Eladná vagy kiszervezné a Citigroup a 10 milliárd dollárnyi vagyont kezelő Citi Private Equity (magántőke-befektető) üzletágát – értesült a Bloomberg az ügyhöz közeli forrásból. Ezzel újabb szervezeti egység került fel a bankcsoport által hitelállományának csökkentése, illetve tőkemegfelelési mutatója javítása érdekében eladni tervezett részlegek listájára. A kormány banki támogatása nyomán 27 százalékban állami tulajdonban lévő Citi felügyeleti nyomásra kénytelen értékesíteni az általa kezelt 1860 milliárd dolláros vagyon harmadát – értesült a hírügynökség. A Citi Private Equity, az ingatlankezelő Citi Property Investors, illetve a Hedge Fund Management Group eladásáról ugyanakkor még tavaly született döntés, tehát azelőtt, hogy Barack Obama bejelentette volna bankreformtervét. A Citi lépései így gyakorlatilag megelőlegezik az Egyesült Államok elnökének január végén meghirdetett programját.
A Nemzetközi Valutaalap figyeltetné a bankokat
A Nemzetközi Valutaalaptól általában a velük megállapodást kötők nem sok jóra számíthatnak, bár a nemzetközi intézet és a magyar kormány megállapodása ezúttal valódi pozitívumokkal szolgál, és jót tesz a bankfelügyeleti rendszernek. A kormány szeretné egy hónapon belül, még február 12-ig benyújtani elfogadásra azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében bizonyos, különleges körülmények együttállása esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete drasztikusan beleszólhatna a bankok belső életébe. A PSZÁF-nek először a jelenlegi jogosítványaival kell élnie, vagyis csak felszólíthatja a bankokat, hogy változtassanak rossz pénzügypolitikájukon, azonban, ha a bankok nem hajlandók együttműködni, akkor a PSZÁF kötelezheti az adott bankot, hogy a kötelezettségek teljesítésének érdekében adja el eszközeit és ruházza át a kötelezettségeket más bankokra.
A bankcsődök után további jelzáloghitelcsődök Amerikában
Bár úgy tűnhet, hogy a válságnak Amerikában lassan vége, ez csak innét látszik így. A múlt héten három bank is becsődölt, elemzők szerint idén még a tavalyi, elképesztő 140 bankcsődnél is több várható Amerikában.
A pénzügyi helyzet még egyáltalán nem stabilizálódott, bár sokan szeretnék azt hinni, vagy minden adatból valami ilyesmit kiolvasni. Azonban semmiféle jó hangulatra nem ad okot, hogy a 2009-es jelzáloghiteli csődértesítések száma 18%-kal haladja meg a 2009. novemberi és a 2008. decemberi számot is. Ráadásul ehhez tudnunk kell, hogy sok amerikai bank úgy döntött, decemberben a karácsonyra való tekintettel nem küld ki csődértesítéseket. 2010 januárjában azonban vége a moratóriumnak, és még feljebb emelkedhetnek a számok. Tavaly 3 000 000 jelzálog alapú hitel dőlt be az USA-ban. Mivel a bankok tekintetében az elemzők a helyzet további súlyosbodására számítanak, valószínűleg a jelzáloghiteles ügyfelek sem számíthatnak túl sok jóra.
Euró 2014-ben?
Bajnai Gordon bármit megígér a következő kormány terhére. A jelenlegi miniszterelnök nyilvánosan is beismerte, hogy az MSZP-nek semmi esélye a választások megnyerésére. Mivel Bajnai nemsokára körön kívül fog kerülni, tulajdonképpen a hozzá hasonlóan független és nem MSZP-tag Veres Andráshoz hasonlóan nem sokat számít, hogy mit mond. Bajnai szerint, ha a következő kormány is elkötelezi magát az euró bevezetése és az államháztartási hiány kemény kézzel tartása mellett, akkor mi lehetünk a régióban az első euróval fizető ország. Bajnai szerint 2014-ben már bevezethető az euró. A Fidesz korai euróról beszél, de nem említik meg, hogy mit szeretnének tenni konkrétan az euró bevezetésének érdekében. Ennek oka vagy az, hogy maguk sem tudják pontosan, vagy az, hogy amíg a csontvázak ki nem esnek a szekrényből, addig igyekeznek minél homályosabban fogalmazni, hogy semmit se lehessen számon kérni rajtuk.
Az amerikai bankárok kihívják maguk ellen a népharagot
Elképesztő, hogy egyesek mit nem engednek meg maguknak – már a kormány is így beszél. A Goldman Sachs és a JP Morgan Chase több milliárd dollárt akar szétosztani a vezetői közt, akik minden bizonnyal megérdemlik, miután közpénz-százmilliárdokkal sikerült megmenteni intézményeiket (nem hitel volt a bankmentés). Mivel a magánkézben levő pénzintézeteknek az állam nem parancsolhat – rá csak akkor van szükség, amikor meg kell menteni őket –, valójában annyi pénzt fizetnek ki saját maguknak, amennyit nem szégyellnek. Márpedig a bankárokat ismertük, és most még sokkal jobban megismerhetjük: semmit sem szégyellnek. Az ingát valakik egyre magasabbra hajszolják, de ennek a vége az lesz, hogy elindul visszafelé legalább ugyanilyen lendülettel. A legkedvezőbb forgatókönyv szerint csak adókkal kell szembesülnie a vezetőknek. De más forgatókönyvek is elképzelhetők, mivel a történelem soán már máskor is volt példa az elképesztő vagyonokat felhalmozó emberek iszonyatos megbüntetésére.
Rekordtöbblet az export-import mérlegben
Ha valami többletet mutat, az általában jó hír. De sajnos megint sikerült egy olyan kategóriában látszólag jó eredményt elérni, amiben nem kellett volna… A külkereskedelmi mérleg alakulását árgus szemmel szokták nézni, mert sokat jelent, hogy hogyan alakul az export és az import. Bod Péter Ákos már felhívta a figyelmet arra, hogy a pozitív mérleg nem azt jelenti, hogy az exportunk megnőtt, hanem azt, hogy miközben más országoknak van pénze tőlünk importálni, addig nekünk már ennyi sem jut. A külkermérleg pozitívuma tehát egyértelműen rossz folyamatok indikátora. Remélhetőleg a külkeres pozitívum akkor is megmarad, ha már kissé helyrebillen a gazdaság, és valóban többet exportálunk, mint amennyit importálunk.
Tíz hónapos csúcsra mászott fel az infláció
Az eurózónában baj is van, meg nincs is, attól függ, honnét nézzük. Itthon sokan összetennék a kezüket, ha nálunk is tíz havi csúcsra jutna fel az infláció az eurózónában tapasztalható 0,9%-os értékkel (nem elírás, kevesebb, mint egy százalék az infláció). A 16 taggal rendelkező euróövezetben az átlagos infláció kevesebb volt, mint egy százalék, ami egyrészt nem nagy szám, másrészt tökéletesen fedi a szakértők által jósolt 0,9%-ot. Azért az igazsághoz hozzátartozik még az is, hogy idén nyártól októberig az eurózónában defláció volt, vagyis az árak csökkentek, és az euróval fizetők fizetése, bére stb. többet ért, mint előtte. Vajon ilyesmire itthon mennyit kell várni?
Vetőmag osztrák banktól
A válság mindenkit utolért, tőlünk nyugatabbra élő, nálunk szerencsésebb népeket is, kit így, kit úgy sújt. Az osztrák bankok is “megsínylették”, hiszen nemrégiben érdekes problémával kellett megbirkózniuk: mezőgazdasági termények értékesítésével. A közép- és kelet-európai térségben kihelyezett (a Hypo Group Alpe Adria bank többek között ilyen hiteleken bukott meg), majd bedőlt agrárhiteleik biztosítékain kellett túladniuk. A bankok tulajdonába pl. vetőmag, fagyasztott csirke és egyéb élelmiszerek stb. kerül, ezek egy része romlandó, így kénytelenek minél hamarabb értékesíteni. Szakértők szerint ez csak a kezdet, egyre több a visszavett jármű, gép, traktor stb., tehát a járműfinanszírozás sem áll fényesen.
Dupláz az osztrák export
Az export a kiút? Nyugati szomszédaink a 2010-es évben több figyelmet kívánnak fordítania fekete-tengeri térségre: a terület mintegy 136 millió lakosa az osztrák gazdaság jó felvevőpiaca lehet. Eddig a teljes osztrák export két százalékát tette ki a térségbe irányuló kivitel, ezt idén meg szeretnék duplázni, a lehetőségek elemzésére és a végrehajtásra az osztrák gazdasági miniszter stratégiai tanulmánytervet is készíttet. Ausztria egyébként meglehetősen exportorientált állam, az export és az idegenforgalmi bevételek a GDP kb. felét teszik ki. Az osztrák kivitel a világ exportjának 1,2 %-át, az Európai Unió kivitelének kb. 3 %-át teszi ki.
2010 még közel sem a válság vége Magyarországon
A portfolio.hu elemzője szerint aligha számíthatunk könnyű évre az idén, sőt… Madár István tegnap reggeli elemzése szerint a 2010-es év nehezebb lesz, mint a 2009-es volt, bár a tavalyi esztendőről sem lehet azt állítani, hogy beváltotta volna legszebb reményeinket. A 2009-es év a begyűrűző válság éve volt, vagyis lassan elértek bennünket a folyamatok, amelyek a világ többi részén már javában dolgoztak. A periférikus gazdaság nagy előnye és hátránya is egyben, hogy a világgazdasági folyamatok lassabban érnek ide, mint ahogyan a világ fejlettebb részeit elérik. Miközben az USA-ban és másutt is a kilábalásról beszélnek, a jelentős fáziskésés itt is mutatkozik: Magyarországon nehéz év lesz a 2010-es, nehezebb, mint a tavalyi. Sőt az elemzők szerint még 2011-ben sem számíthatunk semmi jóra…
