Ausztria és a Kelet meghódítása

A legtöbb szakértő, gazdasági és pénzügyi elemző úgy látja, hogy Ausztria rengeteget profitált a vasfüggöny két évtizeddel ezelőtti leomlásából. Nyugati szomszédunk átlagosan 0,3-0,6 százalékponttal gyorsabb éves GDP-növekedést produkál, mint a többi nyugati-európai gazdaság.

Természetesen a kézzelfogható előnyök mellett bizonyos területeken kevésbé kedvező fejleményekkel is járt Kelet- és Kelet-Közép-Európa gyarmatosítása (a folyamatot egyesek régiós miniglobalizációnak nevezik), de a mérleg pozitívnak mondható - tudjuk meg a bécsi Europa-Institut elemzéséből.

Ausztria a keleti piacok felé történő nyitás következtében átlagosan 0,3, az EU 2004-es bővítése (többek között Magyarország csatlakozása) óta pedig éves szinten mintegy 0,6 százalékponttal gyorsabb GDP-növekedést produkál a többi nyugat-európai gazdasághoz képest. A keleti piacok felé irányuló exportnövekedés az ezredfordulón azt eredményezte, hogy a kivitel (első ízben) meghaladta a behozatalét.

Az elemzések rávilágítanak arra, hogy az osztrák bankok kelet- és kelet-közép-európai kinnlevőségei nem jelentenek olyan nagy veszélyt, mint azt korábban feltételezték. Az osztrák jegybankon végzett stresszteszt azt eredményezte, hogy az ausztriai pénzintézetek kintlévőségeiknek akár 20 százalékának bedőlését is el tudnák viselni, miközben ez az arány a jelenlegi szint legalább háromszorosa lenne.