Ha valami többletet mutat, az általában jó hír. De sajnos megint sikerült egy olyan kategóriában látszólag jó eredményt elérni, amiben nem kellett volna… A külkereskedelmi mérleg alakulását árgus szemmel szokták nézni, mert sokat jelent, hogy hogyan alakul az export és az import. Bod Péter Ákos már felhívta a figyelmet arra, hogy a pozitív mérleg nem azt jelenti, hogy az exportunk megnőtt, hanem azt, hogy miközben más országoknak van pénze tőlünk importálni, addig nekünk már ennyi sem jut. A külkermérleg pozitívuma tehát egyértelműen rossz folyamatok indikátora. Remélhetőleg a külkeres pozitívum akkor is megmarad, ha már kissé helyrebillen a gazdaság, és valóban többet exportálunk, mint amennyit importálunk.
Tíz hónapos csúcsra mászott fel az infláció
Az eurózónában baj is van, meg nincs is, attól függ, honnét nézzük. Itthon sokan összetennék a kezüket, ha nálunk is tíz havi csúcsra jutna fel az infláció az eurózónában tapasztalható 0,9%-os értékkel (nem elírás, kevesebb, mint egy százalék az infláció). A 16 taggal rendelkező euróövezetben az átlagos infláció kevesebb volt, mint egy százalék, ami egyrészt nem nagy szám, másrészt tökéletesen fedi a szakértők által jósolt 0,9%-ot. Azért az igazsághoz hozzátartozik még az is, hogy idén nyártól októberig az eurózónában defláció volt, vagyis az árak csökkentek, és az euróval fizetők fizetése, bére stb. többet ért, mint előtte. Vajon ilyesmire itthon mennyit kell várni?
Vetőmag osztrák banktól
A válság mindenkit utolért, tőlünk nyugatabbra élő, nálunk szerencsésebb népeket is, kit így, kit úgy sújt. Az osztrák bankok is “megsínylették”, hiszen nemrégiben érdekes problémával kellett megbirkózniuk: mezőgazdasági termények értékesítésével. A közép- és kelet-európai térségben kihelyezett (a Hypo Group Alpe Adria bank többek között ilyen hiteleken bukott meg), majd bedőlt agrárhiteleik biztosítékain kellett túladniuk. A bankok tulajdonába pl. vetőmag, fagyasztott csirke és egyéb élelmiszerek stb. kerül, ezek egy része romlandó, így kénytelenek minél hamarabb értékesíteni. Szakértők szerint ez csak a kezdet, egyre több a visszavett jármű, gép, traktor stb., tehát a járműfinanszírozás sem áll fényesen.
Dupláz az osztrák export
Az export a kiút? Nyugati szomszédaink a 2010-es évben több figyelmet kívánnak fordítania fekete-tengeri térségre: a terület mintegy 136 millió lakosa az osztrák gazdaság jó felvevőpiaca lehet. Eddig a teljes osztrák export két százalékát tette ki a térségbe irányuló kivitel, ezt idén meg szeretnék duplázni, a lehetőségek elemzésére és a végrehajtásra az osztrák gazdasági miniszter stratégiai tanulmánytervet is készíttet. Ausztria egyébként meglehetősen exportorientált állam, az export és az idegenforgalmi bevételek a GDP kb. felét teszik ki. Az osztrák kivitel a világ exportjának 1,2 %-át, az Európai Unió kivitelének kb. 3 %-át teszi ki.
2010 még közel sem a válság vége Magyarországon
A portfolio.hu elemzője szerint aligha számíthatunk könnyű évre az idén, sőt… Madár István tegnap reggeli elemzése szerint a 2010-es év nehezebb lesz, mint a 2009-es volt, bár a tavalyi esztendőről sem lehet azt állítani, hogy beváltotta volna legszebb reményeinket. A 2009-es év a begyűrűző válság éve volt, vagyis lassan elértek bennünket a folyamatok, amelyek a világ többi részén már javában dolgoztak. A periférikus gazdaság nagy előnye és hátránya is egyben, hogy a világgazdasági folyamatok lassabban érnek ide, mint ahogyan a világ fejlettebb részeit elérik. Miközben az USA-ban és másutt is a kilábalásról beszélnek, a jelentős fáziskésés itt is mutatkozik: Magyarországon nehéz év lesz a 2010-es, nehezebb, mint a tavalyi. Sőt az elemzők szerint még 2011-ben sem számíthatunk semmi jóra…
Karácsonyi hitel
A magyar lakosság kb. 24%-a hitelből vásárolt karácsonykor. Hogy ez baj-e? Hogyne lenne az! Természetesen nem akarok itt az ünnep egyházi, vallásos vonatkozására utalni, hiszen Európában már igen kevés hely van, ahol valóban Krisztus születését – is – ünneplik karácsonykor.
Valójában persze jobb lenne, hogy a karácsony megváltó születésének ünnepe lenne, de az idő kerekét nem lehet visszaforgatni, a szekularizáció évszázados folyamata megállíthatatlan. Azonban az egy külön érdekesség, hogy vajon miért lett mégis a karácsony a második legnagyobb egyházi ünnepből a legnagyobb világi ünnep az egykoron teljesen, ma már csak nyomokban keresztény nyugati világban? Vajon a karácsonyhoz hozzátartozik, hogy az emberek évekre eladósodnak egy nap ünneplése kedvéért? Debrecenben egy felirat fogad: ajándékban gazdag, boldog karácsonyt kívánunk! Ez lehetne akár a „bőséges új esztendőt” parafrázisa is, de ne legyenek illúzióink: csak arról van szó, hogy vegyünk minél több dolgot.
Stresszes sor áll a bevásárlóközpontokban és a mindenféle nagyobb tematikus áruházakban a pénztárnál: oda kell még érnem egy másik helyre is, de már meg kellene csinálni a holnapi vacsorát, hogy hadd érjenek össze az ízek, és vajon örül-e majd X, Y vagy ZS? Én kaptam olyan könyvet, amely nem dobogtatta meg a szívemet – vagyis nem dobogtatta volna meg a szívemet, ha nem tudom, hogy aki adta, időt szánt arra, hogy megpróbálja kitalálni, mivel kedveskedhetne nekem.
Régen a karácsony a kutatások szerint valóban ilyesmi ünnep volt: apró, de hasznos, vagy éppen éven át vágyott szükséges tárgyak beszerzésének ideje. És persze szó sem volt hitelekről. Könyv, ruha, konyhai edény, ágynemű stb. került fel a beszerzendők listájára, mint valóban értékes termék és ajándék. Mára a karácsony, szintén a kutatások szerint, a tökéletesen haszontalan és hihetetlenül drága ajándékok ünnepe lett. (Szeretet ünnepe, ugyan…) Sok olyasmi fogy ilyenkor, amit senki nem venne meg más alkalmakkor, mert tökéletesen értelmetlen dolog, vagy mert annyira drága. Valójában a karácsony ma már olyan reflexeket indít el, mint egy külföldi utazás: sokan elvesztik a pénzérzéküket, és olyasmiket vesznek meg, amire nincs szükség (idióta ajándékok karácsonyra és idióta szuvenírek idegenben); vagy ami sokkal drágább, és itthon soha nem venné meg, de hát mégis csak Bécsben, Berlinben vagy Kairóban vagyunk, ilyenkor a pénz nem számít (itthon a plazmatévé az ilyen gondolkodás eredménye, külföldön lehet egy ezer forintra taksált Apfelstrudel, vagy egy ilyen értékű sör, ami itthon negyedébe kerül).
Miért? A szociológusok válasza nyilván más lesz, mint egy papé vagy lelkészé, előbbi konstatál, utóbbi sajnálkozik. Vannak azonban olyanok, akik mindennek kifejezetten örülnek. Reméljük, hogy az ő kívánságaikból már a jövő karácsonykor és utána is folyamatosan egyre kevesebb fog teljesülni, és visszatérünk egy boldogabb ünnepléshez. Nem kell lemondani az ajándékokról, nem kell megfogadni, hogy soha többé nem veszek semmit, mivel az ajándékozás is a hagyomány része (a három bölcs is ajándékot vitt az újszülött megváltónak!). De azon legyünk, hogy a hitel, eladósodás, adósok börtöne, elárverezett ingóságok ne legyenek azok.
Államosítják az egyik osztrák bankot
A globális pénzpiaci válság második áldozata a Hypo Group Alpe Adria (HGAA), amely a Kommunalcredit után a második osztrák bank, amelyet államosítanak a krízis során.
A pénzintézet jövőjét illetően már hetek óta folytak a tanácskozások: még az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet is bekapcsolódott, akinek véleménye szerint a HGAA vége dominóhatást válthatott volna ki. Az osztrák pénzpiaci felügyelet (FMA, a PSZÁF ottani megfelelője) vészforgatókönyvet is készített arra az esetre, ha a felek nem tudnak megállapodásra jutni hétfőig. A csőd közelébe sodródott osztrák bank államosítását Josef Pröll pénzügyminiszter jelentette be hétfőn.
A válságos helyzet kialakulásáért elsősorban a délkelet-európai piacon kihelyezett hitelek bedőlése és a nem megtérülő befektetések okolhatók – a bank többségi tulajdonosa a magyar MKB-t is tulajdonló Bayerische Landesbank volt 67,1%-kal. A pénzügyminiszter szerint fennállt a valószínűsége annak, hogy a bank becsődöl, ami veszélyes helyzetet teremtett volna Ausztria pénzügyi rendszerében, ezért minden eszközzel a pénzintézet megmentésére törekedtek: a HGAA így került az állam tulajdonába, a korábbi tulajdonosok egy euróért váltak meg részesedésüktől.
Sajtóértesülések szerint a Hypo Group Alpe Adria Bank miatt jelentős veszteségeket elkönyvelni kényszerülő Bayerische LB és annak tulajdonosa, a bajor állam nem szándékozott anyagi eszközöket a bankmentés szolgálatába állítani, ehelyett inkább tulajdonrésze eladásán fáradozott. Tudni kell, hogy Németországban jelenleg vizsgálatot folytatnak a HGAA átvételével kapcsolatban, mivel felmerült a gyanú, hogy túl magas árat fizettek érte 2007-ben, így akár a hűtlen kezelés is megalapozott lehet.
Meggondolták magukat a devizahiteleket illetően
Múlt héten az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD, European Bank for Reconstruction and Development) meghívására Londonban üléseztek az európai térség bankjainak és pénzügyi szervezeteinek vezetői, hogy megvitassák a válságnak a régiós-uniós pénzügyi szektor számára levonható és felhasználható tanulságait.
Az ülés zárt ajtók mögött zajlott, a Financial Times rövid beszámolójából tudtuk meg a lényeget. A korábban fontolóra vett devizahitelezési korlátozások bevezetését most már nem támogatják: ezek helyett inkább az önszabályozás és a helyi fizetőeszközben történő hitelnyújtás fontosságát hangsúlyozzák, a szakemberek szerint nincs itt az idő egy alapjaiban új szabályozás és felügyelet bevezetésére.
Nyugat- és Kelet-Európában egyaránt problémákat kell megoldani: nyugaton a hitelfelvétel kritériumainak szigorítása (pl. Nagy-Britanniában), keleten a devizahitelezés megrendszabályozása, szigorítása (ld. Simor-MNB-javaslatok) van porondon. Az uniós országok többségében a kihelyezett hitelállomány több, mint fele devizahitel (az osztrák hitel is devizahitel), az arány a balti államokban a legnagyobb, de hazánk ebben a mutatóban az élmezőny tagja. Nyugat-Európában a válság miatt gyengültek a régiós valuták, ezért itt a devizahitelezés, míg keletebbre a munkanélküliség és ezáltal a hitelfelvevők fizetésképtelensége vált kockázati tényezővé.
A szakemberek aláhúzták: a régiónak a jövőben is építenie kell a devizahitelezésre, ám a kockázatokat csökkenteni kell, amit leghatékonyabban nem a felülről jövő gazdasági szigorítások, “reformok” segítségével, hanem önszabályozással lehet elérni. Az euró bevezetésére készülő országokban például nemcsak az euró alapú hitelek “betiltása”, hanem azok jelentős szigorítása is kontraproduktív lenne.
Osztrák mobilcég hazánkban
Hamarosan megjelenik hazánkban is az Emporia Telecom. Az osztrák cég idős emberek igényeihez tervezett, alapvető funkcionalitású mobiltelefon-készülékeket forgalmaz.
Aki Symbian operációs rendszerre vágyik a telefonján, az jól teszi, ha kerüli az Emporiát: készülékeiket csak a legalapvetőbb funkciókkal látják el, úgy mint telefonálásra és rövid szöveges üzenetek (SMS) küldésére. Az osztrák vállalkozás az idős emberek igényeinek megfelelően nagyobb kijelzővel szereli készülékeit, nagyobb gombokkal, valamint szükség esetén hangosabb csengőhangokat is beállíthatnak.
Az 1991-es alapítású osztrák cég Linzből indult el a siker útján, speciális készülékeit immár 22 országban forgalmazza, előrejelzéseik szerint 2009-ben mintegy 500 000 darabot értékesítenek. Eveline Pupeter-Feller, a cég tulajdonos-ügyvezetőjének véleménye szerint a következő években a többszörösére nő majd az eladható mennyiség. Az osztrák hölgy ezt azzal támasztotta alá, hogy az európai országok “öregednek”, vagyis növekszik az idős emberek aránya.
Az Emporia Telecom magyar nyelvű oldala: Emporia Telecom
Osztrák jelzáloghitel
A jelzáloghitel az egyik legjobban ismert, legrégebbi, legkedveltebb hitelforma. A szuperlatívuszokat lehetne még fokozni, de a lényeg ugyanaz: a jelzáloghitelek a legjobb hitelek.
Ráadásul ma már az állandó banki verseny miatt sokkal több jelzáloghitelt helyeznek ki a pénzintézetek, mint hajdanán. Mostanában pontosabb jelzálog típusú hitelekről beszélnünk. Az osztrák jelzálog hitel lényege, hogy az adós valamilyen jelentősebb értékű dolog tulajdonjogáról lemond arra az esetre, ha a hitelező pénzintézetnek nem tudná visszafizetni a kölcsönt. Az osztrák bank így teljes védettséget élvez, hiszen, ha az adós nem fizet, egyszerűen elárverezi a fedezetet. Az adós legfeljebb annyit tehet, mint ahogyan ez elő is szokott fordulni, hogy a zálog fedezetét bosszúból vagy, hogy annyi pénzt kivegyen belőle, amennyit csak tud, megrongálja vagy legalább részeiben eladja.
Alapjában a jelzálogkölcsönöknek két nagy csoportja van: az egyik az ingatlanra adott hitel (ilyen a klasszikus osztrák hitel, amivel cégünk is foglalkozik), a másik pedig az ingóságra adott hitel. A zálogházak pontosan ilyen alapon működnek, persze egy zálogház senkinek sem jut eszébe, ha osztrák jelzáloghitelről hall, pedig az ott kapott pénz is jelzáloghitel tulajdonképpen, csak kis összegű és többnyire nagyon rossz feltételekkel adják.
