Szigorúbb jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató szabályozás, egyszerűbb kisösszegű hitelfelvétel

Az adósságfékre vonatkozó rendelet 2023. július 1-jétől életbe lépett változása szerint a korábbi 300 ezer forintról 450 ezer forintra emelkedik az az összeghatár, mely esetén a bankoknak nem kell alkalmazniuk a jövedelem terhelhetőség számításának szabályait. Ez a könnyítés azoknak kedvez, akik kisösszegű hitel, például áruhitel igénylését tervezik.

A hitelfelvételekhez kapcsolódóan, 2023. július 1-jétől szigorodtak a JTM, azaz a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató számításának szabályai. Az új szabályozás értelmében, bizonyos esetekben, a hiteligénylő jövedelmének kisebb hányadát fordíthatja hitelek törlesztésére. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató szabályozás célja, hogy megakadályozza a hitelfelvevő túlzott eladósodását, amely esetleg már a megélhetését sodorná veszélybe. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató az ügyfél hitelfelvételt követő havi adósságszolgálatának, valamint az igazolt havi nettó jövedelmének a hányadosa.

Szigorítás a lakáshiteleknél

A korábbi szabályozás szerint az öt évnél nem hosszabb kamatperiódusú lakáshitelek havi törlesztőrészlete nem lehet több a jövedelem 25 százalékánál, illetve az 500 ezer forintos, vagy annál nagyobb nettó jövedelem esetében a jövedelem 30 százalékánál. A jelenlegi szabály szerint a 30 százalékhoz nettó 600 ezer forint a szükséges jövedelem.

A 10 évnél nem hosszabb, minimum 5 évre fixált kamatperiódusú kölcsönök esetében, a korábbi szabályok alapján, nettó 500 ezer forintos jövedelemig a jövedelem 35 százalékánál, nettó 500 ezer forint feletti jövdelemtől a jövedelem 40 százalékánál nem lehet több a havi törlesztőrészlet. A jelenleg érvényben lévő szabályozás a 40 százalékhoz minimum nettó 600 ezer forintos jövedelmet ír elő.

A minimum 10 évig fix kamatozású hitel felvételékor eddig nettó 500 ezer forintig a jövedelem maximum 50 százaléka lehetett a törlesztőrészlet havi összege, nettó 500 ezer forint felett pedig a jövedelem maximum 60 százaléka. Az új szabály alapján a 60 százalékhoz szintén nettó 600 ezer forintos jövedelem szükséges.

Személyi kölcsönökkel kapcsolatos szigorítás

A személyi kölcsönök tekintetében nettó 500 ezer forintos jövedelemig a jövedelem maximum 50 százaléka lehetett a korábbi szabályozás szerint a hiteltörlesztés összege, nettó 500 forint felett pedig a jövedelem maximum 60 százaléka. Július 1-jétől, csakúgy, mint a lakáshitelek esetében, a 60 százalékhoz minimum nettó 600 ezer forint jövedelem szükséges.

Ugyanakkor a kisösszegű hitelek felvétele esetén a változás a hiteligénylők részére pozitív, ugyanis eddig a 300 ezer forintot meghaladó hitelek esetében kellett a bankoknak JTM számítást végezniük, míg az új szabály szerint ez az összeghatár 450 ezer forintra nőtt.

Szólj hozzá!