A magyar gazdaság történetében nem is olyan régen sajnos volt egy olyan időszak, amikor igen sok család eltartója a negatív adósok listájára, avagy a BAR-listára került. Mindenesetre a korszak majdnem lezárult, 2015 óta ez a lista egyre rövidebb, most pedig történelmi mélypontra esett. De mi is történt valójában?
Ki kerülhet fel a KHR listára? A BAR listára (Bankközi Adós-és Hitelinformációs Rendszer), vagy a mai megnevezésén KHR listára (Központi Hitelinformációs Rendszer) több okból kifolyólag lehet felkerülni.
A leggyakoribb ok az, ha valaki a saját tartozását, vagy annak törlesztőrészletét több, mint 90 napig nem tudta fizetni, nem ez azonban az egyetlen ok. Úgy is lehetséges ugyanis, hogy valaki kezesként vagy adóstársként szerepel a szerződésben, azonban a felvevő nem fizet. Emellett, ha valaki visszaél egy bankkártyával vagy hitelkártyával, azt a személyt a rendszer szintén a KHR-listára helyezi. Ha pedig valaki erre a listára felkerült, úgy annak az aktuális törvények értelmében semmilyen hazai bank nem adhat hosszútávú kölcsönt.
A leggyakoribb ok tehát a törlesztőrészlet fizetésének elmulasztása, de ennek is komplex, átgondolt szabályozásai vannak. 90 nap késedelem után kerülhetünk fel a negatív adósok listájára, azonban ez a számlálás csak onnantól kezdődik, ha a késedelmünk összege átlépi a mindenkori minimálbér összegét. Ha ez megtörténik, elkezdődik a 90 napos visszaszámlálás, de azonképpen, hogy amennyiben ezen 90 nap alatt a hátralékunk összegét a minimálbér összege alá visszük vissza, akkor a számláló nullázódik, és csak akkor indul úja elölről, ha újra a minimálbér összege fölé esik a hátralékunk.
Hány KHR-listás van Magyarországon?
2014-től folyamatosan csökken a KHR-listások száma hazánkban, az idei évben pedig történelmi mélypontot ért el, 2009 óta nem szerepelt ilyen kevés ember a negatív adósok listáján. 2019 legvégén 1,205 millió fennálló tartozást tart számon a Magyar Nemzeti Bank, ez pedig azért nagyszerű, mert 2014-ben 1,894 millió fennálló tartozás volt még aktív, ez pedig azt jelenti, hogy öt év alatt 37 százalékos csökkenés következett be.
Ha pedig visszafizettük a tartozásunkat, akkor noha az aktív BAR-listáról lekerülünk, de rögtön fel is kerülünk a passzív BAR listára, és rajta is maradunk egészen egy évig. Ebben az esetben a bankok azt fogják látni, hogy maximum egy évvel ezelőtt még rajta voltunk a BAR-listán, tehát még mindig kockázatos a számunkra hitelt adni. 2019 legvégén 263 ezer hitelszerződés volt jelen ezen a passzív KHR-listán. Ha kíváncsiak vagyunk státuszunkra, a Saját Hiteljelentés már online is lekérhető.
A BISZ Zrt. statisztikáiban azonban az nincs benne, hogy ez az összesen 1,205 millió tartozás összesen hány magánszemélyhez köthető, azonban becslések szerint egy természetes személyhez átlagosan 1,8 mulasztás köthető. Ez úgy lehetséges, hogy felvettünk egy lakáshitelt, azt elkezdtük törleszteni, de időközben – például autóvásárlás céljából – felvettünk még egy szabadfelhasználású személyi kölcsönt is, azonban időközben mindkét hitelünk bedőlt, így két szerződéssel van mulasztásunk. Ha pedig a becslés helytálló, akkor ez azt jelenti, hogy körülbelül 680 ezer olyan természetes személy van, akinek a neve szerepel a negatív adósok listáján. Bár ez több, mint félmillió ember, ami nem kevés, azonban nem haszontalan azt sem figyelembe venni, hogy a Magyar Nemzeti Bank egyik szakértője úgy nyilatkozott, hogy a fennálló tartozásoknak mintegy nyolcvan százaléka alacsonyabb összegű, mint egymillió forint, sőt, az esetek ötven százalékában a KHR-listás tartozás mindössze 200 ezer forint, vagy ennél kevesebb.
Mi a helyzet a mulasztás nélküli hitelekkel?
Fontos tudni, hogy a KHR-lista nem csak a negatív adósok listája. Itt ugyanis listázva van minden élő hitelszerződés is, hogy a pénzintézetek át tudják látni a tartozásokat, ez azonban nem jelenti azt, hogy ez egy másik hiteligénylés esetében negatív befolyással bírna. Sőt, vannak olyanok, akik végtörlesztés után még kérik is a bankot, hogy tartsák fenn a KHR-listán őt mint jó magatartású ügyfelet, így ugyanis nagyobb az esélye annak, hogy egy esetleges következő hiteligénylés során egy kedvezőbb hitelkonstrukcióban részesülhet, hiszen a KHR-lista szerint jól fizető, lelkiismeretes az ügyfél, így kevesebb kockázatot jelent számára pénzt adni.
A KHR ezen mutatói szerint 2019 végén összesen 9,696 millió hitelszerződést tartottak számon, aminek túlnyomó többsége, egészen pontosan 7,396 millió élő szerződés volt, 5,028 millió szerződés pedig magánszemélyhez köthető. Ezek a számok is igen jelentősek, de még mindig elmaradnak a 2018-as év végének adataitól, amikor ugyanis a magánszemélyek körében 5,039 millió élő hitelszerződést tartottak számon. Ez azért érdekes, mert a bankok minden igyekezetükkel kívánják felpörgetni a hitelezéseket, ennek ellenére minimálisan esett a hitelesek száma a korábbi évhez képest, amit leginkább a megszűnő hitelszerződések számával, a végtörlesztésekkel magyarázhatunk.
A vállalkozások is jól teljesítenek
2018-ban 141 ezer vállalkozást tartottak számon, ez 2019 végére 145 ezerre nőtt, és úgy tűnik, a vállalkozók körében is népszerű a hiteligénylés. 2019 végén ugyanis a 145 ezer vállalkozásra jutott 378 ezer még élő hitelszerződés, valamint 593 már megszűnt hitelszerződés, ami a 2018-as adatokhoz képest emelkedést mutat. Késedelmek ebben a kategóriában is észlelhetők, mindösszesen 35 ezer olyan szerződés került a KHR-listára, akik a hátralékukat nem tudták rendezni, emellett 163 ezer olyan hitelszerződést jegyez a negatív adósok listája, akik már rendezték a hátralékukat, de a törvény értelmében egy évig még fenn kell őket tartani.
Mint ahogyan a természetes személyeknél láthattuk, úgy a vállalkozói hitelekre is igaz az, hogy egyre kevesebb a mulasztás, egyre kevesebben vannak a negatív adósok listáján, itt is történelmi mélypontról beszélhetünk, hiszen míg 2009-ben 43 ezer vállalkozó hitelszerződés került fel erre a listára, addig most mindössze 35 ezer van feljegyezve.
Kinek is tartoznak tulajdonképpen a családok?
Noha a számok első pillantásra igen kedvezőnek tűnhetnek, hiába mutatunk rá arra, hogy a 90 napot meghaladó késedelemmel bíró lakossági hitelek száma három százalékos arányra csökkent, az igazság az, hogy még mindig 105 ezer jelzáloghitelszerződés van súlyos késedelemben Magyarországon, és a helyzet az, hogy mostanában az emberek nem a bankoknak tartoznak ezzel a pénzzel, ugyanis az ő tartozásukat felvásárolták a követelésvásárló vállalkozások. Ez pedig azt az eredményt implikálta, hogy a késedelemben érintett családok háromnegyede (sic!) már nem a bankoknak törlesztenek, hanem ezeknek a vállalkozásoknak, azaz nincsenek benne a statisztikákban, ezért tűnhet kedvezőnek ez a három százalék.
Az az egynegyed késedelmes tartozás pedig, ami a bankok kezében maradt, 64 százalékban jelzáloghitelt jelent, ráadásul ennek több mint ötven százaléka szabad felhasználású jelzáloghitel, a másik ötven százalék nagyobbik részét autóhitelek teszik ki, a kisebbik részét pedig személyi kölcsönök. Érdemes megjegyezni, hogy a tapasztalatok és a statisztikák szerint a bankok leginkább ezeket a hátralékkal rendelkező személyi kölcsönöket szeretik eladni a követelésvásárló vállalkozásoknak, így ezen tartozások jelentős része már nincs az állományban.
Mennyit vásárolnak a követelésvásárló vállalkozások?
A bankok, hogy elkerüljék a veszteséget és a kockázatot, hajlandók olcsóbban eladni a nagyobb hátralékkal rendelkező hitelszerződéseket, ezen értékesítések pedig a 2016-os és 2017-es évben jártak a csúcson, ekkor adták el a legtöbb tartozást a követelésvásárlóknak. Mindazonáltal érdekes, hogy Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgatója szerint egyes követelésvásárló vállalkozások a piaci ár fölött, sőt, a reális árhoz mérten jóval magasabb összegért vásárolják meg a követeléscsomagokat. A Magyar Nemzeti Bank felmérései szerint a korábbi negyedévekben a piaci árhoz képest 100-122 százalékkal magasabb áron keltek el ezek a csomagok, de az utóbbi negyedév is kimagasló, ekkor ugyanis átlagosan 109 százalékos áron keltek el.
Összességében tehát látni kell, hogy a magyar pénzügyi rendszerben jelenleg a jelzáloghitel-szerződések közül 105 ezer késedelmes törlesztésű, azonban 80 ezer ilyen szerződés tulajdonosa már nem a banknak törleszt, hanem egy-egy követelésvásárló vállalkozásnak. Emellett érdemes kiemeli, hogy csaknem 40 ezer család lakhatását és eladósodását mentette meg a Nemzeti Eszközkezelő, akik a szociálisan rászoruló, bajba jutott családoknak segítették megtartani az ingatlanukat.