A magáncsőd intézménye a világ számos országában létezik. A Magyarországon családi csődvédelemnek elnevezett adósmentő program lényege minden államban ugyanaz: a nehéz helyzetbe került magánszemély csődöt jelent – vagyis a magáncsőd csupán a vállalati csőd kiterjesztett változata.
A vállalati csőd esetén minden esetben csődbiztos felügyeli a csődbe ment cég vagyonát. A magánszemélyek esetén ez annyiban változik, hogy csődgondnok veszi górcső alá a család vagy magánszemély pénzügyeit, és próbál kiutat mutatni a szorult helyzetből.
A csődgondnok feladata, hogy átnézze a fizetésképtelenné vált vagy a fizetésképtelenség felé rohanó adós bevételeit és kiadásait, és úgy rendezze át az utóbbiakat, hogy az adós legalább részben képes legyen törleszteni az adósságát. Magáncsődöt bárki kérhet, aki jelentős hátralékot halmozott fel: nem csak egy bank felé, hanem akár rezsicégek felé is. A csődgondnok feladata, hogy az adós kiadásait lefaragja, és az így felszabadult pénzeket az adósság lassú lebontására fordítsa. A csődvédelem egyik nagyon fontos pozitív következménye, hogy a csődgondnok kedvezőbb feltételeket alkudhat ki az adósnak, és kérheti pl. a hátralékok vagy az adósság egy részének elengedését. Ha az adós rendszeresen és pontosan fizet, akkor előfordulhat, hogy a csődvédelmi időszak lejártakor a bank (vagy rezsicég) megelégszik az addig befizetett összeggel, és a maradék 10–50%-ot elengedi. Az adós jól jár a csődvédelemmel, hiszen visszafizeti a tartozását és esetleg megszabadul a hitele egy jó részétől, de a hitelező is jól jár, mivel legalább részben pénzéhez jut, és nem pl. egy jelzálogingatlan eladásával kell foglalkoznia.
További információ a Magáncsőd Portálon érhető el
Szerkesztői megjegyzés: mivel a csődvédelem mindkét szereplő számára előnyös, várható, hogy 2015 szeptemberi bevezetését követően sokan fogják igényelni, és a sikeres igénylők közül a lehető legtöbb embernek érezni fogja a magáncsőd pozitív következményeit.