A gazdasági visszaesés mérséklése érdekében a Federal Reserve az „alapkamat” csökkentésének eszközéhez nyúlt és alig több mint egy év alatt 6,5%-tól 3,5%-ra mérsékelte az „irányadó jegybanki alapkamatát”. A 2001. szeptember 11-edikei eseményeket követően újabb zuhanásokat éltek át a tőzsdék és a gazdaság is tovább lassult. A Federal Reserve további kamatcsökkentésekkel reagált és az „alapkamat” 2003 júniusában 1 %-ra, fél évszázados mélypontjára süllyedt. Ezután egy fokozatos kamatemelési hullám következett, mely során 2006 júniusában 5,25%-ra emelkedett az „alapkamat”. Az első kamatcsökkentés már csak 2007 szeptemberében következett be a válság kirobbanása után.

Az alacsony kamatoknak köszönhetően rengeteg olcsó forrás volt jelen a gazdaságban, aminek hatására jelentősen felfutott a hitelezés. A piac telítődésével párhuzamosan a bankok éles versenye indult meg a hitelkihelyezések terén és megfelelő szabályozás hiányában ez oda vezetett, hogy megnövekedett a rossz hitelek száma, melyek mögött nem ált elegendő fedezet. Ezek voltak az úgynevezett „subprime” hitelek. A hitelezés felfutásának legnagyobb nyertese a lakáspiac volt, amelyen 2000 és 2005 között több mint 50 %-al nőtt a használt lakások piaci értéke.

Mivel a lakások értéke gyorsabban nőtt, mint a hitel költsége jelentőssé vált a befektetési célú lakásvásárlás, mely tovább növelte a buborékot. (2005-ben az értékesített lakások 40%-át befektetési céllal vásárolták.  Az „alapkamat” fokozatos emelkedésének hatására megemelkedtek a háztartások és vállalkozások törlesztőrészletei és hitelek tömegei kezdtek bedőlni. 2007-re egy év alatt 79%-al emelkedett az ingatlanárverések száma, ami végül az ingatlanárak zuhanásához vezetett.

Arról ugyan nem szól az írás, hogy ez a szám mekkora a korábbi évekhez viszonyítva. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy cégek, vállalkozások alakulnak, s jönnek létre folyamatosan – ahogy ezt a piaci igények kívánják. Számos esetben átalakulásról, vagy összeolvadásról van szó, ezeket is az 50.000 törölt cég között tartják nyilván. Legkevésbé Pest megyét érintette a tömeges cégtörlés, s a legtöbb áldozat a korábban is gyengébben szereplő megyékben esett.

Minden bizonnyal a vidéki kisebb cégek, egyéni vállalkozások tudták nehezebben átvészelni ezt az időszakot, s kényszerültek vagy teljes bezárásra, vagy profilváltásra likviditási problémáik miatt – melyre megoldást e két évben egyre nehezebben találtak a hazai nevesebb bankoknál, akik szigorították hitelfelvételi rendszerüket már a hatályos jogszabályi módosítások előtt.

Alapítása az iparűzés bejelentésével, illetve annak engedélyeztetésével történik. A cégjegyzékbe az éves forgalomtól függően jegyzik be, csak a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó használhat cégnevet, egyébként az egyéni vállalkozónak a saját nevét kell használnia. Iparigazolványt kell kiváltania. Az iparengedély kiadásának feltételeit személyesen kell teljesítenie, ha ez nem áll módjában, kinevezhet egy, az iparűzési törvény előírásainak megfelelő ügyvezetőt, akinek a vállalkozásnál kell dolgoznia és teljes mértékben biztosításköteles munkavállalóként, munkaviszonyban kell állnia. Iparűzési tevékenység esetén a kamarai tagság kötelező. Vállalkozói társadalombiztosítás szükséges, jövedelemadó és forgalmi adó kötelezettség áll fenn.

Magánszemélyek esetén a pénzintézetek által nyújtott, hitelből vagy lízingből eredő, a mindenkori minimálbért elérő és legalább 90 napig fennálló tartozás esetén lehet felkerülni a KHR-listára.

Osztrák hitel BAR-listásoknak »

A legtipikusabb kölcsönfajták: személyi kölcsön, hitelkártya, lakásvásárlási hitel, árukölcsön (mobiltelefon, TV stb.), autóhitel, autólízing.

Kevesen tudják, hogy akkor is rá lehet kerülni a KHR-listára, ha valaki a hitelkérelmébe valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ és mindez okirattal bizonyítható, vagy aki bankkártya-visszaélést követ el (pl. lopott kártyát, lopott adatokat használ). Ezen személyek nem kerülnek le a KHR-listáról.

Abban az esetben, ha valaki felkerült a listára, úgy két szinten tartják nyilván:

• Aktív státusszal nyilvántartott KHR-listás az, akinek a pénzintézet felé fennálló tőke- és járulékosköltség-tartozása (pl. kamat stb.) van.

• Passzív státusszal nyilvántartott KHR-listás az, aki a pénzintézet felé minden tartozását rendezte és nem áll fenn más pénzintézet felé lejárt tartozása.

Ha valaki kifizette a tartozását, úgy még 5 teljes naptári évig tartják nyilván és utána végleg törlik a nyilvántartásból. Tehát ha valaki 2009. április 15. napján kifizette a tartozását, úgy az első naptári éve 2010. január 1. napján kezdődik és 2015. január hónap 1. napján törlik véglegesen a KHR-listáról.

Gyakori kérdés, hogy lehet-e felvenni aktív és passzív KHR státuszú ügyfélnek hitelt? Amennyiben nincs ingatlanfedezet, úgy többnyire sajnos az aktív KHR-listásoknak nem nyújtanak hitelt a magyar bankok (ilyenkor az osztrák hitel felvétele sem megoldás, ugyanis az osztrák pénzintézetek nem nézik a BAR-listát, de megfelelő értékű ingatlanra mindenképpen szükség van). Passzív BAR-listásként több lehetőség nyílik hitel felvételére, de ilyenkor legtöbbször kezes bevonására van szükség.

Amennyiben van ingatlanfedezet, akkor lehetőség van passzív és akár aktív KHR státusszal is hitelt felvenni. Érdemes tudni, hogy csak a jó helyen lévő, jó ingatlanokat (baj esetén gyorsan értékesíthető) fogadnak el. Ezért vannak úgynevezett településlisták, amiben felsorolják, hogy melyik településen fekvő ingatlanok fogadható el. Az aktív KHR-listások többnyire csak akkor kapnak hitelt, ha a fennálló tartozását a felvett hitelből kifizeti. Sok esetben a pénzintézetek kérnek olyan adóstársat, aki nem KHR-listás.

A pénzügyi és hitelválság megmutatta, hogy a bankok a pénzszűke és a bizalom eltűnése esetén a KHR-listásoknak a hitelnyújtást nagyon gyorsan megszüntetik vagy erősen korlátozzák.

Természetes személyek Ausztriában adóköteles jövedelmük után személyi jövedelemadót fizetnek. A személyi társaságok nyeresége illetve vesztesége nem társasági szinten adóköteles, hanem a társaság egyes tagjaira jutó jövedelem a társaság adott tagjának üzemi (vállalkozási) tevékenységből származó jövedelmét képezi, mely után a tag személyi jövedelemadót fizet.

Adókulcsok

Az osztrák adójog a jövedelmek hét csoportját különbözteti meg, amelyekből az első három jövedelemcsoport az ún. vállalkozási jövedelemfajták csoportját alkotja.

1. Mezőgazdaságból és erdőgazdaságból származó jövedelem;
2. Önálló munkából származó jövedelem;
3. Üzemi (vállalkozási) tevékenységből származó jövedelem;
4. Nem önálló munkából származó jövedelem;
5. Tőkevagyonból származó jövedelem;
6. Bérbeadásból és haszonbérbeadásból származó jövedelem;
7. Egyéb jövedelem.

Az adóköteles jövedelmet Ausztria sávosan progresszív kulcsokkal adóztatja.

Az adómentes sáv az Ausztriában személyi jövedelemadó szempontjából korlátozott adókötelezettség alá eső (külföldi illetőséggel bíró) személyek esetében 2005. január 1-jétől 10.000 euró helyett mindössze 2.000 euró. Egy Ausztriában korlátlanul adóköteles személynek adóbevallást kell benyújtania, ha az adóhatóság erre felszólítja, ha vállalkozási jellegű jövedelmet szerzett vagy ha jövedelme meghalad egy bizonyos értékhatárt (pl. ha nincs béradóköteles jövedelme, akkor ez 10.900 euró). A fizetendő jövedelemadó összegét az adóhivatal a bevallott jövedelmek alapján számolja ki és határozat útján írja elő. A jövedelemadó két különleges beszedési formája a béradó valamint a tőkehozadéki adó.

BÉRADÓ (LOHNSTEUER)

Nem önálló munkából származó jövedelmek esetében a munkaadó a személyi jövedelemadót bérkeresetből béradó formájában vonja le. A munkaadó köteles minden bérfizetésnél a munkavállaló béradóját visszatartani és havonta befizetni. A béradó tételei elvileg a személyi jövedelemadó kulcsaival azonosak. A munkavállaló a rendszeres bére mellett ugyanattól a munkaadótól kapott egyéb jövedelmének béradója 6%, amennyiben ez az éves bérjövedelem hatodát nem lépi túl. Gyakorlatilag ezeket az egyéb kapott jövedelmeket fedi le az Ausztriában fizetendő 13. és 14. havi fizetés, tehát az így a munkavállaló szabadsága és a karácsony után fizetett pénz adóztatása jelentősen előnyösebb.

TŐKEHOZADÉKI ADÓ (KAPITALERTRAGSTEUER)

Egyes belföldi tőkejövedelmek után a kifizető köteles a jövedelemadót az ún. tőkehozadéki adó formájában levonni. A tőkehozadéki adó mértéke 25%.

A tőkehozadéki adó alá esnek:

• Belföldi tőkejövedelmek (pl. belföldi tőketársaság által fizetendő osztalékok, egyéb nyereségrészesedések, csendes társ jövedelme, banki kamatok);
• Belföldön kifizetett értékpapír-jövedelmek.

Az adó alól bizonyos esetekben az adózó mentesülhet:

• Az EU anya-leányvállalat irányelve alkalmazhatóságakor, vagyis ha egy külföldi anyavállalat (egy EU tőketársaság) egy belföldi leányvállalatban (tőketársaság) megszakítás nélkül legalább 1 éve és 10%-ban részesedik és a kérdéses tőkejövedelmek osztalékok, kamatok illetve egyéb jövedelmek részvényekből vagy GmbH-részesedésekből származnak.
• Belföldi tőketársaságok bizonyos tőkehozadéki adó köteles tőkejövedelmei (osztalékok, kamatok stb.) esetén, ha legalább egy 25%-os közvetlen részesedés áll fenn az azt fizető társaságban.
• Nem ausztriai illetőségűek kamatjövedelme adómentes, ha a hitelintézetnek igazolják származásukat es külföldi lakóhelyüket.

Egyes esetekben, elsősorban természetes személyek kamat- és osztalékjövedelménél tőkehozadéki adó levonása után ezekre a jövedelmekre további személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség nem keletkezik.

A külföldről származó tőkejövedelmek hátrányos megkülönböztetésének elkerülése ezek – bizonyos esetekben – egy a tőkehozadéki adóval összehasonlítható különleges 25%-os adókulcs alá esnek (egy esetlegesen akár 50%-os progresszív személyi jövedelemadó kulccsal szemben).

TÁRSASÁGI ADÓ (KÖRPERSCHAFTSTEUER)

A társasági adó a jogi személyek jövedelemadója. Jogi személyiség híján a személyi társaságok (OHG, OG, KG) nem alanyai ennek a jövedelemadónak.

A társasági adó alanyai különösképpen:

• A magánjog jogi személyei, mint pl. a tőketársaságok (GmbH, AG), szövetkezetek;
• A közjogi társaságok üzleti jellegű üzemei, vállalkozásai;
• Nem jogképes egyesülések, alapítványok és más célvagyonok.

Mértéke:

Az osztrák társasági adó mértéke 2005-től egységesen 25%. Korlátlan adókötelezett tőketársaságoknak (A-székhely vagy ügyvezetés helye) minimáladót kell fizetniük, melynek mértéke az adott társasági forma törvényes minimáltőkéjének 5%-a. Ez éves szinten 1.750 euró (GmbH) illetve 3.500 euró (AG). Abban az esetben, ha az előírt társasági adó egy évre kevesebb, mint a befizetett minimáladó, a különbözet a következő évek társasági adófizetési kötelezettségével elszámolható.

RÉSZESEDÉSEKBŐL SZERZETT JÖVEDELEM ADÓZÁSA

Az osztrák tőketársaságok más belföldi tőketársaságban valamint szövetkezetekben tartott részesedéséből származó nyereségrészesedésére (kapott osztalékra stb.) általános adómentesség érvényes. Az adómentesség mind közvetlen, mind közvetett részesedésekből származó ilyen jövedelmekre érvényes. A kedvezmény nem vonatkozik a belföldi részesedések (üzletrészek és részvények) értékesítésére. Külföldi tőketársaságokban tartott részesedésekből származó jövedelmekre az ún. “nemzetközi részesedési kedvezmény” szabálya érvényes. E szerint az osztrák “holdingcég” adómentessége csak akkor keletkezik, ha az adózó a külföldi vállalatban (mely osztrák tőketársasághoz hasonló vagy az EU irányelv szerint társaságnak minősül) igazolhatóan legalább 1 éve megszakítás nélkül minimum 10%-kal részesedett. Az ilyen részesedés értékesítéséből származó nyereség szintén adómentes.

2004-től opciós jog keretében a részesedéssel kapcsolatos nyereségek és veszteségek, egyéb értékváltozások vagy egységesen adómentesek vagy egységesen adókötelesek. Az opció nem visszavonható, viszont annak keretében a részesedés esetleges értékvesztése levonhatóvá válik.

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ (UMSATZSTEUER)

Az általános forgalmi adó (“osztrák áfa”) hatálya a következő értékesítésekre terjed ki:

• Termékek és egyéb szolgáltatások, melyeket egy vállalkozó belföldön, térítés ellenében a vállalkozása keretében értékesít;
• A belföldi saját fogyasztás;
• A termékimport harmadik országból (behozatali forgalmi adó);
• EU-n belülről történő termékbeszerzés belföldön (uniós behozatali forgalmi adó).

Az általános forgalmi adó alanya a vállalkozó (Unternehmer). Vállalkozónak számít, aki vállalkozási (iparűzési) vagy egyéb szakmai jellegű tevékenységet önállóan gyakorol.

Az EGT-EU tagállamok polgárai, akik Ausztriában ipari tevékenység gyakorlása céljából telepszenek le, állampolgárság tekintetében az osztrák polgárokkal azonos jogállásúak, így magyar állampolgárok szabadon alapíthatnak céget, azonban az iparűzéshez az osztrák iparűzési törvény szerinti jogosultságot nekik is meg kell szerezniük.

Az Ausztriában céget alapító magyar vállalkozók figyeljenek arra, hogy a cég alapítása nem jelent egyúttal automatikus munkavállalási lehetőséget a magyar alkalmazottak számára. A cégalapításhoz mindenképpen célszerű osztrák munkajogban és cégjogban járatos ügyvéd, valamint vállalkozási- illetve adótanácsadó közreműködését igénybe venni.

Ausztriában gazdasági tevékenységet – a magánszemélyek önálló tevékenysége mellett – leggyakrabban személyi társaságok (Personengesellschaften) vagy tőketársaságok (Kapitalgesellschaften) jogi keretében végeznek, melyek jövedelem-adózása azonban teljesen eltérő.

Miközben a Nemzetközi Valutaalap nem is olyan régen még arról áradozott, hogy az osztrák bankok milyen áldásos tevékenységet végeznek, amikor a kelet-európai ügyfeleknek nyújtanak hitelt, vagy éppen onnét származó betétesekre vadásznak. Az IMF most viszont már éppen arra figyelmeztet, hogy a térség gazdasági fejlődése megállt (legalábbis bizonyos országoké, köztük legnagyobb sajnálatunkra és az elmúlt idők ténykedésének köszönhetően „természetesen” hazánké is), ezért az ide kihelyezett hitelek behajtása egyre problémásabb. Vagy az lehet. Nézzük akkor, hogy milyen hiteleket is adnak az osztrák bankok. Az osztrák hitel mindig jelzáloghitel, vagyis egy nagy értékű ingatlan bevonására van szükség a felvételéhez. Ez máris nyújt a folyósító banknak bizonyos védelmet, amellyel élve jobb feltételekkel adhat hitelt például magyar ügyfeleknek.

Ha nagyon egyszerűen akarunk fogalmazni, azt mondhatjuk: az osztrák bankok azoknak is adnak kölcsönt, akiket itthon már mindenki leírt. (Vagy esetleg a Provident-féle hitelhiénák számítanak még rájuk, ezektől a népektől viszont mentsen meg az isten mindenkit!) Ráadásul nagyon jók a feltételek is: az euró alapú hitel alacsony törlesztést garantál, háromhavonta kell csak kiegyenlíteni a felgyülemlett törlesztést, és ráadásul már az első naptól a tőkét is fizetjük, nem úgy mint itthon, ahol először csak a kamat fogy, miközben a tőke szépen kamatozik tovább.

További vonzerő lehet osztrák hitelét folyamodó honfitársainknak, hogy az osztrák bankok nem tudnak a magyar BAR-, illetve jelenlegi nevén KHR-listáról. Ha tehát itthon valaki nem kap jelzálogkölcsönt valamilyen régi botlása miatt, akkor Ausztriában még kaphat, és meg sem kérdezik tőle, hogy szerepel-e a feketelistán. Valószínűleg az egyszerű hitelügyintézők a bankokban azt sem tudják, hogy ilyen van, de ha ezt tudják, arról bizonyosan fogalmuk sincs, hogy pontosan hogyan lehet oda felkerülni.

Ausztriában tehát mindenki előtt nyitva áll az út, csak egy (vagy több) ingatlan kell hozzá, és más indulhat is a hitelkérelmezés. Az előzetes bírálat nagyon gyors, egy napon belül megvan a válasz, ráadásul a sógoroknál minden hiteli egyedi, így az ön személyére van szabva a törlesztés összege. A maximális kamatláb kevesebb, mint 8%, és a futamidő akár a 20 évet is átlépheti, ha ön is úgy akarja.

Ezek után valóban nem csoda, ha az ausztriai bankok sok-sok ügyfelet tudtak magukhoz csábítani, és persze azon sem kell meglepődnünk, hogy az IMF figyelmeztet: az ingatlan alapú hitelek nagyon biztosnak tűnnek, de valójában meglehetősen ingatag lábakon állnak. Hogy miért? Mert ha egy ország nehéz gazdasági helyzetbe kerül, és az adósok nem tudnak fizetni, akkor a bank megpróbálja elárverezi az ingatlant, amely fedezetül szolgált. Ez idáig rendben van, azonban egy nehéz gazdasági helyzetben levő országban, ahol baj van a fizetési fegyelemmel, valószínűleg más bajok is vannak: például pang az ingatlanpiac, ezért nem lehet a fedezetül szolgáló ingatlant vagy ingatlanokat valódi árukon eladni. Az osztrák bank így pénzt sem kap, és az ingatlant sem tudja értékesíteni az elvárt áron. Ez valóban komoly, megfontolásra méltó kockázat.

Mielőtt azt gondolnánk, hogy akkor az ausztriai bankok mostantól szigorítanak vagy egyszerűen kitiltják a kelet-európai ügyfeleket, tévednénk. Különösen, mivel az IMF arra is figyelmeztet, hogy az osztrák bankok jobb, ha nem hagynak fel a veszélyes előjelek dacára sem a kelet-európai hitelkihelyezési gyakorlattal. Ha ugyanis az osztrák bankoktól felveendő pénzeket nem folyósítanák a kelet-európai ügyfeleknek, akkor olyan vákuum, pénzhiány alakulna ki, amilyenre senki sincsen felkészülve igazán. Csak az a biztos, hogy sokan nem tudnának hitelhez jutni, és ez nagyon mély benyomást gyakorolna az országok gazdaságára. Ezt nyilván azok is megerősítik, akiknek valamiért egy osztrák bankhoz kellett fordulniuk, hogy pénzhez jussanak.

Egyesek úgy nyilatkoztak, hogy az ügyfelekre hárítják az új költséget, mások szerint egyszerűbb elköltözni eddig hazájuknak tekintett székhelyükről, mivel Szlovákiában nincs ilyen adó. Kérdés, hogy mit szólnak ahhoz az osztrákok, ha olyan bankok, amelyek osztrák alapításúak, és még a boldog békeidőkben jöttek létre, vezetőik mérhetetlen kapzsisága miatt most otthagyják az anyaállamot. Ezt hazájuknak alig, legfeljebb ideiglenes szállásuknak lehet nevezni ezek után.

Amerikában komolyabb adót vetettek ki a bankokra, Barack Obama ugyanis azt javasolta, hogy a bankok fizessenek be 0,15%-ot a mérlegfőösszegükből. Az amerikai elnöknek sem volt könnyű a helyzete, azonban úgy tűnik, hogy az USA valamivel tisztességesebb ország, és a bankárok sem mernek annyira zúgolódni és mindent megengedni maguknak (pedig bizonyára egyívásúak az osztrák bankok vezetőivel), így a javaslat átment. A világgazdasági válság után az amerikai elnök úgy látta jónak, ha a bankok nem az adófizetők pénzéből mentegetik magukat, hanem ők is hozzájárulnak az esetleg becsődölt intézetek konszolidálásához.

Obama úgy gondolkodik, addig kell adóztatni a bankokat, amíg lehet, amíg van miből, mert a nyughatatlan bankárkaszt egy újabb csodás akciója után ismét a költségvetésnek kellene majd kihúzni a bajból a bankokat.
Persze elképzelhető az is, hogy az osztrák bankok legföljebb Moldovába menekülhetnek – vagy Albániába –, mivel az Európai Unió is tervezi valamiféle bankadó bevezetését. Svédország már nyíltan kijelentette, hogy támogatja a banki adót, más országokról még nem hallani, de valószínűleg sehol sem fogják élből elutasítani ezt az ötletet, amelynek igazából semmilyen negatív következménye sem lehet. Mindenesetre érdemes megfontolni Kovács László adóügyi biztos véleményét is.

Bár Kovács aligha számít adóügyi szaktekintélynek, mondhatni n00b, hiszen az egykori prágai KGB-ügynök soha életében nem foglalkozott pénzügyekkel, talán tudhat valamit, hiszen Brüsszelben a koszon kívül más is ragadt rá: Kovács szerint nem lesz egységes, Európai Uniós bankadó.

A bankárlobbi ereje nagy, és esetleg attól is lehet tartani, hogy a pénzügyi világ szereplőinek kibogozhatatlan kapcsolatai miatt egy ilyen banki adó a gazdaság más területeire is negatív hatással lenne. A bankárok egyszerűen utasítanák más pozíciókban ülő társaikat, hogy figyelmeztessék az ellenük forduló államok politikusait: nagy problémák lehetnek a gazdaságban, ha bevezetik a banki adót – akár az osztrák hitel felvételében is lehetnek emiatt változások. Láttunk már ilyesmire példát, amikor egy nemzetközi szervezet megfenyegette Ausztriát, mondván, rossz helyzetbe kerülhet az ország gazdasága, ha nem fizetnek a nemzetközi szervezet protezsáltjainak.