2011. szeptember 7. szerda –
Téma: Gazdaság
A proaktivitásra, illetve a csődbejutás elkerülésére tett kísérletként sok autókereskedő határozott úgy Közép-Európában, hogy kiterjeszti tevékenységi körét és új területekbe fektet be.
A globális piac változásainak tükrében ez a hozzáállás felfogható úgy is, hogy az autókereskedők felismerték: a túléléshez folyamatosan növekedni kell. A cseh autókereskedők 16%-a, az osztrákok 14%-a, a magyarok 32%-a, a szlovákok 34%-a és a lengyelek 27%-a tervezi, hogy bemutatótermeiben egynél több márkát forgalmaz. Ez önmagában is bizonyíték arra, hogy az autókereskedők változásokkal szembeni hozzáállása fejlődésen ment keresztül az elmúlt néhány év alatt és jelzi, hogy az ágazat milyen irányba mozdulhat el a jövőben. A hagyományos disztribúciós modell egyre komolyabb kihívóra talál az átalakuló fogyasztói preferenciákban, illetve a piaci keresletnek nem megfelelő kínálat okozta kemény terméknyomásban gyökerező, több-csatornás működésben. Így a kisebb, független kereskedők várhatóan fokozatosan csődbe mennek a többcsatornás működés és az alacsony gazdasági életképesség miatt – de az is lehet, hogy ingatlaneszközeik iránt érdeklődő, nagyobb piaci szereplők vásárolják ki őket.
Az autókereskedők körében elindult az új üzleti elképzelések, így például a visszavásárlási megoldások és az óraalapú autóbérlet szolgáltatások feltárása. Ezek a tevékenységek egyelőre további finomítást igényelnek, mégis példaértékűek a piaci helyzethez kreatív gondolkodás útján történő alkalmazkodás tekintetében. A jelenlegi vezető európai autókereskedők, akiknek már sikerült a határokon túli piaci megjelenés, tovább terjeszkednek, új üzleti folyamokkal (mint például ingatlan, bérleti és lízing opciók, új autó hitel, pénzügyi szolgáltatások) kiegészítve kínálatukat, bővítve földrajzi kiterjedésüket és új tagokat befogadva partnerkapcsolati hálózatukba.
2011. augusztus 7. vasárnap –
Téma: Ausztria
Nyugati szomszédunk, Ausztria esetében teljesen másképp néz ki a gépjármű finanszírozás (autóhitel, autó lízing stb.), mint nálunk, ennek bemutatására teszünk kísérletet a következőkben.
Itthon törvényben szabályozták az autóvásárlás esetében a minimum 20 százalékos önerő befizetését. Hozzá kell tenni, hogy az osztrákok mentalitása is teljesen más, mint a magyaroké: nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget annak, hogy kié az autó tulajdonjoga. Elmondható, hogy Ausztriában minden harmadik autó lízingelt, nem kedvelik annyira a hitelt, ami ott nyilván nem osztrák hitel néven fut. Az osztrák autó árak magasak, mivel nagyon sűrű a márkakereskedői hálózat. Az osztrákoknak azért előnyösebb az autólízing az autóhitelhez vagy az autóvásárláshoz képest, mert nem a tulajdonszerzésre összpontosítanak, hanem az a céljuk, hogy 2-3 évenként vadonatúj autóba ülhessenek. Ezt a sűrű autóváltogatást pedig leginkább az autó lízing teszi lehetővé számukra, mivel így nem kell nagy saját tőkével rendelkezniük. Ezzel szemben nálunk az autócsere leginkább úgy valósul meg, hogy a hitelállományt a vevő maga előtt görgeti egy új autó hitelezése révén.
Az autólízingnél Ausztriában először letesznek egy induló összeget (kb. 5000 eurót), majd az általuk kiválasztott új autót használatba veszik. Havonta fizetik a lízingdíjat (kb. 100-200 euró autó márkától és típustól függően), ha pedig megunják autójukat, akkor csak visszaviszik a lízingcéghez, és egy új autót hozhatnak el. A szervizelés sem a lízingbevevő problémája, ugyanis évi 10-15 ezer km alatt ingyenes az autó szervizelése és javítása (az autó garanciája miatt). Ezek alapján jól látszik, hogy autólízingelési szokásaik a tartós bérléshez hasonlítanak, viszont az új autó lízing segítségével olcsóbban juthatnak az autóhoz, mint a bérlettel vagy autóhitel felvételével, és lépést tarthatnak az autógyártás újdonságaival is. Kb. dupla annyi az 1000 főre jutó személyautóállomány Ausztriában, mint nálunk. Tegyük hozzá, hogy ott nagyon ritka az “egyautós háztartás”, a legtöbb családban több autót is tartanak (nem ritka a három sem) – ezt pedig a magyarnál jóval magasabb életszínvonal, fizetések teszik lehetővé (a minimálbér fizikai munkásoknak: 818 euró, szellemi munkásoknak: 820 euró).
