A személyi kölcsön napjainkban igen népszerű hiteltípus, mivel az igénylése meglehetősen egyszerű és gyors, a felvett összeg pedig szabadon felhasználható. Ma már akár 15 millió forint is lehet a hitel összege, azonban ehhez meg kell felelni a bankok által támasztott feltételeknek.
Alapvető feltételek
Személyi hitel igénylésekor elengedhetetlen az alapfeltételeknek való megfelelés, amelyek összegtől függetlenek. Ilyen például az igazolható, rendszeres, legalább a mindenkori minimálbér összegét elérő havi jövedelem megléte, valamint az alsó korhatárra vonatkozó feltétel, amely szerint személyi kölcsön kizárólag 18 éves kortól igényelhető, azonban jellemzően elvárt a 20-23 éves életkor betöltése. A felső korhatárra is vonatkozhat megkötés, ami általában 70 év, amelyet az igénylő a futamidő lejártakor nem haladhat meg. További alapvető feltétel a magyarországi bejelentett lakcím, a cselekvőképesség, valamint telefonszám és bakszámla megléte. Utóbbi esetében nem feltétlenül szükséges annál a banknál rendelkezni bankszámlával, ahol a hiteligénylés történik, azonban előfordulhat, hogy egyes pénzintézetek alapfeltételként írják elő a bankszámlanyitást.
Jövedelemre vonatkozó feltételek
Elengedhetetlen a személyi hitel igényléséhez a rendszeres jövedelem, mivel a kölcsön fedezete az igénylő jövedelme, ingatlanfedezet bevonására nincs lehetőség. Ezért a bankok még a hiteligénylés első fázisában megvizsgálják, hogy az igénylő képes lesz-e a kölcsön futamideje alatt a törlesztőrészletek havi rendszerességű megfizetésére.
A minimálisan elvárt jövedelem jellemzően a mindenkori minimálbér összege, és a bankoknak kötelező figyelembe venniük a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót is, amely megszabja, hogy a hitel havi törlesztésére mekkora összeg fordítható a havi jövedelemből. E számítás során az esetlegesen meglévő kölcsönök törlesztőrészletét is figyelembe veszik, valamint a nettó jövedelmet egy hozzávetőleges megélhetési költséggel csökkentik. A jelenleg érvényben lévő JTM szabályozás alapján havi nettó 600 ezer forintos jövedelemig a jövedelem 50%-a, havi nettó 600 ezer forint feletti jövedelem esetében pedig a jövedelem 60%-a fordítható havonta hiteltörlesztésre.
A rendszeres havi jövedelem összege mellett fontos tényező annak típusa is. A pénzintézetek jellemzően a munkabért, a nyugdíjat, illetve a vállalkozói jövedelmet fogadják el elsődleges jövedelemként, míg az osztalék, az értékpapír, a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), a gyermekgondozási díj (GYED), a családi pótlék, az ösztöndíj juttatás és a rendszeres szociális juttatás másodlagos jövedelemnek számít. Fontos, hogy a jövedelmek igazolhatóak legyenek, a munkabért munkáltatói igazolással, a nyugdíjat a nyugdíjszelvénnyel vagy a nyugdíjas igazolvánnyal, a vállalkozásból származó jövedelmet pedig a NAV által kiállított igazolással lehet igazolni.
Nagy összegű személyi hitel
A személyi kölcsön esetében a felvehető hitelösszeg felső határa általában 8-12 millió forint, de a CIB Banknál már akár 15 millió forint is igényelhető személyi kölcsön címén. A hitelképesség összegtől függetlenül feltétele a hiteligénylésnek, azaz az igénylő a KHR listán nem szerepelhet negatív státusszal. Mindemellett természetesen meg kell felelni a fent említett alapfeltételeknek is.
A jelzáloghitel is megoldást jelenthet
Szabad felhasználásra tervezett nagyobb összegű hitelfelvétel tervezése esetén érdemes megvizsgálni a bankok által kínált jelzáloghiteleket is. A két hitel közötti fő különbség az, hogy a jelzáloghitel igényléséhez szükséges ingatlanfedezet bevonása, míg a személyi kölcsön esetében nem. Amennyiben a hiteligénylőnek van olyan ingatlan a birtokában, amelyet fel tud ajánlani a hitel fedezeteként, akkor érdemes a jelzáloghitelt választani a jóval alacsonyabb kamat és a hosszabb futamidőnek köszönhető kedvezőbb törlesztőrészlet miatt. A jelzálogkölcsön, a személyi kölcsönhöz hasonlóan, szabadon felhasználható.
Azzal azonban számolni kell, hogy a jelzáloghitel induló költsége magas, és az igénylés folyamata – az ingatlanhoz kapcsolódó ügyintézés miatt – hosszabb, akár 6 hét is lehet. Jelzáloghitel esetében a pénzintézetek az igénylő házastársát kötelező jelleggel bevonhatják a hitelügyletbe adóstársként, és amennyiben a fedezetként felajánlott ingatlan tulajdonosa nem kizárólagosan az igénylő, akkor a többi tulajdonos is zálogkötelezetté válhat a hitelszerződésben.