Miért drágábbak a BAR-listás hitelek?

Nyilván Ön is észrevette már, mikor a BAR-listásoknak szóló ajánlatokat böngészte, hogy valamivel drágábbnak tűnnek a „hagyományos” hitelajánlatoknál. Nos, ez valóban így van, alábbi írásunkban bemutatjuk, miért.

Kezdjük a BAR-, vagyis mai nevén KHR-listával. A BISZ Zrt. által kezelt Központi Hitelinformációs Rendszer célja, hogy – bármennyire is negatívan hangzik elsőre – az ügyfelek ne verhessék át a bankokat: például ha az egyik bankban elutasították a hitelkérelmét vagy felmondták a hitelét nem megfelelő teljesítés miatt, akkor az ügyfél ne tudjon csak úgy átsétálni egy másik pénzintézetbe „tiszta lapot” nyitni. Azt is el kell mondanunk, hogy ez az átláthatóság nagyban csökkenti a hitelezés kockázatát és a hitelhez jutó ügyfelek végeredményben olcsóbban kaphatnak hitelt ezáltal: máskülönben a „vakon hitelezés” miatt a bankoknak ezt a kockázatot is bele kellene építeniük az árazásukba.

Ezzel részben meg is válaszoltuk a címben feltett kérdést: azért drágábbak a bárosoknak nyújtott hitelek, mert a meglévő adósság vagy a nemrégiben kiegyenlített (az új szabályozás értelmében a korábbi 5 helyett már csak 1 évig tart a passzív tagság) tartozás „sötét árnyékot vet” a hitelfelvevőre, magyarul kockázatosabbá teszi a részére történő hitelnyújtást. Még egyszerűbben: azért drágább a hitel, mert nagyobb az esélye, hogy az ügyfél esetleg (ismét) nem fizet rendesen.

Hitelkiváltás a menő

Ez vajon tényleg így van, esetleg csak egy ürügy a pénzintézetek számára, hogy drágábban adják kölcsön a pénzüket? Már maga a BAR/KHR megléte feltételez egy olyan piaci igényt, amely a rendszerben lévő adósok számára nyújt hiteleket. Többnyire kisebb, fogyasztási célú hitelekről van szó, hiszen egy nagy hitel terheit cipelő háztartás nem bírna el lényegesen nagyobb havi törlesztőrészleteket. A másik fontos típus, amely iránt a bárosok érdeklődnek, a hitelkiváltás intézménye: az adósok szeretnék a sokfelé fennálló tartozásaikat kiegyenlíteni, és csak egy helyre tartozni.

Általában ezek mögött a bankok és pénzügyi szolgáltatók mögött kockázati tőke húzódik meg: a nagyobb kockázatot úgy ellensúlyozzák, növelik a termékek árát, így lesznek a báros hitelek drágábbak, mint a hagyományos, konszolidált banki termékek. Emellett nem csak magyar szolgáltatók nyújtanak hitelt a KHR-listásoknak, hanem külföldi bankok is – elsősorban utalunk itt az osztrákokra – kínálnak hiteleket számukra. Fontos megjegyezni, hogy aki szerepel a KHR-listán, főként aktív státuszban, de mégis szeretne pénzhez jutni, akkor nagyon nézze meg, milyen feltételek mellett kap mégis kölcsönt, hiszen sajnos nagyon sokan szakosodtak a bajba jutott emberek kifosztására…