Személyi kölcsön felvételéhez nem szükséges ingatlanfedezet, mivel e kölcsöntípus biztosítékául a hiteligénylő jövedelme szolgál. Amennyiben az igénylő legalább három hónapja a jelenlegi munkahelyén dolgozik, nem áll próbaidő vagy felmondás alatt, a munkaszerződése pedig határozatlan időre szól, hitelkérelme nagy eséllyel pozitív elbírálásban részesül.
A személyi kölcsön folyósítása pár nap alatt megtörténik, azonban online történő igénylés esetén akár már pár óra alatt is az igénylő számlájára érkezhet a pénz. Amennyiben az igénylőt az egyik pénzintézet elutasítja, érdemes egy másik banknál próbálkozni, a hiteligénylésre vonatkozó eltérő banki gyakorlatok miatt.
A személyi hitel igénylésének vannak alapvető feltételei. Az életkori megkötés, banktól függően, 18-70 év, a maximum életkor a kölcsön lejáratára vonatkozik. Az igénylőnek cselekvőképesnek kell lennie, és rendelkeznie kell magyarországi bejelentett lakcímmel, illetve a KHR listán negatív státusszal nem szerepelhet. Jövedelem terén a pénzintézetek minimum 3 hónapos igazolható munkaviszonyt várnak el az aktuális munkáltatónál, és az igénylő nem állhat sem felmondás, sem próbaidő alatt. A jövedelem elvárt mértéke minimum a mindenkori minimálbér összege, de egyes bankok ennél magasabb jövedelmet is kiköthetnek. A bankoknak, a hitelbírálat során, a törvényi előírásnak megfelelően, figyelembe kell venniük a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót, amely megszabja, hogy a jövedelemből mekkora összeget lehet a hitel törlesztésére fordítani: nettó 600 ezer forint alatt a jövedelem 50%-a, nettó 600 ezer forint felett pedig a jövedelem 60%-a lehet ez az összeg, maximálisan. A számítás során, amennyiben vannak meglévő hitelek, azok törlesztőrészletét is figyelembe veszik.
Jövedelem tekintetében nem csak az alkalmazotti munkabért veszik figyelembe a pénzintézetek. A hitelbírálat folyamán a bank megvizsgálja, hogy az igénylőnek milyen összeg áll rendelkezésére havi szinten, amiből a törlesztőrészletet ki tudja egyenlíteni. Az elsődleges jövedelem az a jövedelemtípus, amelyet a pénzintézetek önállóan is elfogadnak, vannak azonban olyan jövedelemfajták is, amelyekkel önmagukban nem lehet hitelt felvenni. Ezek az úgynevezett másodlagos jövedelmek az összes jövedelem részeként elfogadhatók, abba beleszámítanak, ami azt jelenti, hogy az elsődleges jövedelem összegét növelik. Léteznek olyan jövedelmek is, amelyek hitelfelvétel során nem elfogadhatók sem elsődleges, sem másodlagos jövedelemként. A jövedelmek kategóriái bankonként eltérőek, a pénzintézetek saját szabályaik alapján döntenek azok besorolásáról.
Elsődleges jövedelmek, melyek önállóan elfogadhatók
Minden bank elfogadja elsődleges jövedelemként a munkabért, az öregségi nyugdíjat, valamint az egyéni, illetve a társas vállalkozásból származó jövedelmet.
Munkabér esetében a jövedelmet munkáltatói igazolással kell alátámasztani, erre minden banknak külön formanyomtatványa van. A készpénzben kapott jövedelem igazolásához az utolsó lezárt év NAV jövedelemigazolására lesz szükség, azonban a készpénzes jövedelmet nem mindegyik bank fogadja el. Szintén NAV jövedelemigazolás szükséges abban az esetben, ha az igénylő a munkabérét egy közeli hozzátartozója cégétől kapja. A pénzintézetek többsége elfogadja a külföldről származó alkalmazotti munkabért is.
Egyéni vállalkozás esetén, az abból származó jövedelemnél, a NAV-jövedelemigazolással alátámasztható vállalkozói kivét összegét nézi a bank, és az előző lezárt év összegével számol, ezért ezzel a fajta jövedelemmel csak akkor lehet személyi hitelt igényelni, ha az igénylő vállakozása rendelkezik legalább egy teljes lezárt üzleti évvel.
Társas vállalkozásban tulajdonosként szintén legalább egy teljes lezárt üzleti év szükséges ahhoz, hogy a vállalkozásból kivett jövedelmet a bankok elfogadják, ezt ugyancsak az előző évi NAV-jövedelemigazolás alapján teszik. Emellett köztartozásmentes igazolásra is szükség van a cég tekintetében.
A jövedelmek összegére vonatkozóan egyes pénzintézetek között nagyobb lehet a különbség, mivel a vállalkozások tekintetében eltérő jövedelemszámítást alkalmaznak.
Az osztalékot egyes bankok elfogadják elsődleges jövedelemként, más bankok azonban csak kiegészítő jövedelemként számolnak vele. Az osztalékelőleg azonban a hiteligénylés során a nem figyelembe vehető jövedelemtípusba tartozik.
Az őstermelői jövedelmet egyes bankok elfogadhatják, míg a külföldi vállalkozás jövedelmét egyik bank sem fogadja el.
Az öregségi nyugdíj minden banknál az elsődleges jövedelemtípusba tartozik, azaz a bankok a hiteligénylés során elfogadják önálló jövedelemként. Az egyéb nyugdíj és nyugdíjszerű ellátás figyelembevétele tekintetében azonban személyi kölcsön igénylésekor a bankok eltérő gyakorlattal rendelkeznek. Az özvegyi nyugdíjat a legtöbb pénzintézet elfogadja, de például a házastárs után járó jövedelempótlékot – kiváltképp elsődleges jövedelemként – csak néhány bank fogadja el. A végleges határozattal alátámasztható rokkantsági ellátás és a szolgálati járandósság jellemzően minden bank által elfogadott önálló jövedelemként is, a bankok nagyobb része pedig a külföldről származó nyugdíjat is elfogadja.
Nyugdíjasként a hiteligénylés során figyelembe kell venni az életkori korlátokat, a bankok által megszabott életkor maximumát az igénylő a futamidő végéig nem lépheti túl.
A nyugdíjas hiteligénylők a nyugdíjszelvényükkel, valamint a nyugdíjas igazolványukkal tudják igazolni az ellátásuk összegének mértékét, amelyet bankszámlára érkező nyugdíj esetében a bankszámlakivonat is mutat.
Másodlagos jövedelmek, amelyek kiegészítő jövedelemként elfogadhatók
A hitel igénylése során a megfelelő mértékű elsődleges jövedelem összege önmagukban nem elfogadható jövedelmekkel növelhető. Gyakran előfordul, hogy a pénzintézetek a másodlagos jövedelmek nem teljes összegét, csak egy meghatározott százalékát veszik figyelembe az igénylés során.
Másodlagos, azaz kiegészítő jövedelmek jellemzően a következők lehetnek: cafetéria, osztalék, ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelem, várandós táppénz, ápolási díj, gyermekek otthongondozási díja (GYOD), gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), gyermekgondozási díj (GYED), csecsemőgondozási díj (CSED), családi pótlék.
Jövedelmek, amelyek jellemzően nem elfogadhatók
Jövedelemnek minősülnek ugyan, de a személyi kölcsön igénylése során a pénzintézetek mégsem fogadnak el bizonyos ellátásokat, illetményeket és kereseteket. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az igénylőnek nincs más olyan jövedelme, amely elsődleges jövedelemként elfogadható a bankok számára, a hiteligénylését el fogják utasítani, ha pedig az igénylőnek van egyéb, elfogadható jövedelme, akkor az igénylés során a nem elfogadott jövedelem összegével a pénzintézetek nem fognak kalkulálni. Ilyen jövedelem jellemzően a munkanélküli segély, a megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése, a nem adózott jövedelem, a magánszálláshely szolgáltatásból keletkező jövedelem, a termőföld örökjáradék, a gyermektartás, a tartásdíj, az árvaellátás és az özvegyi járadék. A munkanélküli segélyt, valamint a nem adózott jövedelmet egyik pénzintézet sem fogadja el, és a gyermektartást, valamint az árvaellátást sem számítják jövedelemként a hiteligénylés során.
Jövedelmek, amelyeket egyes bankok elfogadnak, míg más bankok nem
Az ösztöndíj, a jogdíj, a tiszteletdíj, a bónusz/jutalom/prémium, a napi díj, az üzemanyag megtakarítás, az őstermelői jövedelem, a kárpótlás címén kapott nyugdíjkiegészítés, a rehabilitációs ellátás, a hadigondozott ellátás és a nevelőszülői díj olyan jövedelmek, amelyeket az egyes bankok akár önálló jövedelemként is elfogadhatnak, míg más bankok egyáltalán nem fogadnak el.
Megoldás arra az esetre, ha a jövedelmet a bank nem fogadja el
Abban az esetben is lehetséges személyi kölcsönt igényelni, ha az igénylő nem rendelkezik a bankok által elfogadható jövedelemmel. Ebben az esetben a megoldást egy adóstárs bevonása jelentheti, ugyanis ilyenkor a pénzintézet az adóstárs jövedelmét is vizsgálja a hiteligénylés egyéb feltételei mellett, amelyek az adóstársra is vonatkoznak. Adóstárs bevonásával az igényléshez nem elegendő jövedelem problémája is megoldható.
Ha a kölcsön felvétele azért hiúsul meg, mert a korábban felvett hitelekre fizetendő törlesztőrészlet miatt a jövedelem mértéke nem engedi újabb törlesztőrészlet fizetését, a meglévő kölcsönt hitelkiváltással olcsóbbra lehet cserélni. Egyes adósságrendező hitelek igénybevételével a kiváltani kívánt kölcsön összege mellett akár még plusz összeghez is hozzá lehet jutni akár még úgy is, hogy a havonta fizetendő törlesztőrészlet összege a meglévő hitel havi törlesztőrészleténél alacsonyabb lesz.