Ezeknek a kritériumoknak kell megfelelnünk, hogy személyi kölcsönt kaphassunk.
A gazdaság fejlődésével az átlagjövedelem is emelkedett Magyarországon, ami azt a következményt vonta maga után, hogy a vásárlási kedv is növekedni kezdett. Ennek okán ma már egyre több ember egyre bátrabban vesz fel különböző hiteleket, a hitelek közül pedig változatlanul az egyik legnépszerűbb a szabad felhasználású személyi kölcsön. Amennyiben mi is kacérkodunk a gondolattal, hogy személyi kölcsönt vegyünk fel, jó, ha előre informálódunk, milyen kritériumoknak kell hozzá megfelelni, ugyanis ez sem jár alanyi jogon mindenkinek.
Mivel a bank minden egyes hitel során kockázatot vállal, ezért természetesen feltételeket szab egy-egy kölcsön felvételéhez, tehát nekünk meg kell felelnünk bizonyos kritériumoknak, hogy pénzhez juthassunk. Az is nyilvánvaló, hogy minden bank más-más feltételeket szab meg, ezért alaposan érdemes tájékozódnunk egyes bankok feltételeiről és konstrukcióiról, mielőtt eldöntjük, melyik bankhoz fordulunk hitelért.
Általánosságban azonban mit lehet elmondani a feltételekről és a kritériumokról, azaz mi kell ahhoz, hogy felvessünk egy személyikölcsönt?
Milyen minimum feltételei vannak a bankoknak?
Mielőtt bármilyen konstrukciót vagy ajánlatot kapnánk a hitelintézettől, annak előbb el kell döntenie, hogy egyáltalán hajlandó-e nekünk pénzt adni. Ez egy egyszerű igen vagy nem kérdés, azonban ennek eldöntéséhez több szempontot vesznek figyelembe.
Az egyik legfontosabb ilyen szempont a korunk. Evidens, hogy kiskorúaknak nem adhatnak hitelt, tehát általánosságban elmondható, hogy a hitelfelvételhez be kell töltenünk a 18. életévünket, számos bank azonban nem elégszik meg ezzel a korral, és a 21. vagy akár a 23. betöltött életével szabják meg minimális korhatárként. Emellett természetesen van felső korhatár is, ez azonban úgy érvényesül, hogy megszabják, a hitel várható lejáratakor a felvevő nem töltheti be a 70. vagy 71. életévét. Az életkorunkat a felvétel során személyi igazolvánnyal, jogosítvánnyal vagy útlevéllel igazolhatjuk.
Fontos szempont, hogy rendelkezünk-e munkaviszonnyal. Az előírt munkaviszony időtartama bankonként változik, általában 3-6 hónapig terjedő folyamatos munkaviszony igazolását kérik. Nagyon fontos, hogy a kiállított munkáltatói igazolás vagy jövedelemigazolás nem lehet régebbi 30 napnál, tehát lehetőség szerint az igénylés előtt pár nappal kérjük ezt ki a munkahelyünkön. Amennyiben mi vállalkozók vagyunk, NAV jövedelemigazolásra lesz szükségünk, ha pedig nyugdíjasként szeretnénk felvenni személyi kölcsönt, akkor nyugdíjas igazolvánnyal kell befáradnunk a bankba. Amennyiben az adott banknál vezetett bankszámlára érkezik a jövedelmünk, akkor egy bankszámlakivonat is megfelel a jövedelmünk igazolásához. Fontos továbbá, hogy a jövedelmünknek el kell érnie azt a minimumot, amit az adott bank meghatároz. Ez a minimális összeg 100 000 és 110 000 forint között mozog, és amennyiben jövedelemigazolással nem tudjuk bizonyítani, hogy keresünk legalább ennyi pénzt, akkor nem tudjuk felvenni a hitelt sem. (Ehhez tehát az kell, hogy bejelentett állásunk legyen, akik jövedelemigazolást is kiállítanak.)
Tudni kell még, hogy amennyiben Magyarországon kívánunk hitelt felvenni, ehhez mindenképpen szükségszerű magyarországi lakcímmel (állandó lakcímmel) rendelkeznünk, amit lakcímkártyával tudunk igazolni.
BAR-listásoknak
Természetesen a személyi kölcsönök esetében is érvényben van az a szabály, hogy az a személy, aki szerepel a KHR listán (korábbi nevén BAR listán) a negatív adósok között, annak egyetlen bank sem adhat hitelt.
Akadnak emellett egyedi bírálatot igénylő esetek is, például amikor egy őstermelő, orvos vagy ügyvéd szeretne hitelt felvenni, ebben az esetben pedig a bankok egyéb dokumentumokat is bekérdhetnek, mint például a kamarai tagságot igazoló dokumentumot, esetleg az őstermelői igazolványt.
Ezek tehát azok a kritériumok, amelyeket minden bank előír a hiteligénylőknek, azonban számos olyan feltétel is van, amit különböző bankok előírnak. Nagyon gyakori, hogy a hitelfelvételnek kritériuma, hogy ne legyen a hiteligénylő büntetett előéletű, ne legyen tartozása más banknál, ne legyen próbaidőn a munkahelyén, ha van egyéb hitelünk, akkor azzal ne legyen elmaradásunk. A vállalkozóknak nem lehet a cégük végrehajtás vagy felszámolás alatt, valamint adótartozásuk sem lehet.
Mekkora összeget vehetünk fel?
A bank és a hitelkonstrukció megválasztásánál az egyik legfontosabb szempont, hogy mekkora az a maximális összeg, amit felvehetünk, ennek megválaszolása azonban szoros összefüggésben van azzal a kérdéssel, hogy mekkora lehet a maximális havi törlesztőrészletünk. Amennyiben hosszabb futamidővel veszünk fel egy hitelt, úgy a havi törlesztőrészlet is csökken, ezzel párhuzamosan pedig a felvehető hitel összege is magasabb lesz. Ezzel azonban érdemes vigyázni, ugyanis minél hosszabb a futamidő, annál drágább is lesz a hitel, hiszen így több kamatot is fizetünk.
Mekkora lehet a törlesztőrészletünk?
Minden banknak más a koncepciója, így ez a válasz más-más pénzintézetnél eltérő lehet. Amit azonban semmiképpen nem szabad elfelejtenünk, hogy a Jegybank egy rendeletben maximalizálta a havi törlesztőrészletet, amit a jövedelemmel tett arányossá. Ez az új törlesztési mutató a jövedelemarányos törlesztési mutató, aminek a célja, hogy az emberek elkerülhessék a magáncsődöt, és a törlesztés miatt az életszínvonaluk se romolhassék. Ennek értelmében, ha a hitelvelvevő havi jövedelme nem haladja meg a nettó 500 ezer forintot, akkor a fizetésének maximum az 50 százaléka költhető el összesen a törlesztőrészletekre. Abban az esetben, ha a havi jövedelme meghaladja a nettó 500 ezer forintot, akkor jövedelmének már 60 százaléka is elkölthető a hitelei törlesztésére. Nagyon fontos felhívni arra a figyelmet, hogy ez az 50 vagy 60 százalék nem egyetlen hitel törlesztőrészlete, abban az esetben ugyanis, ha van már másik hitelünk, akkor a havi törlesztőrészletek összeadódnak, és ennek az összeadott értéknek nem szabad meghaladnia a fentebb ismertetett százalékot.
Ez természetesen csak iránymutatás, a gyakorlatban ugyanis azt tapasztalhatjuk, hogy a bankok ennél alacsonyabb terhelést engednek meg, fizetésünk körülbelül 30-50 százalékát költhetjük törlesztésre, azonban ennek kiszámítása több szemponttól is függ. Természetesen függ magától a hitelkonstrukciótól, függ a kockázati besorolástól, függ a fizetésünktől és egyéb jövedelmeinktől, és függ a hitelmúltunktól.
Mik azok a jövedelemforrások, amiket elfogad a bank?
Evidensnek tűnhet, hogy minden bevételi forrásunkat mint jövedelmet fogad el a bank, ami alapján a havi törlesztőrészlet nagyságát tudják kalkulálni, a helyzet azonban ennél némiképpen bonyolultabb. Bankja válogatja ugyanis, hogy az egyes jövedelmeket elsődleges jövedelemnek vagy másodlagos jövedelemnek titulál, sőt, vannak olyan bevételi források, amiket egyátalán nem hajlandók beszámítani.
Elsődleges jövedelemnek nevezzük azokat a forrásokat, amiket a bank önállóan is elfogadnak egy hitelbírálat során, a másodlagos jövedelem pedig csak mintegy kiegészítheti az elsődlegeseket. Elsődleges jövedelemként általában az alkalmazotti munkabért szokták elfogadni, valamint a nyugdíjat és a vállalkozói bevételt. Másodlagos jövedelemként szokták számon tartani – már ha egyáltalán elfogadják – a nem munkából származó juttatásokat, mint például a kiadott lakás után beszedett lakbért, vagy a szociális juttatásokat, a járadékokat, vagy más tevékenység után járó igazolt bevételeket. Ezek önmagukban nem állják meg a helyüket egy hitelbírálat során, ám ha a bank hajlandó beszámítani, akkor az összjövedelem összege megugrik, tehát magasabb lehet a havi törlesztőrészlet, így a hitel összege is nagyobb lehet.