Az eurózónában baj is van, meg nincs is, attól függ, honnét nézzük. Itthon sokan összetennék a kezüket, ha nálunk is tíz havi csúcsra jutna fel az infláció az eurózónában tapasztalható 0,9%-os értékkel (nem elírás, kevesebb, mint egy százalék az infláció). A 16 taggal rendelkező euróövezetben az átlagos infláció kevesebb volt, mint egy százalék, ami egyrészt nem nagy szám, másrészt tökéletesen fedi a szakértők által jósolt 0,9%-ot. Azért az igazsághoz hozzátartozik még az is, hogy idén nyártól októberig az eurózónában defláció volt, vagyis az árak csökkentek, és az euróval fizetők fizetése, bére stb. többet ért, mint előtte. Vajon ilyesmire itthon mennyit kell várni?
A következő témában írt bejegyzések: Devizahitel
Meggondolták magukat a devizahiteleket illetően
Múlt héten az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD, European Bank for Reconstruction and Development) meghívására Londonban üléseztek az európai térség bankjainak és pénzügyi szervezeteinek vezetői, hogy megvitassák a válságnak a régiós-uniós pénzügyi szektor számára levonható és felhasználható tanulságait.
Az ülés zárt ajtók mögött zajlott, a Financial Times rövid beszámolójából tudtuk meg a lényeget. A korábban fontolóra vett devizahitelezési korlátozások bevezetését most már nem támogatják: ezek helyett inkább az önszabályozás és a helyi fizetőeszközben történő hitelnyújtás fontosságát hangsúlyozzák, a szakemberek szerint nincs itt az idő egy alapjaiban új szabályozás és felügyelet bevezetésére.
Nyugat- és Kelet-Európában egyaránt problémákat kell megoldani: nyugaton a hitelfelvétel kritériumainak szigorítása (pl. Nagy-Britanniában), keleten a devizahitelezés megrendszabályozása, szigorítása (ld. Simor-MNB-javaslatok) van porondon. Az uniós országok többségében a kihelyezett hitelállomány több, mint fele devizahitel (az osztrák hitel is devizahitel), az arány a balti államokban a legnagyobb, de hazánk ebben a mutatóban az élmezőny tagja. Nyugat-Európában a válság miatt gyengültek a régiós valuták, ezért itt a devizahitelezés, míg keletebbre a munkanélküliség és ezáltal a hitelfelvevők fizetésképtelensége vált kockázati tényezővé.
A szakemberek aláhúzták: a régiónak a jövőben is építenie kell a devizahitelezésre, ám a kockázatokat csökkenteni kell, amit leghatékonyabban nem a felülről jövő gazdasági szigorítások, “reformok” segítségével, hanem önszabályozással lehet elérni. Az euró bevezetésére készülő országokban például nemcsak az euró alapú hitelek “betiltása”, hanem azok jelentős szigorítása is kontraproduktív lenne.
