2023. január 1-jét megelőzően a végrehajtási eljárásban a havi jövedelem nem végrehajtható része 28 500 forint, az összeghatár pedig, amely fölött korlátlanul végrehajtható a munkabér, 142 500 forint volt. 2023. január 1-jétől az előbbi összeg 60 ezer, míg az utóbbi 200 ezer forintra emelkedett.
Munkabérre vonatkozó szabályok
Az előző szabályozás értelmében a 33, illetve 50%-os letiltás során a havi munkabérből nem vonható le az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegével megegyező összeg, azaz 28 500 forint. Ezzel szemben az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszöröse, vagyis a 142 500 forint feletti rész korlátozás nélkül letiltható. A 2023. január 1-jén életbe lépett szabályozás már nem az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegét veszi figyelembe a levonás során, hanem fix 60 000 forintban határozza meg a havi munkabér végrehajtás alól mentes összegét.
Ezen felül az eddigi 142 500 forintos összeg, mely felett a munkabér korlátozás nélkül letiltható, 200 000 forintra változott, így 2023. január 1-jétől kizárólag a munkabér 200 000 forint feletti része tiltható le korlátlanul.
Nyugdíjra és egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozó letiltási szabályok
A társadalombiztosítási nyugellátásból történő levonás maximum a nyugellátás 50 százalékát érintheti abban az esetben, ha több letiltása van az adósnak, valamint, ha jogalap nélkül vett fel nyugellátást, illetve amennyiben gyermektartásdíj tartozása van. Az árvaellátás esetében kizárólag jogalap nélkül felvett ellátás vonható, szintén az ellátási összeg maximum 50 százalékáig. Ebben az esetben is érvényes az a szabály, hogy a levonás után megmaradt összegnek kizárólag a 200 ezer forintot meghaladó része vonható korlátozás nélkül végrehajtás alá.
Az egészségbiztosítási ellátásokból, például a gyermekgondozást segítő ellátásból, a csecsemőgondozási díjból, a gyermekgondozási díjból, a táppénzből vagy a baleseti táppénzből maximum 33 százalék vonható, és ezen ellátásokból nem vonható le hitelkövetelés, kizárólag a jogalap nélkül felvett ellátás vagy a gyermektartás.
Mikor eszközölhető letiltás munkabérből?
Ahhoz, hogy a munkabér egy bizonyos része letiltásra, illetve végrehajtásra kerüljön, jogszabályi háttér, vagy végrehajtó határozat szükséges. A hivatalos okirat kézhezvételét követő 15 napon belül lehetőség van a tartozás megfizetésére. Amennyiben ez nem történik meg, a végrehajtó intézkedik a munkabérből való letiltás eszközléséről az adós munkáltatójánál, egy kitöltendő nyilatkozat megküldésével.
Hogyan történik a levonás?
A munkáltató köteles visszaküldeni a nyilatkozatot, amelyben fel kell tüntetnie az adós egyéb, munkabérét terhelő tartozásait, a bruttó munkabérét, a levonható havi összeget, valamint a munkabérből történő levonás első dátumát. A munkáltató feladata és egyben kötelessége továbbá az is, hogy a munkavállalót értesítse a jövedelemletiltás megkezdéséről.
Amennyiben időközben a munkavállaló jogviszonya megszűnt, a munkáltató erről is köteles tájékoztatni a végrehajtót.
Mekkora összeget érinthet a letiltás?
Alapesetben a munkabér összegének 33 százaléka vonható le, azonban egyes esetekben a letiltás a munkabér 50 százalékáig is terjedhet. Ilyen eset például, amikor az adósnak több letiltása keletkezett, ha jogalap nélkül vett fel társadalombiztosítási ellátást vagy munkabért, illetve a tartásdíj is ide sorolható. Amennyiben az adósnak több letiltása is keletkezett, a letiltások sorrendje jogcím alapján történik. Ha a letiltások jogcíme azonos, a levonás a beérkezés szerinti sorrendben történik.
Mely bérfajtákat érintheti a letiltás?
A tartozás letiltható a közfoglalkoztatási, a munkatörvénykönyves, a közalkalmazotti, a közszolgálati, az adó- és vámhatósági szolgálati, a rendvédelmi igazgatási szolgálati és a honvédelmi alkalmazotti, valamint a munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyból származó jövedelemből. Letiltás alapját képezheti továbbá a társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóság, az alkotó és munkaközösségi tagi jövedelem, valamint a tudományos továbbképzési munkabér jellegű ösztöndíj is.
Mely bérfajták és járandóságok nem vonhatók végrehajtás alá?
Az anyasági támogatásból, a nevelőszülői illetményből, a gyermekek otthongondozási díjából, a törvényen alapuló tartásdíjból, az ápolási díjból, a fogyatékossági támogatásból, a rokkantsági járadékból, a vakok személyi járadékából, az egészségkárosodással kapcsolatos keresetkiegészítésből és járadékból, valamint az aktív korúak ellátásából követelést nem lehet levonni.
Mit jelent az inkasszó?
A hatóság intézkedhet az adós bankszámlájának inkasszózásáról, melynek során, úgynevezett hatósági átutalás keretén belül, a jogos követelés összege az adós számlájáról levonásra, míg a hitelező számláján jóváírásra kerül.
A bankszámlán lévő összegek esetében is érvényes, hogy végrehajtás alá, korlátlanul a 200 ezer forint feletti rész vonható, az ez alatti összegből pedig – figyelembe véve a 60 ezer forintos nem végrehajtható részt – maximum 70 ezer forint összeg tiltható le.
Fizetési kedvezmény
Amennyiben az adós méltányolható személyes, illetve gazdasági okból nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségét, lehetősége van annak részletekben történő megfizetésére, halasztására, mérséklésére, de akár elengedtetésére is. A fizetési kedvezmény kérelmezése a NAV nyilvántartásában szereplő tartozások, bírságok, adók, pótlékok és járulékok esetében lehetséges papíralapon személyesen leadva, vagy postai úton küldve, illetve elekrtonikus formában.