Múlt héten az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD, European Bank for Reconstruction and Development) meghívására Londonban üléseztek az európai térség bankjainak és pénzügyi szervezeteinek vezetői, hogy megvitassák a válságnak a régiós-uniós pénzügyi szektor számára levonható és felhasználható tanulságait.
Az ülés zárt ajtók mögött zajlott, a Financial Times rövid beszámolójából tudtuk meg a lényeget. A korábban fontolóra vett devizahitelezési korlátozások bevezetését most már nem támogatják: ezek helyett inkább az önszabályozás és a helyi fizetőeszközben történő hitelnyújtás fontosságát hangsúlyozzák, a szakemberek szerint nincs itt az idő egy alapjaiban új szabályozás és felügyelet bevezetésére.
Nyugat- és Kelet-Európában egyaránt problémákat kell megoldani: nyugaton a hitelfelvétel kritériumainak szigorítása (pl. Nagy-Britanniában), keleten a devizahitelezés megrendszabályozása, szigorítása (ld. Simor-MNB-javaslatok) van porondon. Az uniós országok többségében a kihelyezett hitelállomány több, mint fele devizahitel (az osztrák hitel is devizahitel), az arány a balti államokban a legnagyobb, de hazánk ebben a mutatóban az élmezőny tagja. Nyugat-Európában a válság miatt gyengültek a régiós valuták, ezért itt a devizahitelezés, míg keletebbre a munkanélküliség és ezáltal a hitelfelvevők fizetésképtelensége vált kockázati tényezővé.
A szakemberek aláhúzták: a régiónak a jövőben is építenie kell a devizahitelezésre, ám a kockázatokat csökkenteni kell, amit leghatékonyabban nem a felülről jövő gazdasági szigorítások, „reformok” segítségével, hanem önszabályozással lehet elérni. Az euró bevezetésére készülő országokban például nemcsak az euró alapú hitelek „betiltása”, hanem azok jelentős szigorítása is kontraproduktív lenne.