A hitelezés rendkívül kockázatos banki üzletág. A bankok csak az általuk hitelképesnek minősített ügyfeleknek – vállalkozásoknak – adnak hitelt A bankok is mint minden vállalkozás törekednek a nyereségük, a likviditásuk folyamatos biztosítására, és olyan hitelportfólió kialakítására, hogy minden kockázat mellet maximális nyereséget érjenek el.

Egyesek úgy nyilatkoztak, hogy az ügyfelekre hárítják az új költséget, mások szerint egyszerűbb elköltözni eddig hazájuknak tekintett székhelyükről, mivel Szlovákiában nincs ilyen adó. Kérdés, hogy mit szólnak ahhoz az osztrákok, ha olyan bankok, amelyek osztrák alapításúak, és még a boldog békeidőkben jöttek létre, vezetőik mérhetetlen kapzsisága miatt most otthagyják az anyaállamot. Ezt hazájuknak alig, legfeljebb ideiglenes szállásuknak lehet nevezni ezek után.

Amerikában komolyabb adót vetettek ki a bankokra, Barack Obama ugyanis azt javasolta, hogy a bankok fizessenek be 0,15%-ot a mérlegfőösszegükből. Az amerikai elnöknek sem volt könnyű a helyzete, azonban úgy tűnik, hogy az USA valamivel tisztességesebb ország, és a bankárok sem mernek annyira zúgolódni és mindent megengedni maguknak (pedig bizonyára egyívásúak az osztrák bankok vezetőivel), így a javaslat átment. A világgazdasági válság után az amerikai elnök úgy látta jónak, ha a bankok nem az adófizetők pénzéből mentegetik magukat, hanem ők is hozzájárulnak az esetleg becsődölt intézetek konszolidálásához.

Obama úgy gondolkodik, addig kell adóztatni a bankokat, amíg lehet, amíg van miből, mert a nyughatatlan bankárkaszt egy újabb csodás akciója után ismét a költségvetésnek kellene majd kihúzni a bajból a bankokat.
Persze elképzelhető az is, hogy az osztrák bankok legföljebb Moldovába menekülhetnek – vagy Albániába –, mivel az Európai Unió is tervezi valamiféle bankadó bevezetését. Svédország már nyíltan kijelentette, hogy támogatja a banki adót, más országokról még nem hallani, de valószínűleg sehol sem fogják élből elutasítani ezt az ötletet, amelynek igazából semmilyen negatív következménye sem lehet. Mindenesetre érdemes megfontolni Kovács László adóügyi biztos véleményét is.

Bár Kovács aligha számít adóügyi szaktekintélynek, mondhatni n00b, hiszen az egykori prágai KGB-ügynök soha életében nem foglalkozott pénzügyekkel, talán tudhat valamit, hiszen Brüsszelben a koszon kívül más is ragadt rá: Kovács szerint nem lesz egységes, Európai Uniós bankadó.

A bankárlobbi ereje nagy, és esetleg attól is lehet tartani, hogy a pénzügyi világ szereplőinek kibogozhatatlan kapcsolatai miatt egy ilyen banki adó a gazdaság más területeire is negatív hatással lenne. A bankárok egyszerűen utasítanák más pozíciókban ülő társaikat, hogy figyelmeztessék az ellenük forduló államok politikusait: nagy problémák lehetnek a gazdaságban, ha bevezetik a banki adót – akár az osztrák hitel felvételében is lehetnek emiatt változások. Láttunk már ilyesmire példát, amikor egy nemzetközi szervezet megfenyegette Ausztriát, mondván, rossz helyzetbe kerülhet az ország gazdasága, ha nem fizetnek a nemzetközi szervezet protezsáltjainak.