Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató 2023-ban

Mint azzal bizonyára tisztában vagyunk, a hitelfelvételnek számos követelménye, kritériuma van. A hitelek nagyságát alapjaiban határozza meg a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató. De hogyan lehet kalkulálni ezzel 2023-ban? Mutatjuk!

Mi is az a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató?

Mindenkinek az áll az érdekében, hogy a lakosság ne vállalja magát túl hitelekkel. Ha az ügyfél ugyanis törlesztőképtelennév válik, annak komoly következményei lesznek:

  • rossz az ügyfélnek, hiszen felkerül a negatív adósok listájára, hitelképtelenné válik, drasztikus esetben pedig még az otthonát és minden vagyonát is elveszítheti.
  • Rossz a banknak, hiszen nem kapja vissza a pénzét.
  • Rossz az államnak, hiszen ha sokan kerülnek magáncsőd közeli helyzetbe, az rontja az ország gazdaságát is.

Mindezen szempontok miatt az állam bevezetett egy jogszabályt, amely maximalizálja a felvehető hitelösszeget. A jogszabály a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató (JTM), amelynek lényegében az áll, hogy szigorúan szabályozzák, hogy mennyit költhetünk egy hónapban a törlesztőrészletek fizetésére. A havi törlesztőrészlet meghatározásában a jegybank játssza a főszerepet: ők határozták meg, hogy a fizetésünknek pontosan hány százalékát fordíthatjuk a hiteleinkre. 

Az adósságfék néven is ismert jogszabály lényege röviden és tömören a következő: a bank megnézi, hogy a hiteligénylőnek mekkora pontosan a nettó jövedelme. Amennyiben van házastársunk, kezesünk vagy adóstársunk, akkor természetesen az ő jövedelme is hozzáadódik a miénkhez. Ennek a nettó jövedelmünknek csak bizonyos százalékát engedik elkölteni az adósságaink törlesztésére. Ha azonban igénylünk egy hitelt, akkor nem ennek a törlesztőjére vonatkozik a jogszabályban meghatározott százalék. Ha ugyanis van két másik hitelünk, akkor azoknak havi törlesztője már beleszámít ebbe a százalékos keretbe, sőt ha van hitelkártyánk vagy folyószámla hitelkeretünk – függetlenül attól, hogy igénybe vettük-e valaha, vagy sem – a keret összege is hozzáadódik a havi össztörlesztésükhöz. Ha tehát a fizetésünk alapján havonta 400 ezer forintot költhetünk törlesztőkre, de már van egy olyan hitelünk, amelynek törlesztője 150 ezer forint, emellett van egy 100 ezer forint keretű hitelkártyánk is, akkor az újonnan felvenni kívánt hitelünk havi törlesztője nem haladhatja meg a 150 ezer forintot. 

Azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy más százalékkal számolnak a fedezetlen kölcsönök esetében, és megint más százalékkal a jelzáloghitelek esetében. Ha ingatlanfedezetet vonunk be a hitelünkbe, akkor a beszámítható százalékot az is befolyásolja, hogy mekkora kamatperiódussal vesszük fel a kölcsönt.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az adósságfék által meghatározott számok a törvény által előírtak, a gyakorlatban azonban a bankok általában sokkal szigorúbbak, és jóval kevesebb havi törlesztőt engednek meg. 

Mekkora a JTM 2023-ban?

Bár történtek fontos változások a 2023-as gazdaságban, a JTM százalékszámait ezeddig nem változtatták, így tehát – legalábbis hivatalosan – ugyanazokkal a százalékokkal számolhatunk, mint a korábbi években. (Más kérdés persze, hogy a bankok mennyit szigorítottak.)

Mint már fentebb említettük, a JTM mértéke függ attól is, hogy milyen a felvenni kívánt hitel típusa.

Mi a helyzet a fedezet nélküli hitelekkel?

Fedezet nélküli hitelnek nevezzük azokat a kölcsönöket, amelyekhez nem kínálunk valamilyen értéktárgyat (például ingatlant vagy kocsit) biztosítékul, hanem csupán a fizetésünk a fedezetünk. Ilyen hitelek például a személyi kölcsönök, valamint a jelenleg hatalmas népszerűségnek örvendő Babaváró hitel is. 

  • Amennyiben fedezet nélküli hitelt kívánunk felvenni, havi nettó jövedelmünk pedig nem éri el az 500 ezer forintot, akkor a havi nettó jövedelmünknek legfeljebb 50 százalékát fordíthatjuk a hiteleink törlesztőrészletére. 
  • Amennyiben fedezet nélküli hitelt kívánunk felvenni, havi nettó jövedelmünk pedig eléri az 500 ezer forintot, akkor a havi nettó jövedelmünknek legfeljebb 60 százalékát fordíthatjuk a hiteleink törlesztésére. 

S hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Amennyiben 300 ezer forintot keresünk havonta, akkor a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató értelmében havi 150 ezer forintot fordíthatunk hiteleink törlesztésére. Ha nincs másik hitelünk, akkor ezzel az összeggel még kényelmesen fel tudjuk venni a Babavárót, valamint egy nagyobb összegű személyi kölcsönt is. 

Mi a helyzet jelzáloghitelek esetében?

Ahogyan azt már megszokhattuk, jelzáloghitelek esetében minden bonyolultabb. Mint ahogyan a hiteligénylés is sokkal hosszadalmasabb, költségesebb és komplikáltabb fedezet nélküli társaihoz képest, úgy a JTM számítása is annyival kacifántosabb.

  • Amennyiben nettó havi jövedelmünk (adóstársunkéval együtt) nem éri el a havi félmillió forintot, és öt évnél rövidebb kamatperiódussal szeretnénk hitelt felvenni, akkor a nettó havi jövedelmünknek legfeljebb 25 százalékát fordíthatjuk tartozásunk törlesztésére.
  • Amennyiben nettó havi jövedelmünk (adóstársunkéval együtt) nem éri el a havi félmillió forintot, és öt és tíz év közötti kamatperiódussal szeretnénk hitelt felvenni, akkor a nettó havi jövedelmünknek legfeljebb 35 százalékát fordíthatjuk tartozásunk törlesztésére. 
  • Amennyiben nettó havi jövedelmünk (adóstársunkéval együtt) nem éri el a havi félmillió forintot, de minimum tíz éves kamatperiódussal, esetleg végig fix kamatozással szeretnénk hitelt felvenni, akkor a nettó havi jövedelmünknek legfeljebb 50 százalékát fordíthatjuk tartozásunk törlesztésére. 

Nézzük meg azt is, hogy mekkora százalékokkal kell számolnunk abban az esetben, ha fizetésünk eléri a félmillió forintot.

  • Amennyiben nettó havi jövedelmünk (adóstársunkéval együtt) eléri vagy meghaladja a havi félmillió forintot, és öt évnél rövidebb kamatperiódussal szeretnénk hitelt felvenni, akkor a nettó havi jövedelmünknek legfeljebb 30 százalékát fordíthatjuk tartozásunk törlesztésére.
  • Amennyiben nettó havi jövedelmünk (adóstársunkéval együtt) eléri vagy meghaladja a havi félmillió forintot, és öt és tíz év közötti kamatperiódussal szeretnénk hitelt felvenni, akkor a nettó havi jövedelmünknek legfeljebb 40 százalékát fordíthatjuk tartozásunk törlesztésére.
  • Amennyiben nettó havi jövedelmünk (adóstársunkéval együtt) eléri vagy meghaladja a havi félmillió forintot, de minimum tíz éves kamatperiódussal, esetleg végig fix kamatozással szeretnénk hitelt felvenni, akkor a nettó havi jövedelmünknek legfeljebb 60 százalékát fordíthatjuk tartozásunk törlesztésére. 

Láthatjuk tehát, hogy a JTM alapjaiban határozza meg a felvehető hitelösszeget. A vállalható törlesztőrészlet ugyanis befolyással van arra, hogy mekkora a felvehető összeg. Értelemszerűen havi 150 ezer forintos törlesztővel nem fogunk tudni felvenni egy 60 millió forintos hitelt.

Mit tehetünk, ha nem elegendő a jövedelmünk?

Könnyen szembesülhetünk tehát azzal a problémával, hogy az adósságfék miatt nem lehet elég magas a törlesztőnk, emiatt nem is kapjuk meg azt a hitelösszeget, amelyre szükségünk volna. Ilyen esetben sem érdemes kétségbe esni, hiszen több megoldás közül is válogathatunk.

A legegyszerűbb, ha bevonunk egy adóstársat. Adóstárs tulajdonképpen bárki lehet (szüleink, testvéreink, gyerekünk, barátaink). Ebben az esetben ugyanis már nem csak a saját fizetésünk alapján számolják a százalékot, hanem az adóstársainkkal és a mi jövedelmünk összege alapján. Ha tehát a mi jövedelmünk havi nettó 300 ezer forint, az adóstársunké pedig nettó 400 ezer forint, akkor már havi 700 ezer forintos jövedelemmel számol a bank, ami jóval magasabb törlesztőt is enged meg. Azt azonban semmiképpen ne felejtsük el, hogy amennyiben adóstársat vonunk be, akkor az ő ingatlanáért, az ő fizetéséért is felelni fogunk. Ha ugyanis mi nem tudunk törleszteni, akkor a bank őt szólítja fel törlesztésre; ha pedig nem tudja a bank lefoglalni a mi fizetésünket vagy ingatlanunkat, akkor az övét fogja. Jól gondoljuk tehát át, hogy mire kérjük meg leendő adóstársunkat!

Ha pedig nem áll módunkban adóstársat bevonni, még mindig van másik lehetőség! Bár a törlesztő összegét nem emelhetjük meg, de a futamidőt annál inkább! Ha ugyanazt a havi törlesztőt több időn keresztül fizetjük a banknak, akkor a kapható hitelösszeg is emelkedik. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy így a kamatokat és a THM-et is tovább kell fizetnünk, ami azt jelenti, hogy a teljes visszafizetendő összeg arányiaban nézve jelentősen nagyobb lehet. 

Szólj hozzá!