Jelenleg igen sok honfitársunk keresi a kenyerét külföldön, sokan vállalnak más-más országokban munkát. De mi van abban az esetben, ha ezek a külföldön dolgozó magyarok itthon, Magyarországon szeretnének felvenni személyi kölcsönt? Lehetséges? Milyen feltételei vannak? Cikkünkben ezt mutatjuk be.
Külföldi jövedelemmel is hitelképesek vagyunk
Sokan – joggal – azt gondolják, hogy amennyiben a jövedelmünk külföldi munkából származik, akkor a magyarországi hitelfelvétel sokkal kacifántosabb. Ez természetesen igaz, hiszen a bankok jóval szigorúbban járnak el ilyenkor, és sokkal alaposabban átvizsgálják a kérelmezőt, ugyanakkor nem lehetetlen így hitelt kapni. Amennyiben ugyanis minden feltételnek eleget teszünk, akkor semmi akadálya annak, hogy kölcsönt vehessünk fel. Abban az esetben is, ha a jövedelmünk külföldről származik, meg kell felelnünk a Magyar Nemzeti Bank által előírt követelményeknek. A Jegybank szabályozása tehát nem tesz különbséget a külföldi és a hazai jövedelemmel rendelkező ügyfelek között, rájuk ugyanazokat az elvárásokat róják. Tudjuk azonban, hogy a Magyar Nemzeti Bank által előírt feltételek csupán a minimális követelmények, ehhez teszik a pénzintézetek a saját, extra követelményeiket. Bankonként eltérő, hogy ki milyen elvárást támaszt a külföldi jövedelemmel bíró hitelkérelmezők irányába. Vegyük tehát sorra, hogy mire számíthatunk, ha így szeretnénk személyi kölcsönt felvenni!
Tudnunk kell igazolni a külföldi munkánkat!
A személyi kölcsönökről mindenképpen tudnunk kell, hogy a fedezet nem egy ingatlan vagy egy autó, hanem tulajdonképpen a jövedelmünk. Éppen emiatt személyi kölcsönök esetében a bankoknak rendkívül fontos, hogy megfelelő információkat szerezzenek a jövedelmünkkel kapcsolatban. Általánosan igaz az (beszéljünk akár hazai, akár külföldi jövedelemmel rendelkezőkről), hogy a minimálisan elvárt munkaviszony három hónap: ez alatt nem állnak szóba velünk a bankok. Ugyanakkor több pénzintézet szigorúbb, különösen ha külföldi jövedelemmel bíró kérelmezőről van szó, így számolhatunk akár 6–12 hónappal is. Természetesen a munkaviszonyunkat mindenképpen bizonyítanunk kell egy munkáltató által kitöltött munkáltatói igazolással. Emellett pedig be kell tudnunk mutatni a munkabér utalásokat felsorakoztató havi bankszámlakivonatot is. Látható tehát, hogy nem egy igazolást kérnek a bankok ahhoz, hogy személyi kölcsönt adjanak nekünk. Jogosan merülhet azonban fel a kérdés, hogy amennyiben külföldi a munkáltatónk, akkor a magyarországi banknak milyen nyelven kell leadnunk az igazolást. Általános eljárás, hogy a külföldi munkáltatóktól általában az angol vagy a német nyelvű igazolásokat fogadják el. Ha más nyelven állították ki, akkor arról hivatalos fordítást kell készíttetni, s így benyújtani a dokumentumot. A banknak mindezeken túl is minden joga megvan ahhoz, hogy lenyomozzon bennünket. Megesik, hogy felveszik a kapcsolatot a munkáltatónkkal, és utánaérdeklődnek, hogy valóban ott dolgozunk-e, hogyan látják, meddig fogunk még ott dolgozni… stb. Mindezek mellett egyéb nyomozói munkát is végezhetnek, így tehát különféle internetes anyagokat, adatbázisokat böngészhet, esetleg a cég weboldalát is felkereshetik, hogy ellenőrizzenek bennünket. Sőt az is teljesen legális, ha a kötelező papirokon túl más dokumentumokat is bekérnek. Ha külföldi jövedelemmel rendelkezünk, ne lepődjünk meg azon, ha a bank elkéri a munkaszerződésünket, az adott ország által kiállított jövedelemigazolasunkat, esetleg a munkavállalói vagy tartózkodási engedélyünket.
A bankoknak természetesen vannak preferencia-országaik: szinte semmilyen gond nem adódhat, ha osztrák vagy szlovák munkaadónk van, de a német sem szokott gondot okozni. Alapvetően elmondható, hogy a bankok előnyben részesítik az Európai Unión belül dolgozók jövedelmét, amennyiben pedig az Unión kívül vállaltunk munkát és a jövedelmünk onnan származik, akkor az eljárás várhatóan bonyolultabb lesz.
Az sem mindegy, milyen típusú a külföldi jövedelmünk
Nem árt tisztában lennünk azzal, hogy a bank minden esetben kockázatot vállal, amikor hitelt ad ki, hiszen vállalja annak az eshetőségét, hogy a kiadott pénzt nem fogja visszakapni. A kockázat nagyobb, ha külföldi jövedelemmel bíró ügyfélnek adnak hitelt, hiszen az ilyen ügyfél kevesebb szállal kötődik Magyarországhoz. Éppen emiatt bizonyos kérdésekben jelentősen szigorúbbak a bankok, ha ilyen hitelkérelmezőről van szó.
Általánosan igaz, de a külföldi jövedelemmel bírók esetében hatványozottan igaz, hogy az alkalmazotti jogviszony szimpatikusabb a bankoknak. Ez ugyanis egy kiszámíthatóbb azaz kevesebb kockázattal járó anyagi helyzetet jelent, ezt pedig preferálják a bankok. Azt is szigorúan szokták nézni, hogy milyen a szerződésünk. Határozott szerződésnél általában nem szívesen adnak hitelt még hazai jövedelemre sem, hát még külföldi jövedelemre! Fontos tehát, hogy nagy előnyben vagyunk, ha határozatlan idejű szerződést kötöttünk a munkáltatónkkal. Fontos azt is megjegyezni, hogy a külföldön végzett alkalmi és szezonális munka nem számít bele a kalkulációba, ezzel tehát nem érdemes számolni, mikor a jövedelmeinket összesítjük.
Sokkal nehezebb helyzetből indulnak azok, akik külföldön vállalkozóként dolgoznak. A vállalkozók jelenleg egyébként is nehezebb helyzetben vannak hiteligénylés terén, külföld pedig csak halmozza a hátrányt. Persze nem kell rögtön elcsüggednünk, még ugyanis van esélyünk. Arra azonban bizonyosan számítsunk, hogy ebben az esetben a pénzintézet el fog kérni egy olyan igazolást, amelyet az adott ország adóhatósága állított ki. Emellett pedig azt is be kell tudnunk bizonyítani, hogy az adott országban nem áll fenn adótartozásunk.
Legyen bankszámlánk!
Talán ma már nem korszerű a javaslat, azonban mégis évről évre sokan belefutnak a hiányosságba: a bankok csak azokat az igénylőket tudják komolyan venni, akiknek a fizetése egy bakszámlára érkezik. Ha tehát a főnökünktől egy borítékban készpénzben kapjuk meg a juttatásunkat, akkor azzal a bankok nem igazán tudnak mit kezdeni. Erre tehát következetesen figyeljünk oda már a munkavállalásunk kezdetétől fogva, hogy a jövedelmünket mindig a bankszámlánkra érkeztessük (még akkor is, ha rögtön utána levesszük onnan).
Mindenképpen legyen érvényes magyar lakcímünk!
Dolgozzunk akár itthon, akár külföldön, a legalapvetőbb feltételnek mindenképpen érvényesülnie kell: a hitelkérelmezőnek mindenképpen rendelkeznie kell érvényes magyar lakcímmel. Emellett érvényes magyar személyazonosító okiratokra is szükség lesz. Mindezek hiányában valószínűleg nem fogjuk megkapni a kért hitelt, vagy ha szóba is áll velünk néhány pénzintézet, akkor is jelentősebben szigorúbb feltételeknek kell megfelelni a továbbiakban.
A JTM szabálya ilyen esetben is érvényes!
A hitelkonstrukció kialakítása – külföldi jövedelem esetében is – nagyban függ attól, hogy mekkora a nettó jövedelmünk, ennek alapján tudják ugyanis kikalkulálni a havi törlesztőrészletet és így a futamidőt is, és csak ennek alapján dől el, hogy mekkora hitelt vehetünk fel.
A dolgot bonyolítja, hogy biztonsági okokból (a magáncsődök megelőzése céljából) bevezetésre került az a szabály, hogy a havi jövedelmünknek csak bizonyos százalékát költhetjük el hiteltörlesztésre:
- Abban az esetben, ha havi jövedelmünk nem haladja meg a nettó 500 ezer forintot, és valamilyen fogyasztási hitelt (például személyi kölcsönt) szeretnénk felvenni, akkor a nettó jövedelmünk maximum 50 százalékát fordíthatjuk hiteltörlesztésre;
- abban az esetben, ha havi jövedelmünk eléri a nettó minimum 500 ezer forintot, és valamilyen fogyasztási hitelt (például személyi kölcsönt) szeretnénk felvenni, akkor a nettó jövedelmünk maximum 60 százalékát fordíthatjuk hiteltörlesztésre;
- abban az esetben, ha havi jövedelmünk nem haladja meg a nettó 500 ezer forintot, és olyan jelzáloghitelt szeretnénk felvenni, aminek kamatperiódusa rövidebb öt évnél, akkor a nettó jövedelmünk maximum 25 százalékát fordíthatjuk hiteltörlesztésre;
- abban az esetben, ha havi jövedelmünk eléri a nettó minimum 500 ezer forintot, és olyan jelzáloghitelt szeretnénk felvenni, aminek kamatperiódusa rövidebb öt évnél, akkor a nettó jövedelmünk maximum 30 százalékát fordíthatjuk hiteltörlesztésre;
- abban az esetben, ha havi jövedelmünk nem haladja meg a nettó 500 ezer forintot, és olyan jelzáloghitelt szeretnénk felvenni, aminek kamatperiódusa legalább öt év, de nem haladja meg a tíz évet, akkor a nettó jövedelmünk maximum 35 százalékát fordíthatjuk hiteltörlesztésre;
- abban az esetben, ha havi jövedelmünk eléri a nettó minimum 500 ezer forintot, és olyan jelzáloghitelt szeretnénk felvenni, aminek kamatperiódusa legalább öt év, de nem haladja meg a tíz évet, akkor a nettó jövedelmünk maximum 40 százalékát fordíthatjuk hiteltörlesztésre;
- abban az esetben, ha havi jövedelmünk nem haladja meg a nettó 500 ezer forintot, és olyan jelzáloghitelt szeretnénk felvenni, aminek kamatperiódusa tíz év, vagy ennél több, akkor a nettó jövedelmünk maximum 50 százalékát fordíthatjuk hiteltörlesztésre;
- abban az esetben, ha havi jövedelmünk eléri a nettó minimum 500 ezer forintot, és olyan jelzáloghitelt szeretnénk felvenni, aminek kamatperiódusa tíz év, vagy ennél több, akkor a nettó jövedelmünk maximum 60 százalékát fordíthatjuk hiteltörlesztésre.
Itt nagyon fontos megjegyeznünk, hogy ezen JTM-korlát, tehát ez a maximalizált törlesztőrészlet nem egy hitel törlesztőrészletre értendő, hanem az összes hitelünk törlesztőrészletének összegére! Ez azt jelenti, hogy amennyiben nekünk van három hitelünk, akkor a havi törlesztőrészletek összeadódnak, és ennek az összegnek nem szabad meghaladnia a JTM-korlátot.
Mi a helyzet a KHR listával?
Minden pénzintézet felvezeti azon ügyfeleinek adatait erre a listára, akiknek valamilyen tartozása van az adott intézet felé, azonban nem mindegy, hogy melyik listára kerül fel a nevünk. A „pozitív adósok” listáján voltaképpen azok szerepelnek, akik rendben és pontosan fizetik a tartozásukat, sőt, kérni is lehet, hogy fent maradhassunk a listán a végtörlesztés után is, ezzel ugyanis nagyobb az esélyünk, hogy a következő hitelfelvétel során kedvezőbb hitelkonstrukciót kapjunk. A „negatív adósok” listájára pedig azok kerülnek, akik egy 90 napot meghaladó és a minimálbérnél nagyobb összegű lejárt tartozással bírnak. Ennek van aktív státusza, ami azt jelenti, hogy a tartozás még él, a passzív státusz esetében pedig már törlesztettük a lejárt tartozást, azonban egy évig rajta kell maradnunk a listán. Aktív státusz esetében nem kaphatunk új hitelt, mert azt a törvény tiltja, passzív státusz esetében pedig valószínűleg nem fogunk kölcsönt kapni, vagy ha igen, akkor valószínűleg kedvezőtlenebb konstrukcióval, mert a banknak nagyobb kockázatot jelentünk.
KHR-listán akkor is szerepelhetünk, ha külföldi jövedelemmel rendelkezünk. Ha külföldön keressük a kenyerünket, és rajta vagyunk a KHR negatív adósok listáján, akkor éppannyira nem fogunk hitelt kapni, mint azok, akiknek itthonról származik a jövedelmük.