Igen kellemetlenül tudja érni az embert, ha hitelt szeretne felvenni, s tájékoztatják, hogy a KHR-lista értelmében rossz adósnak minősül, ezért nem kaphat kölcsönt. Ilyenkor több kérdés is felmerülhet bennünk: miért kerültünk fel? Meddig leszünk rajta? Meddig nem kaphatunk hitelt? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keresünk választ.
Mikor van baj?
Sokak rémálma az, hogy hiteligénylés során egyszer csak közli vele az ügyintéző, hogy sajnos szerepel a KHR-listán, ezért nem kaphat hitelt. A legtöbben azonban igen keveset tudnak arról, hogy mi is valójában ez a lista, és hogy lehet pozitív hatása is annak, hogy rajta vagyunk. Ennek a listának ugyanis két ága van: szamon tartják a pozitív adósokat, valamint a negatív adósokat is.
A pozitív adósok listájára azok kerülnek fel, akik rendesen és pontosan fizetik a kölcsöneiket. Akik nem szoktak sokat csúszni a törlesztéssel, megfelelően kommunikálnak a bankokkal, nem tűnnek el, esetleg még hamarabb is fizetik vissza az adósságukat. Az ilyen ügyfelek a bankok számára megbízhatóak, azaz kevesebb kockázatot jelent nekik pénzt adni. A bankok hitelbírálatának legfontosabb szempontja pedig a kockázat mérlegelése. Minél nagyobb a kockázata annak, hogy az illető nem fogja tudni visszafizetni a pénzt, annál kisebb az esélye jó hitelt kapni. Ha kockázattal kell számolni a banknak, akkor általában drágább kamattal kínál nekünk konstrukciót, hogy minél kevesebbet bukjon a kölcsönön. Ha nagyon nagy kockázatot jelentünk a banknak, akkor nem is ad nekünk hitelt. Ugyanakkor ha azt látják az előéletünkön, hogy megbízható ügyfelek vagyunk, hogy nem szoktunk késni a törlesztéssel és időben fizetünk, akkor a bankok számára nem jelentünk kockázatot, sőt, az érdekükben áll az, hogy náluk vegyük fel a hitelt. Éppen ezért – azaz hogy biztosan az adott banknál vegyük fel a kölcsönt – kedvező konstrukcióval hozakodnak elő. Aki tehát becsületesen és pontosan törleszti a hiteleit, felkerülhet a pozitív, jó adósok listájára. Aki rajta van ezen a listán, bizonyosan megkapja a kívánt hiteleket a jövőben, sőt, akár még kedvezőbb konstrukcióra is számíthat. Ennek alapján tehát azt mondhatjuk, hogy a KHR listán való szereplés nem minden esetben rossz, sőt! Akár még jó is lehet! Ehhez azonban a pozitív listán kell szerepelnünk.
Baj akkor van, ha nem a pozitív listán szerepelünk, hanem a negatív adósok listáján. Ez ugyanis azt mondja a bankoknak, hogy a korábbi hiteleink során volt olyan, hogy nem fizettünk rendesen, vagy akár még most is van olyan hitelünk, amit már hosszú ideje nem törlesztünk. Ilyen helyzetben a bankok nem adhatnak nekünk hitelt. Nincs is annál kellemetlenebb helyezt, mint amikor valamilyen elektronikai üzletben már kikértük magunknak a kiszemelt terméket (például laptopot, tévét, hűtőt, sütőt), majd az áruhitel igénylésekor közlik velünk, hogy nem vagyunk hitelképesek, így a kikért árut vissza kell vinni a raktárba. De az sem kellemes élmény, amikor bemegyünk a bankba, hogy személyi hitelt igényeljünk, és ott közlik velünk, hogy nem kaphatunk hitelt, dacára annak, hogy nagyon számítottunk rá. Ezeket a kínos pillanatokat jó elkerülni, ezért érdemes hiteligénylés előtt lekérdeznünk a KHR-státuszunkat.
De mi célból jött létre ez a lista?
A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) elődje a BAR-lista volt. A lista elkészítését az állam rendelte el, felügyelete a Magyar Nemzeti Bank kezében van. Ahogyan arról tehát már az előbbiekben is szó esett, minden vállalkozót és magánszemélyt nyilvántart, akiknek valamilyen tartozásuk van valamilyen pénzintézet felé, és rögzítik azt, hogy hogyan, milyen magatartással törlesztünk. A hitelvisszafizetési múlt dokumentálása tehát a fő cél, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a pozitív és a negatív múltat egyaránt jegyzi.
A KHR-lista létrehozása nem azért jött létre, hogy az ügyfeleket megsértsék és diszkriminálják, hanem azért, hogy gördülékenyebb lehessen a bankközi kommunikáció. Fontos ugyanis a bankok számára, hogy alaposan fel tudják mérni azt, hogy a hitelt kérelmező ügyfélnek milyen múltja van, hogy mennyire megbízható, és hogy mekkora vele a kockázat. Éppen ezért kellett egy olyan központi, minden hazai pénzintézet által hozzáférhető és kezelhető lista, amelyből tájékozódhatnak és információkat nyerhetnek ki. Minden hazai pénzintézetnek tehát joga van a hitelkérelmező adatait lekérni, és joguk van arra, hogy ezen adatok alapján döntsék el, hogy folyósítanak-e hitelt, vagy sem. Természetesen attól, hogy valaki fent van a pozitív adósok listáján, még nem biztos, hogy az általa igényelt hitelt vagy hitelösszeget meg is kapja. A döntést ugyanis befolyásolja az is, hogy a kérelmezőnek milyen az aktuális jövedelme, milyen szektorban dolgozik, van-e házastársa, akit be lehet vonni adóstársnak… stb.
Mindenképpen felkerülünk a KHR-listára?
Jogszabály rendelkezik arról, hogy amennyiben valaki hitelt szeretne felvenni egy pénzintézettől, akkor a hitelszerződésben benne kell lennie annak a pontnak, hogy a bank rögzíti az ügyfél adatait a KHR-listán. Ez tehát azt jelenti, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy aláírtuk a hitelszerződést a banknak, annak joga és kötelessége is, hogy felvezesse az adatainkat a Központi Hitelinformációs Rendszerbe. Legyünk tehát akár pozitív adósok, akár negatív adósok, mindenképpen fel fognak kerülni az adataink erre a listára.
Milyen adatokat rögzítenek a KHR-listára?
- A Központi Hitelinformációs Rendszerben feljegyzik az ügyfél nevét,
- a Központi Hitelinformációs Rendszerben feljegyzik az ügyfél személyi azonosító számát,
- a Központi Hitelinformációs Rendszerben feljegyzik az ügyfél címét,
- a Központi Hitelinformációs Rendszerben feljegyzik a hitel típusát,
- a Központi Hitelinformációs Rendszerben feljegyzik az összes fennálló tőketartozást,
- a Központi Hitelinformációs Rendszerben feljegyzik a hitel törlesztőrészletének összegét,
- a Központi Hitelinformációs Rendszerben feljegyzik a hitel devizanemét,
- a Központi Hitelinformációs Rendszerben feljegyzik a hitelösszeget,
- a Központi Hitelinformációs Rendszerben feljegyzik a hitel törlesztésének módját,
- a Központi Hitelinformációs Rendszerben feljegyzik a hitel törlesztésének gyakoriságát,
- a Központi Hitelinformációs Rendszerben feljegyzik a hitel megkötésének pontos időpontját,
- a Központi Hitelinformációs Rendszerben feljegyzik a hitel megkötésének hivatalos lejártát,
- a Központi Hitelinformációs Rendszerben feljegyzik a hitel végtörlesztésének időpontját (amennyiben megtörtént a végtörlesztés).
Milyen esetben kerülhetünk fel a negatív adósok listájára?
Jogszabály határozza meg azt, hogy mikor kell felkerülnie egy ügyfélnek a negatív adósok listájára. Éppen ezért a bankot hibáztatni emiatt nem lehet, velük alkudozni hiábavaló, ugyanis ennek működése államilag szabályozott. A hitelmulasztás akkor lép érvénybe, ha lejárt és még meg nem fizetett tartozásunk van. Amennyiben a meg nem fizetett tartozásunk meghaladja a mindenkori minimálbért, és ez a minimálbér összegét meghaladó tartozás több mint 90 nap óta fennáll, akkor felkerülünk a negatív adósok listájára. Fontos tudni, hogy előtte a pénzintézetnek kötelessége többször is figyelmeztetni, hogy amennyiben nem törlesztünk, felkerülünk a listára. Abban az esetben, ha a hátralékunkat csökkentjük a minimálbér alá, vagy akár le is nullázzuk, akkor lekerülünk az aktív negatív adósok listájára, és átkerülünk a passzív listára.
De nemcsak a hitelmulasztás az egyetlen dolog, amivel felkerülhetünk a negatív adósok listájára. Ha észlelik, hogy bankkártyával vagy hitelkártyával éltünk vissza, akkor az adataink azonnal felkerülnek a negatív adósok listájára, és öt évig fenn is maradunk. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor biztosan öt évig hitelképtelenek leszünk.
Mikor kerülhetünk le a negatív adósok listájáról?
Ha tehát bankkártyával vagy hitelkártyával történő visszaélés miatt kerültünk fel a negatív adósok listájára, akkor bizonyosan öt évig fennmaradunk rajta, eddig hitelképtelenek leszünk. Öt év után pedig automatikusan lekerülünk a listáról.
Más a helyzet akkor, ha hitelmulasztás miatt kerültünk fel erre a listára. Ilyenkor ugyanis – mint arról már szó esett – amint a fennálló tartozásunkat letornázzuk a minimálbér alá, vagy akár le is nullázzuk, akkor lekerülünk a negatív adósok listájának aktív státuszáról. A negatív adósok listájának ugyanis két allistája van: az aktív és a passzív lista.
Az negatív adósoknak aktív listáján azok vannak, akiknek a hátraléka még mindig meghaladja a minimálbért legalább 90 napja. Hitelképesség szempontjából ők vannak a lehető legrosszabb helyzetben, ugyanis jogszabály rendelkezik arról, hogy akik ezen a listán rajta vannak, azoknak nem folyósíthat hitelt egyetlen hazai bank sem.
A negatív adósoknak passzív listáján azok vannak, akik letornázták a minimálbér alá vagy lenullázták a fennálló hátralékukat, de ettől számítva még nem telt el egy év. Ha ugyanis valaki rendezi a hátralékát, ugyan lekerül a negatív adósok aktív listájára, de felkerül a negatív adósok passzív listájára, és ott is marad egy évig. Ilyenkor nem érdemes hitelkérelmet benyújtanunk, mert a bankoknak jelentős része nem ad ki hitelt olyanoknak, akik rajta vannak a negatív adósok passzív listáján, vagy ha esetleg ki is adná a kölcsönt, bizonyosan sokkal kedvezőtlenebb, drágább konstrukcióval. Éppen ezért érdemes inkább kivárni azt az egy évet. Egy év után az adatokat automatikusan törlik, és így lekerülünk a listáról.
Abban ez esetben, ha pénzintézet elengedi a tartozásunkat, vagy közös megegyezéssel rendeztük a tartozásunkat (tehát a tulajdonképpeni végtörlesztés nem történet meg), akkor az adatokat a KHR mindenképpen őrizni fogja öt évig. Ez tehát azt jelenti, hogy a hitelünknek minden adata, és a hitelrendezés módja biztosan látható marad még öt évig, ez pedig jelentősen befolyásolja a hitelképességünket.
Kérdezzük le a státuszunkat, mielőtt hitelt igényelnénk!
A KHR-listát minden esetben megnézik a bankok. Beszéljünk akár lakáshitelről, személyi kölcsönről, de akár egy egyszerű áruhitelről is. Nincs is annál kínosabb, mint amikor már a kezünkben tartjuk álmaink laptopjának dobozát, és az áruhitelt intéző pultnál közlik velünk, hogy a bank nem hagyta jóvá a hitelt, és adjuk vissza a gépet. Éppen ezért minden hiteligénylés előtt érdemes csekkolnunk, hogy nem vagyunk-e rajta a negatív adósok listáján. Ezt könnyedén megtehetjük, mégpedig úgy, hogy besétálunk a legközelebbi bakfiókba, és megkérjük az egyik ügyintézőt, hogy kérje le az adatainkat. Emellett a BISZ Zrt.-től is lekérdezhetjük ugyanezt levélben vagy e-mailtben is. A státuszunk korlátlan számban lekérdezhető, ráadásul díjtalanul, kényelmesen és egyszerűen. Minden állampolgárnak joga van hozzá, hogy tudja a státuszát. Jó tudni azt is, hogy külön lehet kérni, hogy kerüljünk fel a KHR-listára. Ezt akkor szokás kérni, ha mindent időben, vagy akár még hamarabb is törlesztettünk, és szeretnénk, ha ennek nyoma maradna. Kérésre öt évig rögzítenek bennünket a pozitív adósok listájára, így ha a következő években hitelt vennénk fel, abban jó pontot jelent, hogy rajta vagyunk ezen a listán.