2010. július 21. szerda –
Téma: Gazdaság
A válság az Egyesült Államok lakáspiacán kialakult buborék következménye, melynek előzményei az ezredforduló környékén keresendők a Dotcom-lufi kipukkanásakor.
A gazdasági visszaesés mérséklése érdekében a Federal Reserve az „alapkamat” csökkentésének eszközéhez nyúlt és alig több mint egy év alatt 6,5%-tól 3,5%-ra mérsékelte az „irányadó jegybanki alapkamatát”. A 2001. szeptember 11-edikei eseményeket követően újabb zuhanásokat éltek át a tőzsdék és a gazdaság is tovább lassult. A Federal Reserve további kamatcsökkentésekkel reagált és az „alapkamat” 2003 júniusában 1 %-ra, fél évszázados mélypontjára süllyedt. Ezután egy fokozatos kamatemelési hullám következett, mely során 2006 júniusában 5,25%-ra emelkedett az „alapkamat”. Az első kamatcsökkentés már csak 2007 szeptemberében következett be a válság kirobbanása után.
Az alacsony kamatoknak köszönhetően rengeteg olcsó forrás volt jelen a gazdaságban, aminek hatására jelentősen felfutott a hitelezés. A piac telítődésével párhuzamosan a bankok éles versenye indult meg a hitelkihelyezések terén és megfelelő szabályozás hiányában ez oda vezetett, hogy megnövekedett a rossz hitelek száma, melyek mögött nem ált elegendő fedezet. Ezek voltak az úgynevezett „subprime” hitelek. A hitelezés felfutásának legnagyobb nyertese a lakáspiac volt, amelyen 2000 és 2005 között több mint 50 %-al nőtt a használt lakások piaci értéke.
Mivel a lakások értéke gyorsabban nőtt, mint a hitel költsége jelentőssé vált a befektetési célú lakásvásárlás, mely tovább növelte a buborékot. (2005-ben az értékesített lakások 40%-át befektetési céllal vásárolták. Az „alapkamat” fokozatos emelkedésének hatására megemelkedtek a háztartások és vállalkozások törlesztőrészletei és hitelek tömegei kezdtek bedőlni. 2007-re egy év alatt 79%-al emelkedett az ingatlanárverések száma, ami végül az ingatlanárak zuhanásához vezetett.
A már lassan 2 éve tartó, az amerikai ingatlanpiaci hitelválság indította, hazánkat is elérő gazdasági negatív hullám ideje alatt közel ötvenezer céget töröltek a feketelista.hu adatai szerint.
Arról ugyan nem szól az írás, hogy ez a szám mekkora a korábbi évekhez viszonyítva. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy cégek, vállalkozások alakulnak, s jönnek létre folyamatosan – ahogy ezt a piaci igények kívánják. Számos esetben átalakulásról, vagy összeolvadásról van szó, ezeket is az 50.000 törölt cég között tartják nyilván. Legkevésbé Pest megyét érintette a tömeges cégtörlés, s a legtöbb áldozat a korábban is gyengébben szereplő megyékben esett.
Minden bizonnyal a vidéki kisebb cégek, egyéni vállalkozások tudták nehezebben átvészelni ezt az időszakot, s kényszerültek vagy teljes bezárásra, vagy profilváltásra likviditási problémáik miatt – melyre megoldást e két évben egyre nehezebben találtak a hazai nevesebb bankoknál, akik szigorították hitelfelvételi rendszerüket már a hatályos jogszabályi módosítások előtt.
Bár úgy tűnhet, hogy a válságnak Amerikában lassan vége, ez csak innét látszik így. A múlt héten három bank is becsődölt, elemzők szerint idén még a tavalyi, elképesztő 140 bankcsődnél is több várható Amerikában.
A pénzügyi helyzet még egyáltalán nem stabilizálódott, bár sokan szeretnék azt hinni, vagy minden adatból valami ilyesmit kiolvasni. Azonban semmiféle jó hangulatra nem ad okot, hogy a 2009-es jelzáloghiteli csődértesítések száma 18%-kal haladja meg a 2009. novemberi és a 2008. decemberi számot is. Ráadásul ehhez tudnunk kell, hogy sok amerikai bank úgy döntött, decemberben a karácsonyra való tekintettel nem küld ki csődértesítéseket. 2010 januárjában azonban vége a moratóriumnak, és még feljebb emelkedhetnek a számok. Tavaly 3 000 000 jelzálog alapú hitel dőlt be az USA-ban. Mivel a bankok tekintetében az elemzők a helyzet további súlyosbodására számítanak, valószínűleg a jelzáloghiteles ügyfelek sem számíthatnak túl sok jóra.
A portfolio.hu elemzője szerint aligha számíthatunk könnyű évre az idén, sőt… Madár István tegnap reggeli elemzése szerint a 2010-es év nehezebb lesz, mint a 2009-es volt, bár a tavalyi esztendőről sem lehet azt állítani, hogy beváltotta volna legszebb reményeinket. A 2009-es év a begyűrűző válság éve volt, vagyis lassan elértek bennünket a folyamatok, amelyek a világ többi részén már javában dolgoztak. A periférikus gazdaság nagy előnye és hátránya is egyben, hogy a világgazdasági folyamatok lassabban érnek ide, mint ahogyan a világ fejlettebb részeit elérik. Miközben az USA-ban és másutt is a kilábalásról beszélnek, a jelentős fáziskésés itt is mutatkozik: Magyarországon nehéz év lesz a 2010-es, nehezebb, mint a tavalyi. Sőt az elemzők szerint még 2011-ben sem számíthatunk semmi jóra…
