Az állami támogatások feltétele a társadalombiztosítási jogviszony megléte. Annak a személynek, akinek nincs társadalombiztosítási jogviszonya, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie annak érdekében, hogy jogosult legyen térítésmentes egészségügyi ellátásra. E járulék megfizetésével azonban nem áll fenn teljes biztosítási jogviszony, így joggal merül fel a kérdés, hogy kaphat-e állami támogatást az a személy, aki egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.
Egészségügyi szolgáltatási járulékot az a belföldi magánszemély köteles fizetni, aki után munkáltató vagy saját maga nem fizet társadalombiztosítási járulékot, és az állam sem fizet utána egészségügyi szolgáltatási járulékot (szociálisan rászorulók, nyugdíjasok, nappali tagozatos diákok).
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege és a nemfizetés következményei
2026. január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 12 300 forintra nő, tört hónap esetén a naponta fizetendő összeg 410 forint. A járulék fizetési határideje a tárgyhót követő hó 12. napja. Amennyiben az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizetik meg, és a hátralék meghaladja a járulék összegének hatszorosát, sor kerül a TAJ-szám érvénytelenítésére, melynek következtében térítésmentes egészségügyi szolgáltatás nem vehető igénybe.
Amennyiben volt minimum 45 napig fennálló társadalombiztosítási jogviszony vagy jogosultság, alapesetben az annak megszűnését követő 46. naptól keletkezik járulékfizetési kötelezettség – ezt nevezik passzív jogon alapuló jogosultságnak.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése nem eredményez teljes értékű társadalombiztosítási jogviszonyt
Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével az egészségügyi szolgáltatások teljes körűen igénybe vehetők, azonban a járulék befizetőjének nem lesz teljes értékű társadalombiztosítási jogviszonya. Ez azt jelenti, hogy azok az állami támogatások, amelyek feltételei között a társadalombiztosítási jogviszony megléte is szerepel, nem vehetők igénybe.
Hitelekre és támogatásokra való jogosultság egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésével
Az állami támogatásoknak jellemző alapfeltétele a teljes értékű, általában minimum 2 éves folyamatos társadalombiztosítási jogviszony, és ezt igazolni is kell a CSOK Plusz, a Falusi CSOK, a Babaváró hitel, az Otthon Start és a Munkáshitel esetében is, így ezeket a támogatásokat az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetők nem vehetik igénybe. Alapesetben a CSOK Plusz, a Falusi CSOK és az Otthon Start lakáshitel minimum 2 éves, a Babaváró hitel minimum 3 éves, a Munkáshitel pedig minimum 180 napos biztosítotti jogviszony meglétét írja elő.
Bizonyos esetekben nem szükséges társadalombiztosítási jogviszonyt igazolni, például tanulói vagy hallgatói jogviszony esetén, illetve az Otthon Start lakáshitel esetében az ápolási díjban és a gyermekek otthongondozási díjában részesülőknek, valamint a megváltozott munkaképességűeknek. Az utolsó 180 napra vonatkozó feltételek ráadásul szigorúbbak is a támogatásokra vonatkozóan, ennek az időszaknak a biztosítotti jogviszonya nem lehet külföldi (az Otthon Start esetében az ingázók kivételek), tanulói és közfoglalkoztatási jogviszony.
Mi a különbség a társadalombiztosítási jogviszony és az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése között?
Míg a társadalombiztosítási jogviszony az egészségügyi ellátás biztosítása mellett táppénzt, munkanélküli ellátást, nyugdíjjogosultságot, GYED-et, CSED-et stb. is biztosít, az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizető személy kizárólag egészségügyi ellátásra jogosult.
A különbség a fizetendő összeg mértékén is jól látszik: az egészségügyi szolgáltatási járulék havonta fizetendő összege 2026. január 1-től 12 300 forint, a 2026-ban érvényes minimálbér után fizetendő társadalombiztosítási járulék összege pedig mintegy 60 ezer forint.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésével nem jön létre társadalombiztosítási jogviszony
Az a személy, aki egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, térítésmentes egészségügyi ellátásra jogosult ugyan, de például táppénzre, nyugdíjra, munkanélküli ellátásra, GYED-re, GYES-re stb. nem. Társadalombiztosítási jogviszony kizárólag a 2019. évi CXXII. törvény 6. §-ában felsorolt tevékenységek esetén jön létre.
Állami támogatás igénybevétele
Támogatott hitel felvételére akkor van esély, ha az igénylő rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, azaz jövedelemszerző, munkavégzésre irányuló tevékenységet végez. A biztosítottak körét a 2019. évi CXXII. törvény határozza meg.