Osztrák adófajták

1
2010. május 6. csütörtök – Téma: Ausztria

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ (EINKOMMENSTEUER)

Természetes személyek Ausztriában adóköteles jövedelmük után személyi jövedelemadót fizetnek. A személyi társaságok nyeresége illetve vesztesége nem társasági szinten adóköteles, hanem a társaság egyes tagjaira jutó jövedelem a társaság adott tagjának üzemi (vállalkozási) tevékenységből származó jövedelmét képezi, mely után a tag személyi jövedelemadót fizet.

Adókulcsok

Az osztrák adójog a jövedelmek hét csoportját különbözteti meg, amelyekből az első három jövedelemcsoport az ún. vállalkozási jövedelemfajták csoportját alkotja.

  1. Mezőgazdaságból és erdőgazdaságból származó jövedelem;
  2. Önálló munkából származó jövedelem;
  3. Üzemi (vállalkozási) tevékenységből származó jövedelem;
  4. Nem önálló munkából származó jövedelem;
  5. Tőkevagyonból származó jövedelem;
  6. Bérbeadásból és haszonbérbeadásból származó jövedelem;
  7. Egyéb jövedelem.

Az adóköteles jövedelmet Ausztria sávosan progresszív kulcsokkal adóztatja.

Az adómentes sáv az Ausztriában személyi jövedelemadó szempontjából korlátozott adókötelezettség alá eső (külföldi illetőséggel bíró) személyek esetében 2005. január 1-jétől 10.000 euró helyett mindössze 2.000 euró. Egy Ausztriában korlátlanul adóköteles személynek adóbevallást kell benyújtania, ha az adóhatóság erre felszólítja, ha vállalkozási jellegű jövedelmet szerzett vagy ha jövedelme meghalad egy bizonyos értékhatárt (pl. ha nincs béradóköteles jövedelme, akkor ez 10.900 euró). A fizetendő jövedelemadó összegét az adóhivatal a bevallott jövedelmek alapján számolja ki és határozat útján írja elő. A jövedelemadó két különleges beszedési formája a béradó valamint a tőkehozadéki adó.

BÉRADÓ (LOHNSTEUER)

Nem önálló munkából származó jövedelmek esetében a munkaadó a személyi jövedelemadót bérkeresetből béradó formájában vonja le. A munkaadó köteles minden bérfizetésnél a munkavállaló béradóját visszatartani és havonta befizetni. A béradó tételei elvileg a személyi jövedelemadó kulcsaival azonosak. A munkavállaló a rendszeres bére mellett ugyanattól a munkaadótól kapott egyéb jövedelmének béradója 6%, amennyiben ez az éves bérjövedelem hatodát nem lépi túl. Gyakorlatilag ezeket az egyéb kapott jövedelmeket fedi le az Ausztriában fizetendő 13. és 14. havi fizetés, tehát az így a munkavállaló szabadsága és a karácsony után fizetett pénz adóztatása jelentősen előnyösebb.

TŐKEHOZADÉKI ADÓ (KAPITALERTRAGSTEUER)

Egyes belföldi tőkejövedelmek után a kifizető köteles a jövedelemadót az ún. tőkehozadéki adó formájában levonni. A tőkehozadéki adó mértéke 25%.

A tőkehozadéki adó alá esnek:

  • Belföldi tőkejövedelmek (pl. belföldi tőketársaság által fizetendő osztalékok, egyéb nyereségrészesedések, csendes társ jövedelme, banki kamatok);
  • Belföldön kifizetett értékpapír-jövedelmek.

Az adó alól bizonyos esetekben az adózó mentesülhet:

  • Az EU anya-leányvállalat irányelve alkalmazhatóságakor, vagyis ha egy külföldi anyavállalat (egy EU tőketársaság) egy belföldi leányvállalatban (tőketársaság) megszakítás nélkül legalább 1 éve és 10%-ban részesedik és a kérdéses tőkejövedelmek osztalékok, kamatok illetve egyéb jövedelmek részvényekből vagy GmbH-részesedésekből származnak.
  • Belföldi tőketársaságok bizonyos tőkehozadéki adó köteles tőkejövedelmei (osztalékok, kamatok stb.) esetén, ha legalább egy 25%-os közvetlen részesedés áll fenn az azt fizető társaságban.
  • Nem ausztriai illetőségűek kamatjövedelme adómentes, ha a hitelintézetnek igazolják származásukat es külföldi lakóhelyüket.

Egyes esetekben, elsősorban természetes személyek kamat- és osztalékjövedelménél tőkehozadéki adó levonása után ezekre a jövedelmekre további személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség nem keletkezik.

A külföldről származó tőkejövedelmek hátrányos megkülönböztetésének elkerülése ezek – bizonyos esetekben – egy a tőkehozadéki adóval összehasonlítható különleges 25%-os adókulcs alá esnek (egy esetlegesen akár 50%-os progresszív személyi jövedelemadó kulccsal szemben).

TÁRSASÁGI ADÓ (KÖRPERSCHAFTSTEUER)

A társasági adó a jogi személyek jövedelemadója. Jogi személyiség híján a személyi társaságok (OHG, OG, KG) nem alanyai ennek a jövedelemadónak.

A társasági adó alanyai különösképpen:

  • A magánjog jogi személyei, mint pl. a tőketársaságok (GmbH, AG), szövetkezetek;
  • A közjogi társaságok üzleti jellegű üzemei, vállalkozásai;
  • Nem jogképes egyesülések, alapítványok és más célvagyonok.

Mértéke:

Az osztrák társasági adó mértéke 2005-től egységesen 25%. Korlátlan adókötelezett tőketársaságoknak (A-székhely vagy ügyvezetés helye) minimáladót kell fizetniük, melynek mértéke az adott társasági forma törvényes minimáltőkéjének 5%-a. Ez éves szinten 1.750 euró (GmbH) illetve 3.500 euró (AG). Abban az esetben, ha az előírt társasági adó egy évre kevesebb, mint a befizetett minimáladó, a különbözet a következő évek társasági adófizetési kötelezettségével elszámolható.

RÉSZESEDÉSEKBŐL SZERZETT JÖVEDELEM ADÓZÁSA

Az osztrák tőketársaságok más belföldi tőketársaságban valamint szövetkezetekben tartott részesedéséből származó nyereségrészesedésére (kapott osztalékra stb.) általános adómentesség érvényes. Az adómentesség mind közvetlen, mind közvetett részesedésekből származó ilyen jövedelmekre érvényes. A kedvezmény nem vonatkozik a belföldi részesedések (üzletrészek és részvények) értékesítésére. Külföldi tőketársaságokban tartott részesedésekből származó jövedelmekre az ún. “nemzetközi részesedési kedvezmény” szabálya érvényes. E szerint az osztrák “holdingcég” adómentessége csak akkor keletkezik, ha az adózó a külföldi vállalatban (mely osztrák tőketársasághoz hasonló vagy az EU irányelv szerint társaságnak minősül) igazolhatóan legalább 1 éve megszakítás nélkül minimum 10%-kal részesedett. Az ilyen részesedés értékesítéséből származó nyereség szintén adómentes.

2004-től opciós jog keretében a részesedéssel kapcsolatos nyereségek és veszteségek, egyéb értékváltozások vagy egységesen adómentesek vagy egységesen adókötelesek. Az opció nem visszavonható, viszont annak keretében a részesedés esetleges értékvesztése levonhatóvá válik.

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ (UMSATZSTEUER)

Az általános forgalmi adó (“osztrák áfa”) hatálya a következő értékesítésekre terjed ki:

  • Termékek és egyéb szolgáltatások, melyeket egy vállalkozó belföldön, térítés ellenében a vállalkozása keretében értékesít;
  • A belföldi saját fogyasztás;
  • A termékimport harmadik országból (behozatali forgalmi adó);
  • EU-n belülről történő termékbeszerzés belföldön (uniós behozatali forgalmi adó).

Az általános forgalmi adó alanya a vállalkozó (Unternehmer). Vállalkozónak számít, aki vállalkozási (iparűzési) vagy egyéb szakmai jellegű tevékenységet önállóan gyakorol.

Tevékenységi formák Ausztriában

0
2010. május 2. vasárnap – Téma: Gazdaság

Az EGT-szerződés hatálybalépésével Ausztriában is a letelepedési szabadság EU-szabálya érvényesül, amely biztosítja az iparűzőnek, hogy másik EGT/EU tagállamban szabadon alapítson és működtessen vállalkozást.

Az EGT-EU tagállamok polgárai, akik Ausztriában ipari tevékenység gyakorlása céljából telepszenek le, állampolgárság tekintetében az osztrák polgárokkal azonos jogállásúak, így magyar állampolgárok szabadon alapíthatnak céget, azonban az iparűzéshez az osztrák iparűzési törvény szerinti jogosultságot nekik is meg kell szerezniük.

Az Ausztriában céget alapító magyar vállalkozók figyeljenek arra, hogy a cég alapítása nem jelent egyúttal automatikus munkavállalási lehetőséget a magyar alkalmazottak számára. A cégalapításhoz mindenképpen célszerű osztrák munkajogban és cégjogban járatos ügyvéd, valamint vállalkozási- illetve adótanácsadó közreműködését igénybe venni.

Ausztriában gazdasági tevékenységet – a magánszemélyek önálló tevékenysége mellett – leggyakrabban személyi társaságok (Personengesellschaften) vagy tőketársaságok (Kapitalgesellschaften) jogi keretében végeznek, melyek jövedelem-adózása azonban teljesen eltérő.

Túl sok osztrák hitel?

0
2010. április 2. péntek – Téma: Bankok

Bajban lehetnek az osztrák bankok a nagy mennyiségű kelet-európai kihelyezések miatt az IMF szerint.

Túl sok osztrák hitelMiközben a Nemzetközi Valutaalap nem is olyan régen még arról áradozott, hogy az osztrák bankok milyen áldásos tevékenységet végeznek, amikor a kelet-európai ügyfeleknek nyújtanak hitelt, vagy éppen onnét származó betétesekre vadásznak. Az IMF most viszont már éppen arra figyelmeztet, hogy a térség gazdasági fejlődése megállt (legalábbis bizonyos országoké, köztük legnagyobb sajnálatunkra és az elmúlt idők ténykedésének köszönhetően „természetesen” hazánké is), ezért az ide kihelyezett hitelek behajtása egyre problémásabb. Vagy az lehet. Nézzük akkor, hogy milyen hiteleket is adnak az osztrák bankok. Az osztrák hitel mindig jelzáloghitel, vagyis egy nagy értékű ingatlan bevonására van szükség a felvételéhez. Ez máris nyújt a folyósító banknak bizonyos védelmet, amellyel élve jobb feltételekkel adhat hitelt például magyar ügyfeleknek.

Ha nagyon egyszerűen akarunk fogalmazni, azt mondhatjuk: az osztrák bankok azoknak is adnak kölcsönt, akiket itthon már mindenki leírt. (Vagy esetleg a Provident-féle hitelhiénák számítanak még rájuk, ezektől a népektől viszont mentsen meg az isten mindenkit!) Ráadásul nagyon jók a feltételek is: az euró alapú hitel alacsony törlesztést garantál, háromhavonta kell csak kiegyenlíteni a felgyülemlett törlesztést, és ráadásul már az első naptól a tőkét is fizetjük, nem úgy mint itthon, ahol először csak a kamat fogy, miközben a tőke szépen kamatozik tovább.

További vonzerő lehet osztrák hitelét folyamodó honfitársainknak, hogy az osztrák bankok nem tudnak a magyar BAR-, illetve jelenlegi nevén KHR-listáról. Ha tehát itthon valaki nem kap jelzálogkölcsönt valamilyen régi botlása miatt, akkor Ausztriában még kaphat, és meg sem kérdezik tőle, hogy szerepel-e a feketelistán. Valószínűleg az egyszerű hitelügyintézők a bankokban azt sem tudják, hogy ilyen van, de ha ezt tudják, arról bizonyosan fogalmuk sincs, hogy pontosan hogyan lehet oda felkerülni.

Ausztriában tehát mindenki előtt nyitva áll az út, csak egy (vagy több) ingatlan kell hozzá, és más indulhat is a hitelkérelmezés. Az előzetes bírálat nagyon gyors, egy napon belül megvan a válasz, ráadásul a sógoroknál minden hiteli egyedi, így az ön személyére van szabva a törlesztés összege. A maximális kamatláb kevesebb, mint 8%, és a futamidő akár a 20 évet is átlépheti, ha ön is úgy akarja.

Ezek után valóban nem csoda, ha az ausztriai bankok sok-sok ügyfelet tudtak magukhoz csábítani, és persze azon sem kell meglepődnünk, hogy az IMF figyelmeztet: az ingatlan alapú hitelek nagyon biztosnak tűnnek, de valójában meglehetősen ingatag lábakon állnak. Hogy miért? Mert ha egy ország nehéz gazdasági helyzetbe kerül, és az adósok nem tudnak fizetni, akkor a bank megpróbálja elárverezi az ingatlant, amely fedezetül szolgált. Ez idáig rendben van, azonban egy nehéz gazdasági helyzetben levő országban, ahol baj van a fizetési fegyelemmel, valószínűleg más bajok is vannak: például pang az ingatlanpiac, ezért nem lehet a fedezetül szolgáló ingatlant vagy ingatlanokat valódi árukon eladni. Az osztrák bank így pénzt sem kap, és az ingatlant sem tudja értékesíteni az elvárt áron. Ez valóban komoly, megfontolásra méltó kockázat.

Mielőtt azt gondolnánk, hogy akkor az ausztriai bankok mostantól szigorítanak vagy egyszerűen kitiltják a kelet-európai ügyfeleket, tévednénk. Különösen, mivel az IMF arra is figyelmeztet, hogy az osztrák bankok jobb, ha nem hagynak fel a veszélyes előjelek dacára sem a kelet-európai hitelkihelyezési gyakorlattal. Ha ugyanis az osztrák bankoktól felveendő pénzeket nem folyósítanák a kelet-európai ügyfeleknek, akkor olyan vákuum, pénzhiány alakulna ki, amilyenre senki sincsen felkészülve igazán. Csak az a biztos, hogy sokan nem tudnának hitelhez jutni, és ez nagyon mély benyomást gyakorolna az országok gazdaságára. Ezt nyilván azok is megerősítik, akiknek valamiért egy osztrák bankhoz kellett fordulniuk, hogy pénzhez jussanak.

Ausztriában sarcolnák a bankokat, a vezetők tiltakoznak

0
2010. március 1. hétfő – Téma: Gazdaság

Faymann osztrák kancellár azzal az ötlettel állt elő, hogy idén 0,07%-os adót szedne a bankok mérlegösszegéből. Míg a közvélemény a – teljesen megalapozott – bankárellenes hangulatban támogatja az osztrák tervezetet, a bankok bármilyen lépésre hajlandóak, hogy elkerüljék azt.

Egyesek úgy nyilatkoztak, hogy az ügyfelekre hárítják az új költséget, mások szerint egyszerűbb elköltözni eddig hazájuknak tekintett székhelyükről, mivel Szlovákiában nincs ilyen adó. Kérdés, hogy mit szólnak ahhoz az osztrákok, ha olyan bankok, amelyek osztrák alapításúak, és még a boldog békeidőkben jöttek létre, vezetőik mérhetetlen kapzsisága miatt most otthagyják az anyaállamot. Ezt hazájuknak alig, legfeljebb ideiglenes szállásuknak lehet nevezni ezek után.

Amerikában komolyabb adót vetettek ki a bankokra, Barack Obama ugyanis azt javasolta, hogy a bankok fizessenek be 0,15%-ot a mérlegfőösszegükből. Az amerikai elnöknek sem volt könnyű a helyzete, azonban úgy tűnik, hogy az USA valamivel tisztességesebb ország, és a bankárok sem mernek annyira zúgolódni és mindent megengedni maguknak (pedig bizonyára egyívásúak az osztrák bankok vezetőivel), így a javaslat átment. A világgazdasági válság után az amerikai elnök úgy látta jónak, ha a bankok nem az adófizetők pénzéből mentegetik magukat, hanem ők is hozzájárulnak az esetleg becsődölt intézetek konszolidálásához.

Obama úgy gondolkodik, addig kell adóztatni a bankokat, amíg lehet, amíg van miből, mert a nyughatatlan bankárkaszt egy újabb csodás akciója után ismét a költségvetésnek kellene majd kihúzni a bajból a bankokat.
Persze elképzelhető az is, hogy az osztrák bankok legföljebb Moldovába menekülhetnek – vagy Albániába –, mivel az Európai Unió is tervezi valamiféle bankadó bevezetését. Svédország már nyíltan kijelentette, hogy támogatja a banki adót, más országokról még nem hallani, de valószínűleg sehol sem fogják élből elutasítani ezt az ötletet, amelynek igazából semmilyen negatív következménye sem lehet. Mindenesetre érdemes megfontolni Kovács László adóügyi biztos véleményét is.

Bár Kovács aligha számít adóügyi szaktekintélynek, mondhatni n00b, hiszen az egykori prágai KGB-ügynök soha életében nem foglalkozott pénzügyekkel, talán tudhat valamit, hiszen Brüsszelben a koszon kívül más is ragadt rá: Kovács szerint nem lesz egységes, Európai Uniós bankadó.

A bankárlobbi ereje nagy, és esetleg attól is lehet tartani, hogy a pénzügyi világ szereplőinek kibogozhatatlan kapcsolatai miatt egy ilyen banki adó a gazdaság más területeire is negatív hatással lenne. A bankárok egyszerűen utasítanák más pozíciókban ülő társaikat, hogy figyelmeztessék az ellenük forduló államok politikusait: nagy problémák lehetnek a gazdaságban, ha bevezetik a banki adót – akár az osztrák hitel felvételében is lehetnek emiatt változások. Láttunk már ilyesmire példát, amikor egy nemzetközi szervezet megfenyegette Ausztriát, mondván, rossz helyzetbe kerülhet az ország gazdasága, ha nem fizetnek a nemzetközi szervezet protezsáltjainak.

1,3 mrd euró nyereség a Deutsche Banknál

0
2010. február 7. vasárnap – Téma: Bankok

A Deutsche Bank AG 1,3 milliárd euró nettó nyereséget ért el a negyedik negyedévben, szemben az egy évvel korábbi 4,8 milliárdos veszteséggel. A jó eredményben nagy szerepet játszott a német kormánytól kapott 554 millió eurós adókedvezmény. Hiába jött össze azonban a várakozáson felüli profit – az elemzők 650 millió eurót vártak -, a bejelentést követően mélyrepülésbe kezdtek a bank papírjai, aminek az lehet a hátterében, hogy a befektetők tartanak egy lehetséges tőkeemeléstől. A pénzintézet sikertelenül próbálja az emiatti félelmeket eloszlatni – mondta Stefan Krause, a bank pénzügyi igazgatója. Ezzel együtt szakértők szerint a Deutsche Bank a válság relatív győztesei közé tartozik. Vezérigazgatója, Josef Ackermann többször hangoztatta, hogy a kockázatok csökkentésének érdekében le akarják szorítani a befektetési banki tevékenység részesedését a bank profitjában, és jelezte azt is, hogy a pénzintézet viszonylag kevésbé van kitéve a görög adósságoknak.

Citibank – feldarabolás, kiszervezés

0
2010. február 4. csütörtök – Téma: Bankok

Eladná vagy kiszervezné a Citigroup a 10 milliárd dollárnyi vagyont kezelő Citi Private Equity (magántőke-befektető) üzletágát – értesült a Bloomberg az ügyhöz közeli forrásból. Ezzel újabb szervezeti egység került fel a bankcsoport által hitelállományának csökkentése, illetve tőkemegfelelési mutatója javítása érdekében eladni tervezett részlegek listájára. A kormány banki támogatása nyomán 27 százalékban állami tulajdonban lévő Citi felügyeleti nyomásra kénytelen értékesíteni az általa kezelt 1860 milliárd dolláros vagyon harmadát – értesült a hírügynökség. A Citi Private Equity, az ingatlankezelő Citi Property Investors, illetve a Hedge Fund Management Group eladásáról ugyanakkor még tavaly született döntés, tehát azelőtt, hogy Barack Obama bejelentette volna bankreformtervét. A Citi lépései így gyakorlatilag megelőlegezik az Egyesült Államok elnökének január végén meghirdetett programját.

A Nemzetközi Valutaalap figyeltetné a bankokat

0
2010. január 19. kedd – Téma: Bankok

A Nemzetközi Valutaalaptól általában a velük megállapodást kötők nem sok jóra számíthatnak, bár a nemzetközi intézet és a magyar kormány megállapodása ezúttal valódi pozitívumokkal szolgál, és jót tesz a bankfelügyeleti rendszernek. A kormány szeretné egy hónapon belül, még február 12-ig benyújtani elfogadásra azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében bizonyos, különleges körülmények együttállása esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete drasztikusan beleszólhatna a bankok belső életébe. A PSZÁF-nek először a jelenlegi jogosítványaival kell élnie, vagyis csak felszólíthatja a bankokat, hogy változtassanak rossz pénzügypolitikájukon, azonban, ha a bankok nem hajlandók együttműködni, akkor a PSZÁF kötelezheti az adott bankot, hogy a kötelezettségek teljesítésének érdekében adja el eszközeit és ruházza át a kötelezettségeket más bankokra.

A bankcsődök után további jelzáloghitelcsődök Amerikában

0
2010. január 19. kedd – Téma: Jelzáloghitel

Bár úgy tűnhet, hogy a válságnak Amerikában lassan vége, ez csak innét látszik így. A múlt héten három bank is becsődölt, elemzők szerint idén még a tavalyi, elképesztő 140 bankcsődnél is több várható Amerikában.

A pénzügyi helyzet még egyáltalán nem stabilizálódott, bár sokan szeretnék azt hinni, vagy minden adatból valami ilyesmit kiolvasni. Azonban semmiféle jó hangulatra nem ad okot, hogy a 2009-es jelzáloghiteli csődértesítések száma 18%-kal haladja meg a 2009. novemberi és a 2008. decemberi számot is. Ráadásul ehhez tudnunk kell, hogy sok amerikai bank úgy döntött, decemberben a karácsonyra való tekintettel nem küld ki csődértesítéseket. 2010 januárjában azonban vége a moratóriumnak, és még feljebb emelkedhetnek a számok. Tavaly 3 000 000 jelzálog alapú hitel dőlt be az USA-ban. Mivel a bankok tekintetében az elemzők a helyzet további súlyosbodására számítanak, valószínűleg a jelzáloghiteles ügyfelek sem számíthatnak túl sok jóra.

Euró 2014-ben?

0
2010. január 18. hétfő – Téma: Gazdaság

Bajnai Gordon bármit megígér a következő kormány terhére. A jelenlegi miniszterelnök nyilvánosan is beismerte, hogy az MSZP-nek semmi esélye a választások megnyerésére. Mivel Bajnai nemsokára körön kívül fog kerülni, tulajdonképpen a hozzá hasonlóan független és nem MSZP-tag Veres Andráshoz hasonlóan nem sokat számít, hogy mit mond. Bajnai szerint, ha a következő kormány is elkötelezi magát az euró bevezetése és az államháztartási hiány kemény kézzel tartása mellett, akkor mi lehetünk a régióban az első euróval fizető ország. Bajnai szerint 2014-ben már bevezethető az euró. A Fidesz korai euróról beszél, de nem említik meg, hogy mit szeretnének tenni konkrétan az euró bevezetésének érdekében. Ennek oka vagy az, hogy maguk sem tudják pontosan, vagy az, hogy amíg a csontvázak ki nem esnek a szekrényből, addig igyekeznek minél homályosabban fogalmazni, hogy semmit se lehessen számon kérni rajtuk.

Az amerikai bankárok kihívják maguk ellen a népharagot

0
2010. január 18. hétfő – Téma: Gazdaság

Elképesztő, hogy egyesek mit nem engednek meg maguknak – már a kormány is így beszél. A Goldman Sachs és a JP Morgan Chase több milliárd dollárt akar szétosztani a vezetői közt, akik minden bizonnyal megérdemlik, miután közpénz-százmilliárdokkal sikerült megmenteni intézményeiket (nem hitel volt a bankmentés). Mivel a magánkézben levő pénzintézeteknek az állam nem parancsolhat – rá csak akkor van szükség, amikor meg kell menteni őket –, valójában annyi pénzt fizetnek ki saját maguknak, amennyit nem szégyellnek. Márpedig a bankárokat ismertük, és most még sokkal jobban megismerhetjük: semmit sem szégyellnek. Az ingát valakik egyre magasabbra hajszolják, de ennek a vége az lesz, hogy elindul visszafelé legalább ugyanilyen lendülettel. A legkedvezőbb forgatókönyv szerint csak adókkal kell szembesülnie a vezetőknek. De más forgatókönyvek is elképzelhetők, mivel a történelem soán már máskor is volt példa az elképesztő vagyonokat felhalmozó emberek iszonyatos megbüntetésére.