A KHR-listán (korábbi nevén BAR-listán) nem a legkellemesebb szerepelni. Akik ugyanis ennek negatív adós listáján szerepelnek, azok szegről-végről hitelképtelenek, számukra nem folyósítható semmiféle kölcsön. De hogyan kerülhetünk le erről a listáról? Van erre bármiféle megoldás? Cikkünkben ezt mutatjuk be.
Mi is az a KHR-lista?
A Központi Hitelinformációs Rendszer (azaz a KHR) azzal a céllal bír, hogy elősegítse a bankközi kommunikációt. Innen is jött a korábbi neve, a Bankközi Adós és Hitelinformációs Rendszer (BAR). A BAR listával kapcsolatban az emberek jelentős többségének negatív asszociációi lesznek, hiszen a devizaválság után a lakosságnak egy jelentős része BAR-listára került, és azzal voltak tele a hírek, hogy az ő helyzetük az országban a legrosszabb. Fontos azonban tudni, hogy a KHR-listán nem csupán azok szerepelnek, akiknek súlyos hátraléluk van a törlesztésben, és ezért hitelképtelenekké váltak. A jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a KHR-listára felkerüljön mindenki, aki kölcsönt vett fel egy banktól. Fel kell jegyezni a listára az ügyfél adatait, a hitel részleteit, valamint azt is, hogy milyen magatartást mutat az ügyfél a törlesztésben. Mindez azért van, hogy a bankok könnyebben tudjanak informálódni arról, hogy kinek adjanak hitelt.
A bankok számára ugyanis a hitelbírálat során a legfontosabb szempont a kockázat. Annak alapján mérlegelnek, hogy odaadjanak-e egy hitelt, vagy sem, hogy megnézik, mekkora kockázatot vállalnak velünk.
- Amennyiben azt látják a listáról, hogy nem törlesztünk pontosan, hogy később szoktuk utalni a pénzt, hogy megszegtük a szerződést, hogy nem vagyunk megbízható ügyfelek, akkor a bank számára mi nagyobb kockázatot jelentünk. Ilyenkor a bank azt gondolja, hogy amennyiben pénzt ad nekünk, úgy lehet, hogy soha nem fogja visszakapni az összeget. Ezért vagy úgy dönt, hogy nem ad nekünk hitelt, vagy úgy dönt, hogy ad, de jóval nagyobb kamattal. A nagyobb kamatbevétellel igyekszik ugyanis kompenzálni az esetleges veszteséget.
- Amennyiben azonban a bank azt látja, hogy a korábbi hiteleink során mindig tisztességesen és pontosan törlesztettünk, akkor kevesebb kockázatot jelentünk. Ha a havi törlesztőrészletet mindig pontosan és időben utaltuk el, és a végtörlesztés is a szerződésben meghatározottak alapján történt, vagy még hamarabb, akkor a bank nem vállal azzal kockázatot, hogy pénzt ad nekünk, mert az előéletünk alapján nem élünk vissza a bizalommal. Éppen ezért – ha az egyéb feltételek is teljesülnek – a jó adósok könnyebben kapnak hitelt, és gyakran még kedvezőbb konstrukcióban, olcsóbb kamatban is részesülhetnek.
Hogy a bankok el tudják dönteni, hogy mekkora kockázatot jelent a hiteligénylő, létrehozták a Központi Hitelinformációs Rendszer. Minden hazai banknak hozzáférése és szerkesztési joga van, ugyanakkor a lista fő felügyelője a Magyar Nemzeti Bank. Amikor tehát meg akarja nézni egy bank, hogy a kérelmező mekkora kockázatot jelent, csak lekéri az adatokat a KHR-ről, és megnézi, hogy milyen az illető banki előélete. A KHR-listának a célja, hogy egy minden bank által hozzáférhető, átlátható rendszert üzemeltessen arról, hogy kinek éri meg hitelt adni, és kinek nem.
Kik szerepelnek a KHR-listán?
Mint arról már szó esett, a KHR-listára nem csupán a hátralékot felhalmozó ügyfelek kerülnek, hanem mindenki, akinek aktív kölcsöne van. Felkerülnek emellett azok a személyek is, akikről kiderült, hogy bakkártyával vagy hitelkártyával való visszaélést követtek el. Jogszabály kötelezi a bankokat arra, hogy mindenkit, akinek hiteleztek, vezessék fel a listára, legyen az illető akár magánszemély, akár vállalkozó. A KHR-lista tehát a vállalkozói hitelekre és a magánhitelekre is érvényes.
Hogyan épül fel a Központi Hitelinformációs Rendszer?
A Központi Hitelinformációs Rendszernek két fő ága van, az egyik ág pedig szintén két irányba válik el.
- Az egyik fő ág a pozitív adósok listája. Ide kerülnek azok, akik a hitelszerződésük alatt rendszeresen és pontosan törlesztettek. Akik végig megfelelő magatartást mutattak a bank irányába, azaz fizettek, jól kommunikáltak, nem kerestek kibúvókat, esetleg hamarabb vissza is fizették az összeget. Ezek a személyen a bankok számára kecsegtető ügyfelek lehetnek, és akár kedvezőbb konstrukciót is hajlandóak kínálni. Éppen ezért a jól törlesztő ügyfelek a végtörlesztés után megkérhetik a bankokat, hogy még öt évig hagyják fenn a nevüket és az adataikat a pozitív adósok listáján, így ugyanis egy következő hiteligénylés során előnyben részesülhetnek.
- A negatív adósok aktív státusza: ide azok kerülnek, akik nem tudnak törleszteni. Amennyiben a törlesztési hátralék meghaladta a mindenkori minimálbért, és ezen nagyságban a hátralék legalább 90 napig fennáll, akkor felkerülünk a negatív adósok aktív listájára. Ezen a listán egészen addig fogunk szerepelni, ameddig a hátralékunk meghaladja a minimálbért. Attól a pillanattól kezdve, hogy a hátralékunk az aktuális minimálbér alá csökkent, máris lekerülünk a negatív adósok aktív listájáról, és átkerülünk a negatív adósok passzív listájára. A jogszabály úgy határoz, hogy akik a negatív adósok aktív listáján szerepelnek, azoknak ne lehessen hitelt adni.
- A negatív adósok passzív státusza: ide azok kerülnek, akik már letornázták a hátralékukat a minimálbér alá, vagy akár le is nullázták a hátralékukat. Ez a lista azt üzeni a banknak, hogy bár már nem vagyunk hátralékban, bizony nem is olyan régen nem tudtunk törleszteni, és jelentős hátralékba kerültünk. Ezen a listán egy évig fogunk szerepelni, ezt követően automatikusan letörölnek a listáról. Ezalatt az egy év alatt azonban a legtöbb pénzintézet nem lesz hajlandó hitelezni nekünk, vagy ha igen, akkor sokkal kedvezőtlenebb konstrukcióval, sokkal drágább kamattal.
Kérdezzük le, hogy szerepelünk-e a listán!
Elképzelni sem lehet kínosabb helyzetet, mint amikor már a kezünkben van álmaink elektronikai terméke, és az áruhiteles pultnál közlik velünk, hogy a bank megtagadta a folyósítást. Ilyenkor persze nincs mit tenni, vissza kell tennünk a terméket. De az sem kellemes, amikor arra számítunk, hogy biztosan megkapjuk a személyi kölcsönt, ezért akár már meg is beszéltük az eladóval, hogy megvesszük a kocsit, vagy akár már le is szerződtettük a munkásokat, hogy felújítják a fürdőszobánkat. Ha ilyen esetben kapunk a banki ügyintézőtől nemleges választ, az roppant kínos. Javasolt tehát ilyen helyzetek előtt lekérdezni a státuszunkat a KHR-listán. Ehhez minden állampolgárnak joga van. Korlátlan számban ingyen tehetjük ezt meg, ráadásul nem is jár bonyodalmakkal. Vagy lekérdezzük közvetlenül a BISZ Zrt.-től levélben vagy e-mailben, vagy bemegyünk a legközelebbi bankdiókba, és lekérdezzük egy ügyintézővel.
De mit kell magunkkal vinni a lekérdezéshez?
- Amennyiben le szeretnénk kérdezni a státuszunkat a Központi Hitelinformációs Rendszeren, úgy magánszemélyként mindenképpen vigyünk magunkkal személyi igazolványt, valamint érvényes lakcímkártyát.
- Amennyiben le szeretnénk kérdezni a státuszunkat a Központi Hitelinformációs Rendszeren, úgy vállalkozóként mindenképpen vigyünk magunkkal legfeljebb harminc napja kiállított cégkivonatot, valamint aláírt címpéldányt.
Kinek jó, kinek rossz a KHR-lista?
A Magyar Nemzeti Bank gyakran hangsúlyozza, hogy e lista egy kölcsönösen nyereséges koncepción alapszik. Mindenképpen nyereséges a banknak, mert így könnyen és gyorsan tud információkat lekérni az igénylő múltjáról, előéletéről, könnyedén megszerezhet minden szükséges adatot. Emellett pedig nyereséges a hitelt igénylőnek is, hiszen így a bank sokkal gyorsabban értesül róla, hogy milyen volt a korábbi hiteleink során a törlesztési magatartásunk, így hamarabb tudja elvégezni a kockázatelemzést, és hamarabb meg is kaphatjuk a hitelt.
Azoknak persze nem nyereséges, akik felkerültek a negatív adósok listájára, hiszen ezzel szinte teljesen hitelképtelenné váltak. Jogszabály rendelkezik ugyanis arról, hogy aki szerepel a negatív adósok aktív listáján, azok számára ne lehessen hitelt folyósítani. Sajnos nem is olyan nehéz felkerülni a negatív adósok listájára. Amennyiben ugyanis a törlesztési hátralékunk meghaladja a mindenkori minimálbért, és ez a hátralék megmarad 90 napig, akkor felkerülünk a negatív adósok listájára. Ezt nem nehéz produkálni. Ha például leveszítjük a munkánkat, és valamilyen családi vagy egészségi okok miatt nem tudunk pár csak három hónapig munkába állni, azaz három hónapig nem törlesztünk, akkor már fel is kerültünk a rettegett listára. Számos ember járt emiatt nagyon rosszul, hiszen utána hiába jöhetnének egyenesbe a dolgok, hiába kezdünk el újra törleszteni. Mert bár ha levittük a hátralékunkat a minimálbér alá, vagy akár le is nulláztuk azt, akkor lekerülünk a negatív adósok aktív listájáról, de felkerülünk a passzív listára. A passzív listán pedig egy évig fogunk szerepelni, ennyi ideig nem, vagy csak nagyon nehezen és nagyon rossz feltételek mellett juthatunk hitelhez. Aki tehát hibázik, az nagyon könnyen elvághatja magát hosszú ideig a hitelképességtől.
Hogyan kerülhetünk le a negatív adósok listájáról?
Ha le szeretnénk kerülni a negatív adósok listájára, arra több megoldás is van. A legkézenfekvőbb, ám talán legbanálisabb válasz erre az, hogy nullázzuk le a hátralékunkat, majd várjuk ki az egy évet. De akadnak olyanok – sajnos nagy számban –, akiknek a helyzete ezt sajnos nem engedi meg. Jó hír nekik, hogy egyre több olyan kisebb pénzintézet van, amelyek modern hitelkonstrukciókat dolgoztak ki kifejezetten olyanok számára, akik szerepelnek a negatív adósok listáján. Ezek elsősorban személyi kölcsönök, de sokak számára még ez is életmentő lehet.
Nem szabad elfeledkezünk arról, hogy mára már nagyobb bankok is foglalkoznak az adósságrendező hitelek értékesítésével. Ennek keretei között az akár több hitelünket egyetlen nagyobb hitelre válthatjuk ki, és mivel a hátralékok ezáltal megszűnnek, a negatív adósok aktív listájáról is lekerülünk.