Az ingatlan az egyik legbiztonságosabb befektetési forma, de csak abban az esetben, ha a kiválasztása megfelelő körültekintéssel történik, ellenkező esetben nemhogy a kívánt célt nem éri el, de még komoly anyagi veszteséget is okozhat. Az ingatlanbefektetés akkor nyújthat pénzügyi stabilitást és biztos hozamot hosszú távon, ha a befektető képes jól felmérni a lehetőségeit, és tisztában van az alapvető szabályokkal.
Az ingatlan megvásárlása előtt érdemes tisztázni a célokat. Hosszú vagy rövid távú bérbeadás a cél, esetleg felújítás után az ingatlan értékesítésre kerülne? Figyelembe kell venni továbbá az adott piac sajátosságait, mivel a finanszírozási lehetőségek, a kereslet-kínálat aránya, valamint az elhelyezkedés mind befolyásolják az ingatlanbefektetés sikerességét.
Forgalomképes ingatlan, jó helyen
Befektetési célú ingatlanvásárlás esetén kizárólag olyan ingatlannal ajánlott foglalkozni, amely gyorsan értékesíthető, tehát érdemes lakásvásárlásban gondolkodni. Családi ház vagy üdülő is lehet jó befektetés, azonban ezeknek az ingatlanoknak az értékesítése, a magasabb áruk miatt, tovább tarthat. Az ingatlanbefektetés jellemzően hosszú távra szól, de mindenképpen érdemes olyan ingatlant választani, amely szükség esetén 1-2 hónap alatt értékesíthető. A lakások e követelménynek általában megfelelnek: forgalomképesek és hamar eladhatók. Az ingatlanpiac stagnálása esetén előny, ha az ingatlan frekventált helyen helyezkedik el, és az ára sokak számára megfizethető.
Mivel befektetés esetében nem a tulajdonos használja az ingatlant, fontos, hogy a lakás olyan legyen, amely sokak számára vonzó, tehát a tulajdonos saját elképzelése és igényei ebben az esetben háttérbe szorulnak. Ez egyaránt fontos a lakás kiadása és az esetleges későbbi értékesítése esetén. Amennyiben a befektető nem rendelkezik megfelelő ingatlanpiaci ismeretekkel, célszerű ingatlanközvetítő segítségét kérni.
A drágább ingatlan olykor jobb befektetés lehet
Az ingatlanbefektetők többnyire olcsó ingatlant szeretnének vásárolni, azonban a befektetés során nem az ingatlan ára az egyetlen tényező, amelyet figyelembe kell venni a megtérülést illetően. A befektetés megtérülését egy sor egyéb tényezőt megvizsgálva lehet kiszámítani, így lehet eldönteni, hogy az ingatlan valóban olcsó-e. Előfordulhat például az, hogy egy bizonyos környéken jóval kedvezőbb áron lehet lakáshoz jutni, azonban ezen a környéken a bérleti díjak is jóval alacsonyabbak. Ezért egy drágább, de jó környéken elhelyezkedő ingatlannak, amely magasabb bérleti díjért adható ki, ugyanolyan megtérülési mutatói lehetnek. Azt is figyelembe kell venni, hogy azokon a helyeken, ahol olcsóbban lehet lakást vásárolni, az ingatlanok nehezebben eladhatók lehetnek.
Minimális hibalehetőség
Az ingatlanbefektetés számos plusz munkával járhat, például elromlanak a lakásban valamelyik háztartási gép, fűtőberendezést kell cserélni vagy csőtörés keletkezik, több ingatlan esetén pedig a hibalehetőségek száma is nő. Már az ingatlan kiválasztásánál lehetőség van az esetlegesen felmerülő problémák minimalizálására, például azzal, hogy nem cirkófűtéses lakást vásárol a befektető, mivel e fűtésmódnál bizonyos időközönként szükséges a fűtőberendezés cseréje, hanem távfűtéssel rendelkező ingatlant.
Kockázatmegosztás és megtérülési számítás
Az ingatlanbefektetések esetében is fontos a kockázatmegosztás, ami a portfólió szélesítésével érhető el. Több ingatlan vásárlása esetén célszerű a város különböző részein lakást vásárolni. Az, hogy az adott ingatlan jó befektetés-e, megtérülési számítás segítségével határozható meg, így javasolt minden megtekintett lakás esetén elvégzeni a számítást.
Személyes ingatlankiadás
A befektetési célú ingatlan megvásárlását követően következhet a lakás kiadása, amit célszerű személyesen végezni. Sokan bízzák a kiadást egy harmadik személyre, például ingatlanközvetítőre, azonban nem árt, ha a befektető személyesen találkozik a bérlőjelöltekkel, és úgy dönti el, hogy kinek adja ki az ingatlanát.
Közokiratba foglalt bérleti szerződés és személyes kapcsolat
Bérleti szerződésre mindenképpen szükség van még abban az esetben is, ha a lakásba ismerős költözik be. A szerződés szólhat határozott vagy határozatlan időre, és a lehető legtöbb paramétert szerepeltetni kell benne, például az ingatlan állapotát az átadáskor, a lakáshoz járó bútorokat, gépeket és egyéb felszereléseket, valamint a mérőórák állásait. A határozott idejű bérleti szerződés előnye, hogy automatikusan megszűnik a szerződésben meghatározott időpontban, a hátránya pedig az, hogy a megszűnését követően újra és újra meg kell kötni.
Célszerű a bérleti szerződést közokiratba foglalni, mivel, ha olyan helyzet adódik, hogy a bérlő nem hajlandó bérleti díjat fizetni, és kiköltözni sem akar az ingatlanból, a kilakoltatás folyamata, közokiratba foglalt szerződés birtokában, jelentősen lerövidíthető. Ez mindenképpen előnyös lehet, hiszen ilyen esetben nem biztos, hogy az elmaradt bérleti díjat sikerül behajtani, és nem mindegy, hogy mekkora kár keletkezik, azaz hány hónap pénzügyi haszna marad el. A közokiratba foglalt szerződés közüzemi tartozás felhalmozása esetén is alkalmas az erre vonatkozó kötelezettségvállalás kikényszerítésére. A közokirat költsége a bérbeadót terheli, de születhet erről más megállapodás is a bérbeadó és a bérlő között. Fontos az is, hogy a befektető rendszeresen látogassa az ingatlanát, hogy figyelemmel tudja kísérni az állapotát. Jó alkalom erre a bérleti díj rendezése, így havonta ellenőrizhető a lakás állapota.
Stabil pénzügyi jövő ingatlanbefektetéssel
Az ingatlanbefektetés egy hosszú távú stratégia része, nem csupán egy pénzügyi döntés. Ahhoz, hogy a befektetés sikeres legyen, elengedhetetlen az alapos tervezés, és szükség esetén szakemberek bevonása. Néhány alapszabály betartásával pedig az ingatlanbefektetés stabil pénzügyi jövőt eredményezhet.