valamint számos kiegészítő szolgáltatás is kapcsolódik hozzá, amit a későbbiekben bővebben be is fogok mutatni.

A hitelkártya visszafizetés szempontjából is roppant rugalmas. A törlesztést meg lehet tenni egy összegben, ilyenkor a bank nem számít fel kamatot, de részletfizetésre is alkalmas. Részletfizetés esetén meg van határozva egy minimális összeg, amit a fordulónaptól számított 15 napos határidőn belül, kell visszafizetni. Természetesen az ember minél nagyobb összeget fizet vissza, annál nagyobb keretet tud elkölteni. A visszafizetett összeg azonnal elkölthető. Célszerűbb minél hamarabb visszatörleszteni az összeget, hiszen akkor kevesebb ideig számolnak fel kamatot. Valljuk be, csábító dolog a bank pénzét kamat felszámítása nélkül használni. De számolni kell a kockázatokkal is. A túlköltekezés az egyik olyan potenciális veszély, ami a kártyatulajdonosokra leselkedik. Az ember hajlamos nagyobb összeget kiadni, ha fizikailag nincsen pénz a birtokában. A megterheltség gondolata azonban csak akkor realizálódik, amikor a visszafizetés esedékes, a költésnél, vásárlásnál sosem. Másik kockázat, ha a kártya idegen kezekbe kerül, hiszen a dombornyomott kártyához tartozó PIN kódot kizárólag ATM automata használatánál kéri. Ezért fontos, hogy biztonságos helyen tartsuk kártyánkat, és elvesztése esetén azonnali letiltása javasolt, hiszen a tiltást követő tranzakciókra teljes mértékben a kártya kibocsátó bank vállalja át a felelősséget, és a kártya tulajdonosát anyagi kár nem érheti.

Osztrák autóhitel körkép II.

2011. augusztus 11. csütörtök – Téma: Ausztria

A Magyarországon megkötött gépjármű lízing szerződések számához viszonyítva Ausztriában már 2007 első félévében jóval több szerződést írtak alá, mint nálunk egy egész évben.

Amíg hazánkban 2007 első félévében összesen 154 019 autólízing szerződést kötöttek, addig az osztrákoknál több mint 300 ezer darabot. És náluk évről évre kb. 700-800 szerződéssel bővül a lízingállomány, nálunk pedig egyre nagyobb mértékben csökken. Ez a növekedés viszont nem csak a vállalati lízingelésnek, hanem a magánszemélyeknek is köszönhető, ugyanis a szerződések 43 százalékát a privát személyek, 56 százalékát a vállalatok, 1 százalékát pedig az állam kötötte meg. Ebből is jól látszik, hogy valójában milyen fontos szerepet játszik a gépjármű lízing egy fejlett országban a magánemberek körében is. Nekünk is az ő példájukat kellene követnünk, de ehhez a mentalitásunk változtatására is szükség van, hogy ne minden áron az autó tulajdonjogát akarjuk megszerezni, az autóhitel ügyintézés során számos érdekes eset merült fel ezzel a mentalitással kapcsolatban, külön bejegyzést érdemel. A nagyobb probléma viszont a magyar és osztrák fizetések és életszínvonal közötti különbségekből fakad: csak a magyar fizetések jelentős növekedésével követhetjük példájukat, ennek pedig a magyar gazdaság és politika áll a hátterében, amelybe csak közvetve tudunk magánszemélyként beavatkozni.

Magyarországon 2006-ban 1,050 milliárd forintot (1 EUR = 250 forinttal számolva ez 4,2 millió euró) helyeztek ki összesen a lízingszerződések keretében, míg Ausztriában 20,941 milliárd eurót. Ausztriában maga az autólízing finanszírozási összege euróban magasabb értéket mutat, mint nálunk forintban: 6,619 milliárd euró. És ez az érték évről-évre növekszik, így 2007 első felében a finanszírozott összeg meghaladta a 6,9 milliárd eurót. Mindhárom eszközcsoport (gépjárművek, gépek és berendezések valamint ingatlan lízing) növekedni tudott 2007 első felében, de továbbra is az ingatlan lízing szakítja ki a legnagyobb szeletet a finanszírozott összeg alapján. A gépek és berendezések 6,9 százalékos növekedéssel kiemelkednek, ha az évenkénti változást figyeljük (ezt a gépjármű lízing követi 4,8 százalékkal). Ebből látszik, hogy az osztrák vállalatok előszeretettel lízingelik termelőgépeiket, irodai gépeiket, vagyis igyekeznek lépést tartani a technika fejlődésével, és ugyanez a személygépkocsik esetében is igaz. Magyarországon jóval kisebb részt szakítanak ki a gépek, berendezések.

Nálunk sokkal kisebb mértékben használják ki a vállalatok is a lízing nyújtotta előnyöket, nem is beszélve a magánszemélyekről. Úgy tűnik, még nagyon sokat kell fejlődnie a magyar pénzügyi kultúrának, pénzpiacnak ahhoz, hogy utolérjük például Ausztriát.

Osztrák autóhitel körkép I.

2011. augusztus 7. vasárnap – Téma: Ausztria

Nyugati szomszédunk, Ausztria esetében teljesen másképp néz ki a gépjármű finanszírozás (autóhitel, autó lízing stb.), mint nálunk, ennek bemutatására teszünk kísérletet a következőkben.

Itthon törvényben szabályozták az autóvásárlás esetében a minimum 20 százalékos önerő befizetését. Hozzá kell tenni, hogy az osztrákok mentalitása is teljesen más, mint a magyaroké: nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget annak, hogy kié az autó tulajdonjoga. Elmondható, hogy Ausztriában minden harmadik autó lízingelt, nem kedvelik annyira a hitelt, ami ott nyilván nem osztrák hitel néven fut. Az osztrák autó árak magasak, mivel nagyon sűrű a márkakereskedői hálózat. Az osztrákoknak azért előnyösebb az autólízing az autóhitelhez vagy az autóvásárláshoz képest, mert nem a tulajdonszerzésre összpontosítanak, hanem az a céljuk, hogy 2-3 évenként vadonatúj autóba ülhessenek. Ezt a sűrű autóváltogatást pedig leginkább az autó lízing teszi lehetővé számukra, mivel így nem kell nagy saját tőkével rendelkezniük. Ezzel szemben nálunk az autócsere leginkább úgy valósul meg, hogy a hitelállományt a vevő maga előtt görgeti egy új autó hitelezése révén.

Az autólízingnél Ausztriában először letesznek egy induló összeget (kb. 5000 eurót), majd az általuk kiválasztott új autót használatba veszik. Havonta fizetik a lízingdíjat (kb. 100-200 euró autó márkától és típustól függően), ha pedig megunják autójukat, akkor csak visszaviszik a lízingcéghez, és egy új autót hozhatnak el. A szervizelés sem a lízingbevevő problémája, ugyanis évi 10-15 ezer km alatt ingyenes az autó szervizelése és javítása (az autó garanciája miatt). Ezek alapján jól látszik, hogy autólízingelési szokásaik a tartós bérléshez hasonlítanak, viszont az új autó lízing segítségével olcsóbban juthatnak az autóhoz, mint a bérlettel vagy autóhitel felvételével, és lépést tarthatnak az autógyártás újdonságaival is. Kb. dupla annyi az 1000 főre jutó személyautóállomány Ausztriában, mint nálunk. Tegyük hozzá, hogy ott nagyon ritka az “egyautós háztartás”, a legtöbb családban több autót is tartanak (nem ritka a három sem) – ezt pedig a magyarnál jóval magasabb életszínvonal, fizetések teszik lehetővé (a minimálbér fizikai munkásoknak: 818 euró, szellemi munkásoknak: 820 euró).

A válságot előidéző folyamatok

2010. július 21. szerda – Téma: Gazdaság

A válság az Egyesült Államok lakáspiacán kialakult buborék következménye, melynek előzményei az ezredforduló környékén keresendők a Dotcom-lufi kipukkanásakor.

A gazdasági visszaesés mérséklése érdekében a Federal Reserve az „alapkamat” csökkentésének eszközéhez nyúlt és alig több mint egy év alatt 6,5%-tól 3,5%-ra mérsékelte az „irányadó jegybanki alapkamatát”. A 2001. szeptember 11-edikei eseményeket követően újabb zuhanásokat éltek át a tőzsdék és a gazdaság is tovább lassult. A Federal Reserve további kamatcsökkentésekkel reagált és az „alapkamat” 2003 júniusában 1 %-ra, fél évszázados mélypontjára süllyedt. Ezután egy fokozatos kamatemelési hullám következett, mely során 2006 júniusában 5,25%-ra emelkedett az „alapkamat”. Az első kamatcsökkentés már csak 2007 szeptemberében következett be a válság kirobbanása után.

Az alacsony kamatoknak köszönhetően rengeteg olcsó forrás volt jelen a gazdaságban, aminek hatására jelentősen felfutott a hitelezés. A piac telítődésével párhuzamosan a bankok éles versenye indult meg a hitelkihelyezések terén és megfelelő szabályozás hiányában ez oda vezetett, hogy megnövekedett a rossz hitelek száma, melyek mögött nem ált elegendő fedezet. Ezek voltak az úgynevezett „subprime” hitelek. A hitelezés felfutásának legnagyobb nyertese a lakáspiac volt, amelyen 2000 és 2005 között több mint 50 %-al nőtt a használt lakások piaci értéke.

Mivel a lakások értéke gyorsabban nőtt, mint a hitel költsége jelentőssé vált a befektetési célú lakásvásárlás, mely tovább növelte a buborékot. (2005-ben az értékesített lakások 40%-át befektetési céllal vásárolták. Az „alapkamat” fokozatos emelkedésének hatására megemelkedtek a háztartások és vállalkozások törlesztőrészletei és hitelek tömegei kezdtek bedőlni. 2007-re egy év alatt 79%-al emelkedett az ingatlanárverések száma, ami végül az ingatlanárak zuhanásához vezetett.

Végre közelebb a bankadóhoz

2010. július 11. vasárnap – Téma: Bankok

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kormányszóvivői tájékoztatóján elhangzott, hogy az Orbán-kormány döntött a társasági adóról, néhány kisebb adónem megszüntetéséről, egy 120 milliárd forintnyi megtakarítási csomagról, de a bankadóról konkrét döntés még nem született, ám közel vannak a megoldáshoz. Matolcsy György, Fellegi Tamás, Varga Mihály és a Bankszövetség között tovább zajlanak a tárgyalások. Annyi bizonyos, hogy a kormány nem kíván engedni a tervezett 200 milliárd forintnyi össz-pénzügyi adóbevételből. 13 milliárd forintnyi a hitelintézeti hozzájárulás, 120 milliárd forintnyi a banki oldal adója, 36 milliárd forintnyi a biztosítók terhe, s 30 milliárd forintnyi az egyéb intézményeké, pl. alapkezelők, szövetkezetek. Június 30-án még egy fontos döntés született, ingatlanra ezentúl nem lehet deviza alapú jelzálogot bejegyeztetni – ennek forinterősítő és gazdaságstabilizáló hatását sokan várják.

Ötvenezer cég bukott bele a hitelválságba

2010. július 2. péntek – Téma: Gazdaság

A már lassan 2 éve tartó, az amerikai ingatlanpiaci hitelválság indította, hazánkat is elérő gazdasági negatív hullám ideje alatt közel ötvenezer céget töröltek a feketelista.hu adatai szerint.

Arról ugyan nem szól az írás, hogy ez a szám mekkora a korábbi évekhez viszonyítva. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy cégek, vállalkozások alakulnak, s jönnek létre folyamatosan – ahogy ezt a piaci igények kívánják. Számos esetben átalakulásról, vagy összeolvadásról van szó, ezeket is az 50.000 törölt cég között tartják nyilván. Legkevésbé Pest megyét érintette a tömeges cégtörlés, s a legtöbb áldozat a korábban is gyengébben szereplő megyékben esett.

Minden bizonnyal a vidéki kisebb cégek, egyéni vállalkozások tudták nehezebben átvészelni ezt az időszakot, s kényszerültek vagy teljes bezárásra, vagy profilváltásra likviditási problémáik miatt – melyre megoldást e két évben egyre nehezebben találtak a hazai nevesebb bankoknál, akik szigorították hitelfelvételi rendszerüket már a hatályos jogszabályi módosítások előtt.

Egyéni vállalkozás Ausztriában

2010. június 2. szerda – Téma: Ausztria

Az egyéni vállalkozás tulajdonosa lehet az az Ausztriában letelepedett személy, aki a vállalkozást saját nevében és saját számlára működteti, minden kockázatot ő visel és a nyereség is őt illeti meg. Önállóan vállalkozik, nem munkavállalóként. Munkavállalókat foglalkoztathat, munkaszerződéseket köthet, amely osztrák munkavállaló foglalkoztatása esetén különböző bejelentési kötelezettség mellett a foglalkoztatást megelőzően munkavállalási engedély beszerzése is szükséges az osztrák munkaügyi hivataltól).

Alapítása az iparűzés bejelentésével, illetve annak engedélyeztetésével történik. A cégjegyzékbe az éves forgalomtól függően jegyzik be, csak a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó használhat cégnevet, egyébként az egyéni vállalkozónak a saját nevét kell használnia. Iparigazolványt kell kiváltania. Az iparengedély kiadásának feltételeit személyesen kell teljesítenie, ha ez nem áll módjában, kinevezhet egy, az iparűzési törvény előírásainak megfelelő ügyvezetőt, akinek a vállalkozásnál kell dolgoznia és teljes mértékben biztosításköteles munkavállalóként, munkaviszonyban kell állnia. Iparűzési tevékenység esetén a kamarai tagság kötelező. Vállalkozói társadalombiztosítás szükséges, jövedelemadó és forgalmi adó kötelezettség áll fenn.

Hitel BAR-listásoknak: KHR-hitel

2010. május 14. péntek – Téma: BAR-lista

Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR-rendszer, régebbi nevén BAR-lista) az a rendszer, ahol a bankok nyilvántartják a “rosszul fizető” adósokat.

Magánszemélyek esetén a pénzintézetek által nyújtott, hitelből vagy lízingből eredő, a mindenkori minimálbért elérő és legalább 90 napig fennálló tartozás esetén lehet felkerülni a KHR-listára.

Osztrák hitel BAR-listásoknak »

A legtipikusabb kölcsönfajták: személyi kölcsön, hitelkártya, lakásvásárlási hitel, árukölcsön (mobiltelefon, TV stb.), autóhitel, autólízing.

Kevesen tudják, hogy akkor is rá lehet kerülni a KHR-listára, ha valaki a hitelkérelmébe valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ és mindez okirattal bizonyítható, vagy aki bankkártya-visszaélést követ el (pl. lopott kártyát, lopott adatokat használ). Ezen személyek nem kerülnek le a KHR-listáról.

Abban az esetben, ha valaki felkerült a listára, úgy két szinten tartják nyilván:

Aktív státusszal nyilvántartott KHR-listás az, akinek a pénzintézet felé fennálló tőke- és járulékosköltség-tartozása (pl. kamat stb.) van.

Passzív státusszal nyilvántartott KHR-listás az, aki a pénzintézet felé minden tartozását rendezte és nem áll fenn más pénzintézet felé lejárt tartozása.

Ha valaki kifizette a tartozását, úgy még 5 teljes naptári évig tartják nyilván és utána végleg törlik a nyilvántartásból. Tehát ha valaki 2009. április 15. napján kifizette a tartozását, úgy az első naptári éve 2010. január 1. napján kezdődik és 2015. január hónap 1. napján törlik véglegesen a KHR-listáról.

Gyakori kérdés, hogy lehet-e felvenni aktív és passzív KHR státuszú ügyfélnek hitelt? Amennyiben nincs ingatlanfedezet, úgy többnyire sajnos az aktív KHR-listásoknak nem nyújtanak hitelt a magyar bankok (ilyenkor az osztrák hitel felvétele sem megoldás, ugyanis az osztrák pénzintézetek nem nézik a BAR-listát, de megfelelő értékű ingatlanra mindenképpen szükség van). Passzív BAR-listásként több lehetőség nyílik hitel felvételére, de ilyenkor legtöbbször kezes bevonására van szükség.

Amennyiben van ingatlanfedezet, akkor lehetőség van passzív és akár aktív KHR státusszal is hitelt felvenni. Érdemes tudni, hogy csak a jó helyen lévő, jó ingatlanokat (baj esetén gyorsan értékesíthető) fogadnak el. Ezért vannak úgynevezett településlisták, amiben felsorolják, hogy melyik településen fekvő ingatlanok fogadható el. Az aktív KHR-listások többnyire csak akkor kapnak hitelt, ha a fennálló tartozását a felvett hitelből kifizeti. Sok esetben a pénzintézetek kérnek olyan adóstársat, aki nem KHR-listás.

A pénzügyi és hitelválság megmutatta, hogy a bankok a pénzszűke és a bizalom eltűnése esetén a KHR-listásoknak a hitelnyújtást nagyon gyorsan megszüntetik vagy erősen korlátozzák.