2019. július elsejével változik a JTM korlát, így nagyobb jövedelmet kell majd igazolni a bank felé ugyanakkora törlesztőrészlet megítéléséhez. Összeszedtük röviden a legfontosabb információkat, és hogy mire érdemes figyelni a hitelfelvétel előtt állóknak.
A hitelt befolyásoló tényezők
Az adósságfék szabálynak köszönhetően a hiteligénylő nettó igazolt jövedelmének nagysága befolyásolja, hogy mekkora kölcsönt vehet fel. A jelzáloghiteleknél ezen felül a bevont ingatlan becsült forgalmi értéke is befolyásoló tényező, melynek 80 százalékát érheti el maximum a hitelösszeg. Az adósságfék a személyi kölcsönök esetén is százalékosan határozza meg, hogy a nettó jövedelem mekkora részét fordíthatja legfeljebb hiteltörlesztésre az igénylő. Mindez természetesen azzal a céllal van szabályozva, hogy az adósok ne tudjanak olyan terhet vállalni, melyet nem képesek biztosan és hosszú távon kigazdálkodni.
A Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató (JTM mutató) nem csak a nettó jövedelemtől, de a hitel típusától (személyi kölcsön vagy jelzáloghitel) és a kamatperiódus hosszától is függ (5 évnél kevesebb, 5-10 között, vagy 10 évnél hosszabb), továbbá a jövedelmeken belül „magas jövedelemmel” rendelkezik az, aki havi nettó 400.000 forint felett keres. Ebbe az összegbe 5 százalékos aránnyal beleszámít a meglévő hitelkeret is, még akkor is, ha ahhoz nem nyúlt az igénylő. A kamatperiódus hossza azért fontos, mert csak a lejárta után változhat a hitel kamata, azzal együtt pedig a törlesztőrészlet. Így minél tovább tart a periódus, annál könnyebben számítható ki előre a havonta fizetendő összeg. Ez megint csak az előre látásban segít, de pénzügyi előnyei is vannak: a hitelkamatok esetleges emelkedése csak a kamatperiódus lejárta után eredményezhet változásokat a hitel törlesztésében.
500.000-re emelkedik a határ
Július 1-től a magas jövedelem határértéke változik: az eddig 400 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedik. Magyarul magasabb jövedelmet kell igazolnia az igénylőknek ahhoz, hogy ugyan akkor törlesztőhöz jussanak, mint július 1. előtt. A lényeg tehát: ahhoz, hogy jövedelmünk jelzáloghitel esetén 25%-nál, míg személyi kölcsön esetén 40%-nál magasabb mértékben terhelhető legyen, legalább 500.000 Ft havi nettó jövedelem igazolására lesz szükség 2019. július 1-jétől.
Mi van, ha túl magas a havi törlesztőrészlet?
Megoldást jelenthet, ha kevesebb hitelt vesz fel az ember, de van, hogy erre nincs lehetőség. Ilyenkor a futamidő meghosszabbításával tudjuk „csökkenteni” a törlesztőrészletet. Ez azonban becsapós, mivel így több ideig számolják fel a hitelkamatot, tehát nő a teljes visszafizetés mértéke, azaz az összeg, amit a futamidő végéig a banknak fizetünk a hitelért. Például egy 10 milliós hitel teljes visszafizetése 10 évre fixált kamattal és 15 éves futamidővel 13,6 millió forint, míg 20 éves futamidővel 14,9 millió forint. Így tehát igaz, hogy a törlesztő részlet havonta több, mint 10 ezer forinttal kevesebb, de összesen 1,3 millió forinttal többet fizetünk vissza a banknak.
Jó tanácsok ebben a helyzetben
2018 októberében is módosították a JTM-et, és akkor a bankok gyakorlata nem volt egységes. Volt olyan bank, aki a hitelkérelem befogadásakor, míg mások a hitel elbírálásakor érvényes JTM mutatót vették figyelembe. Egy lakáshitel átlagos átfutási ideje 4-6 hét, így az április utáni hiteligénylés esetén, amennyiben a határon mozog a jövedelmünk, érdemes megkérdezni a bankot, hogy miként tervez eljárni. Ebben a hitelszakértők is segítségére lesznek az érdeklődőknek.
A változások az előzetes hitelminősítésekre is hatással vannak. Hasznos észben tartani, hogy még ha július elseje után is jár le az előminősítés, akkor is a benyújtáskor vagy az elbíráláskor érvényes JTM korlát vonatkozik a hitelkérelemre. Ezzel mindenképp jó számolni, és ehhez mérten érdemes meghatározni a felvenni kívánt hitel összegét és törlesztőjét.