A hitelfelvétel egyik fontos kérdése a havi törlesztőrészlet összege, ami nem csak attól függ, hogy a hiteligénylő milyen összegű törlesztést mer bevállalni. A bankoknak ugyanis létezik egy erre vonatkozó szabályozása, ami meghatározza azt, hogy a jövedelem hány százaléka fordítható hiteltörlesztésre.
Személyi kölcsönök és lakáshitelek esetében az úgynevezett jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) alapján számítják ki a bankok azt, hogy a jövedelem mekkora részéből törleszthető a hitel.
A JTM-szabály lényege
A jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet előírásának megfelelően, a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) meghatározza, hogy a hiteligénylő havi nettó jövedelmének hány százalékát fordíthatja hiteltörlesztésre. A szabályozás célja a túlzott eladósodás megakadályozása, illetve a törlesztőrészletek hosszú távon történő fizetésének biztosítása, amelyek hozzájárulnak a pénzügyi stabilitás fenntartásához.
A hitelt nyújtó pénzintézetek minden egyes hiteligénylés során kiszámolják azt, hogy az igénylő jövedelmének hány százalékát fordíthatja a hitel törlesztésére, a számítás során pedig a korábban felvett, jövedelmet terhelő törlesztőrészleteket is figyelembe veszik. Az arány függ a hitel típusától és kamatperiódusától, valamint a jövedelem mértékétől.
A személyi kölcsön törlesztése
A Magyar Nemzeti Bank előírása alapján nettó 600 ezer forintot el nem érő jövedelem esetén a törlesztőrészlet a jövedelem maximum 50 százaléka lehet, nettó 600 ezer forint feletti jövedelem esetén pedig maximum a jövedelem 60 százaléka fordítható hiteltörlesztésre személyi kölcsön felvétele esetén.
A jövedelem terhelhetősége lakáshitel és zöld lakáshitel igénylésekor
Lakáshitel JTM számításakor a törlesztőrészlet mértékét a kamatperiódus is befolyásolja. A nettó 600 ezer forint alatti jövedelem esetén számított 50 százalékos, illetve a nettó 600 ezer forintot elérő vagy azt meghaladó jövedelem esetén számított 60 százalékos törlesztőrészlet a futamidő végéig fix kamatozású, vagy a minimum 10 éves kamatperiódusú hitel esetében érvényes. A minimum 5 éves, de 10 évet el nem érő kamatperiódusú hitel felvételekor 600 ezer forint alatti jövedelem esetén a jövedelem 35 százaléka, 600 ezer forintot elérő vagy annál magasabb jövedelem esetén pedig a jövedelem 40 százaléka fordítható hiteltörlesztésre. Az 5 évnél rövidebb kamatperiódusú hitelek esetében a 600 ezer forintot el nem érő jövedelem 25 százaléka, a 600 ezer forintot elérő vagy meghaladó jövedelem 30 százaléka lehet a törlesztőrészlet összege.
Zöld hitel igénylésénél, azaz amennyiben az igénylő energiahatékony ingatlan vásárlásához, építéséhez vagy felújításához igényel hitelt, a jövedelmének mértékétől függetlenül, a havi jövedelem 60 százaléka lehet a törlesztőrészlet összege maximálisan.
Zöld hitel esetén, ha az igénylés új ingatlan vásárlására vagy ingatlan építésére történik, az ingatlannak maximum 68 kWh/m2/év primerenergia-igénye lehet, illetve legalább A+ energetikai besorolásba kell tartoznia. Felújításra igényelt hitelnél pedig a munkálatoknak minimum 30 százalékos primerenergia-igény csökkenést kell elérniük, valamint felújítás után az ingatlan primerenergia-igénye a 76 kWh/m2/év értéket nem lépheti túl, és el kell érnie legalább az A energetikai besorolást.
A meglévő hitelek szerepe a jövedelem terhelhetőségében
A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató számításánál a bank nem csupán az igényelt hitel törlesztőrészletét veszi figyelembe, hanem az igénylő összes meglévő hitelének törlesztőrészletét is. Az igényelt és a meglévő hitelek törlesztőrészletének összege az, ami nem haladhatja meg a JTM-számítás során kiszámolt arányt a felvenni kívánt hitel esetében.
A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóba az összes, havonta törlesztendő tartozás beleszámít, amilyen például a lakás- és jelzáloghitel, a személyi kölcsön, az autóhitel és autólízing, a folyószámlahitel és hitelkártya-keret, az áruhitel, továbbá az adóstársi kötelezettségek, amelyek abban az esetben is számítanak, ha a hitelt az adós törleszti.
Csak addig szabad nyújtózkodni, ameddig a takaró ér
A jövedelem terhelhetősége a hiteltörlesztés szempontjából nem csupán a bankok vonatkozó szabályozásán múlik, ezzel kapcsolatban rendkívül fontos a pénzügyi tudatosság is a hiteligénylő részéről. A bankok által húzott plafont nem feltétlenül kell kihasználni, a pénzügyi biztonság megőrzése érdekében érdemes óvatosabban kalkulálni. Egészséges pénzügyi egyensúly teremthető azzal, ha a törlesztőrészlet mértéke nem befolyásolja a mindennapi kiadásokat.