A jelenlegi gazdasági helyzetben sokkal nehezebb hitelt kapni. Nagyobb hitelhez jóval nagyobb jövedelemre van szükség, mint eddig. A jelenlegi jövedelmünkkel pontosan mekkora személyi kölcsönt tudunk felvenni? És milyen feltételeknek kell most megfelelni? Mutatjuk!
Bár a jelenlegi gazdasági helyzetben minden szakember óvatosságra inti a lakosságot, könnyen megeshet, hogy azonnal pénzügyi segítségre szorulunk. Spórolnunk kell, ahol csak tudunk, hiszen bármikor kaphatunk egy nagyon magas gáz- vagy villanyszámlát, és ki tudja, meddig emelkednek az élelmiszer- és benzinárak, ugyanakkor az élet nem áll meg. Ha elromlik a kocsink, ha megbetegedünk vagy ha az egyik létfontosságú háztartási gépünk meghibásodik, akkor bizony meg kell oldanunk a problémát, ezt pedig zsebből sokszor nem lehet megtenni. Kerülhetünk tehát olyan helyzetbe – még ebben a nehéz gazdasági helyzetben is –, hogy be kell sétálnunk a bankba, hogy hitelt kérjünk. Ráadásul a helyzetet nehezíti, hogy lényegesen nagyot szigorítottak a bankok. Míg eddig egy bizonyos jövedelem elegendő volt ahhoz, hogy megkapjunk egy bizonyos nagyságú kölcsönt, addig ma már sokkal nagyobb jövedelemre van szükség ahhoz, hogy megkapjuk ugyanazt a hitelösszeget. Emellett más szempontból is extra feltételeket szabtak meg a bankok. De mégis mi ennek az oka? Miért szigorítottak a pénzintézetek, és most mekkora jövedelemre van szükségünk ahhoz, hogy megkapjuk a kívánt hitelösszeget? Vagy inkább fordítsuk meg a kérdést: mekkora hitelt kaphatunk a jövedelmünkkel? Mutatjuk a választ!
Mennyire mérvadó most a JTM?
Az a legtöbb polgár számára ismeretes, hogy a felvehető hitelösszeg alapvetően attól függ, hogy mekkora a jövedelmünk. Ha jelzáloghitelről beszélnénk (ide tartozik a lakáshitel is), akkor természetesen az is fontos kérdéssé válna, hogy mekkora a fedezetbe kínált ingatlan értéke, mivel azonban cikkünkben személyi kölcsönökkel foglalkozunk, így jelenleg egyedül a kapott jövedelem a releváns. Ez azért nagyon fontos kérdés, mert a JTM (azaz a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) alapjaiban határozza meg a konstrukciót. Államilag meghatározott szabály ugyanis (azaz minden banknak be kell tartania), hogy amennyiben a fizetésünk nem éri el az 500 ezer forintot, akkor a nettó jövedelmünknek legfeljebb 50 százalékát fordíthatjuk hiteleink törlesztésére; ha azonban a jövedelmünk eléri vagy meghaladja az 500 ezer forintot, akkor már annak 60 százalékát is fordíthatjuk a törlesztőrészletekre. (Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy bevonhatunk adóstársat. Ha befonjuk a házastársunkat vagy valamelyik rokonunkat, akkor az ő jövedelme is hozzáadódik a miénkhez, így teljesen más konstrukciót eszközölhetünk ki.)
A JTM tehát elméletben azt jelenti, hogy ha van nettó 400 ezer forint jövedelmünk, akkor havi 200 ezer forintot tudunk törleszteni. Ekkora havi törlesztővel nagy hitelösszeget kaphatunk rövid futamidővel (feltéve, ha nincs más hitelünk, amit törlesztenünk kell), a helyzet azonban az, hogy biztosan egyik bank sem fogja engedni, hogy havi 200 ezer forintot törlesszünk ekkora jövedelemmel. A bankok ugyanis már akkor is szigorúbbak voltak, amikor nem volt infláció, háború és gazdasági válság. Most, hogy mindezek a fejünkre zúdultak, sokat szigorítottak. A bankok tisztában vannak azzal, hogy infláció van, azaz a mindennapi megélhetés drágább. Több pénzt kell fizetnünk a boltokban az élelmiszerért, több pénzt fizetünk a rezsire, fűtésre, villanyra, több pénzt fizetünk a szolgáltatásoknak is. Éppen emiatt az eddigiekhez képest nagyobb összeget meg kell tartanunk, hogy finanszírozni tudjuk a mindennapi kiadásainkat. Ezzel a pénzintézetek is tökéletesen tisztában vannak, emiatt szinte minden esetben emelt összegű megélhetési költséggel számolnak, azaz ennyivel kevesebb pénzt fordíthatunk a havi törlesztésre (ami egyszeriben azt is jelenti, hogy ha alacsonyabb a megengedhető havi törlesztőrészlet, akkor alacsonyabb az adható hitelösszeg, vagy hosszabb a futamidő).
Emelt összegű megélhetési költséggel számolnak tehát a bankok, az azonban esetenként eltérő, hogy pontosan mekkorával. Először is függ magától a pénzintézettől; hogy mennyire óvatos. Emellett pedig függ tőlünk is, többek között akképpen, hogy hány gyereket kell eltartanunk, mennyire stabil a jövedelmünk stb. Egyszóval igen eltérő, hogy kinek mekkora megélhetési összeggel számolnak, általánosan azonban azt lehet elmondani, hogy ha havi 400 ezer forintot keresünk, akkor körülbelül 160 ezer forintot fognak engedni, hogy a törlesztőre fordítsuk.
És arról sem szabad megfeledkezni, hogy nem csupán a jövedelem az egyetlen tényező, amely befolyásolja, hogy kaphatunk-e, illetve hogy mekkora hitelt kaphatunk. Alább összeszedjük azokat a szempontokat, amelyeket a bankok mindenképpen figyelembe fognak venni.
1. Mekkora a család, hány gyereket tartunk el?
Mint azt már fentebb kifejtettük, magas megélhetési költséggel számolnak a bankok, de ez sem egységes. Egy egyedülállónak értelemszerűen jóval kevesebb kiadása van, mint egy háromgyerekes családapának. Éppen emiatt azt láthatjuk, hogy a hitelbírálat szempontjából nem mindegy, hogy hány gyereket nevelünk, minél több ugyanis az éhes száj, annál kevesebb pénzt fordíthatunk hiteltörlesztőre.
2. Milyen tételekből adódik össze a család jövedelme?
Sokan azt gondolják, hogy minden jövedelem gond nélkül beszámítható. Ez azonban nincs így, és bizony csúnya meglepetések érhetnek bennünket a bankban, a hiteligénylés során. Meg lehet ugyanis különböztetni az elsődleges és a másodlagos jövedelmet. Elsődleges jövedelem az a pénzforrás, amely fix, állandó munkaviszonyból származik, és az összeget minden esetben megkapjuk. Ehhez jöhetnek még hozzá műszaki pótlékok, túlórák, napidíjak, ezek azonban legfeljebb másodlagos jövedelemként ismertethetők el. Ugyanez a helyzet például az ingatlanunk bérbeadásából származó bevételünkkel, a PhD ösztöndíjjal stb. Ezek csak akkor fogadhatók el, ha az elsődleges jövedelem nagysága megállja a helyét, és megfelel a bank elvárásainak.
3. Mióta dolgozunk a jelenlegi munkahelyünkön?
Az mindenki számára ismeretes, hogy semmiképpen nem kaphat hitelt az a munkavállaló, nem dolgozik minimum három hónapja az adott munkahelyen, és aki éppen próbaidőben dolgozik vagy felmondás alatt áll. Mindazonáltal a bankok általában nem állnak meg itt. Fontos nekik ugyanis, hogy minél kevesebb kockázatot vállaljanak, így tehát minél régebb óta dolgozunk a jelenlegi munkahelyünkön, annál kisebb az esélye annak, hogy munkanélküliekké – és ezáltal fizetésképtelenekké – válunk. Így tehát kedvezőbb konstrukciót kaphatnak azok, akik már hosszú ideje dolgoznak az adott munkahelyükön, ugyanakkor ennek súlya bankonként eltérő. Van olyan bank, amely nem csinál abból problémát, ha éppen letelt a próbaidőnk, van azonban olyan pénzintézet, amely így kedvezőtlenebb konstrukcióval rukkol elő.
Nézzük meg a gyakorlatban!
Számtalan tényező befolyásolhatja tehát, hogy meddig engednek nyújtózkodni a bankok. Ha tehát azon gondolkodunk, hogy a jelenlegi jövedelmünkkel pontosan mekkora hitelösszeget kaphatunk, akkor nem fogunk tudni pontos számokat mondani, hiszen egyénenként és bankonként eltérő a kalkuláció. Alább intervallumokat adunk meg, hogy láthassunk: nagyjából milyen számok között mozoghatunk.
- Ha a havi nettó jövedelmünk 200 ezer forint, akkor a felvehető személyi kölcsön összege körülbelül 1 millió és 2 millió forint között mozog.
- Ha a havi nettó jövedelmünk 250 ezer és 350 ezer forint közé esik, akkor a felvehető személyi kölcsön összege körülbelül 2 millió és 5 millió forint között mozog.
- Ha a havi nettó jövedelmünk 350 ezer és 450 ezer forint közé esik, akkor a felvehető személyi kölcsön összege körülbelül 2 millió és 8 millió forint között mozog.
- Ha a havi nettó jövedelmünk 450 ezer forint, akkor a felvehető személyi kölcsön összege körülbelül 2 millió és 10 millió forint között mozog.