Alapítása az iparűzés bejelentésével, illetve annak engedélyeztetésével történik. A cégjegyzékbe az éves forgalomtól függően jegyzik be, csak a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó használhat cégnevet, egyébként az egyéni vállalkozónak a saját nevét kell használnia. Iparigazolványt kell kiváltania. Az iparengedély kiadásának feltételeit személyesen kell teljesítenie, ha ez nem áll módjában, kinevezhet egy, az iparűzési törvény előírásainak megfelelő ügyvezetőt, akinek a vállalkozásnál kell dolgoznia és teljes mértékben biztosításköteles munkavállalóként, munkaviszonyban kell állnia. Iparűzési tevékenység esetén a kamarai tagság kötelező. Vállalkozói társadalombiztosítás szükséges, jövedelemadó és forgalmi adó kötelezettség áll fenn.

Az EGT-EU tagállamok polgárai, akik Ausztriában ipari tevékenység gyakorlása céljából telepszenek le, állampolgárság tekintetében az osztrák polgárokkal azonos jogállásúak, így magyar állampolgárok szabadon alapíthatnak céget, azonban az iparűzéshez az osztrák iparűzési törvény szerinti jogosultságot nekik is meg kell szerezniük.

Az Ausztriában céget alapító magyar vállalkozók figyeljenek arra, hogy a cég alapítása nem jelent egyúttal automatikus munkavállalási lehetőséget a magyar alkalmazottak számára. A cégalapításhoz mindenképpen célszerű osztrák munkajogban és cégjogban járatos ügyvéd, valamint vállalkozási- illetve adótanácsadó közreműködését igénybe venni.

Ausztriában gazdasági tevékenységet – a magánszemélyek önálló tevékenysége mellett – leggyakrabban személyi társaságok (Personengesellschaften) vagy tőketársaságok (Kapitalgesellschaften) jogi keretében végeznek, melyek jövedelem-adózása azonban teljesen eltérő.