A devizahiteles károsultak szerették volna kimondatni, hogy a forint alapú hitelszerződés nem képezheti devizás ügyletek alapját, azonban a Kúria elkaszálta ezt az elképzelést.
Június 6-án délután közzétette honlapján devizahiteles határozatát a Kúria. A legfelsőbb bíróság döntése egyértelműen a bankoknak kedvez a pereskedő adósokkal szemben: a határozat szerint nem szükséges, hogy a szerződés a folyósított összeg és a törlesztések összegét tételesen tartalmazza.
A Kúria sajnálatos módon kirántotta a devizahitelesek alól a talajt: érvényesek a banki szerződések, fizetni kell. A devizahitelesek sokáig reménykedhettek abban, hogy újra kell tárgyalni a hiteles szerződéseket. A devizamentő csomagok eredménye felemás volt: sokaknak segített, de a nem fizető adósok száma azóta is folyamatosan nő. A devizahitelesek problémája egyáltalán nem tekinthető rendezettnek, megoldottnak, csupán kikerült a kommunikáció fősodrából. Éppen ezért fontos bemutatni a Kúria tragikus döntését.
Nem kell szerepeltetni a hitelösszeget a szerződésben
A Kúria határozata szerint a szerződésben nem kell szerepelnie sem a konkrét hitelösszegnek, sem a havi törlesztés pontos összegének, elég, ha a bank azt egy megfelelő formula alapján számolta ki és ez a formula szerepel a szerződésben. Valahol ez az indoklás érthető, de a devizahitelesek szempontjából tragikus: a szerződések érvényesek, a törlesztőrészleteket pedig fizetni kell.
Mit jelent a döntés pontosan?
A Kúria döntése miatt a banki devizahiteles szerződések érvényesek, vagyis azok újratárgyalására nincs szükség. A lehetőség ezzel együtt fennáll, de csak úgy, mint más szerződések esetén: ha az adós és a bank meg akarja változtatni a szerződés feltételeit. A Legfelsőbb Bíróság döntése előtt az adósok abban reménykedtek, hogy sikerül kimondatni a hitelszerződések semmisségét, mégpedig arra hivatkozva, hogy azokban nem szerepel sem a konkrét hitelösszeg, sem a havi törlesztés összege.
Ez úgy lehetséges, hogy a szerződésben forintban szerepel a hitelösszeg, amelyet egy külön dokumentumban meghatározott módon váltottak át frankra vagy euróra, és azzal számolták ki a havi törlesztők összegét.
A devizahiteles károsultak szerették volna kimondatni, hogy a forint alapú hitelszerződés nem képezheti devizás ügyletek alapját, azonban a Kúria elkaszálta ezt az elképzelést.