A következő témában írt bejegyzések: Gazdaság

A válságot előidéző folyamatok

0
2010. július 21. szerda – Téma: Gazdaság

A válság az Egyesült Államok lakáspiacán kialakult buborék következménye, melynek előzményei az ezredforduló környékén keresendők a Dotcom-lufi kipukkanásakor.

A gazdasági visszaesés mérséklése érdekében a Federal Reserve az „alapkamat” csökkentésének eszközéhez nyúlt és alig több mint egy év alatt 6,5%-tól 3,5%-ra mérsékelte az „irányadó jegybanki alapkamatát”. A 2001. szeptember 11-edikei eseményeket követően újabb zuhanásokat éltek át a tőzsdék és a gazdaság is tovább lassult. A Federal Reserve további kamatcsökkentésekkel reagált és az „alapkamat” 2003 júniusában 1 %-ra, fél évszázados mélypontjára süllyedt. Ezután egy fokozatos kamatemelési hullám következett, mely során 2006 júniusában 5,25%-ra emelkedett az „alapkamat”. Az első kamatcsökkentés már csak 2007 szeptemberében következett be a válság kirobbanása után.

Az alacsony kamatoknak köszönhetően rengeteg olcsó forrás volt jelen a gazdaságban, aminek hatására jelentősen felfutott a hitelezés. A piac telítődésével párhuzamosan a bankok éles versenye indult meg a hitelkihelyezések terén és megfelelő szabályozás hiányában ez oda vezetett, hogy megnövekedett a rossz hitelek száma, melyek mögött nem ált elegendő fedezet. Ezek voltak az úgynevezett „subprime” hitelek. A hitelezés felfutásának legnagyobb nyertese a lakáspiac volt, amelyen 2000 és 2005 között több mint 50 %-al nőtt a használt lakások piaci értéke.

Mivel a lakások értéke gyorsabban nőtt, mint a hitel költsége jelentőssé vált a befektetési célú lakásvásárlás, mely tovább növelte a buborékot. (2005-ben az értékesített lakások 40%-át befektetési céllal vásárolták.  Az „alapkamat” fokozatos emelkedésének hatására megemelkedtek a háztartások és vállalkozások törlesztőrészletei és hitelek tömegei kezdtek bedőlni. 2007-re egy év alatt 79%-al emelkedett az ingatlanárverések száma, ami végül az ingatlanárak zuhanásához vezetett.

Ötvenezer cég bukott bele a hitelválságba

0
2010. július 2. péntek – Téma: Gazdaság

A már lassan 2 éve tartó, az amerikai ingatlanpiaci hitelválság indította, hazánkat is elérő gazdasági negatív hullám ideje alatt közel ötvenezer céget töröltek a feketelista.hu adatai szerint.

Arról ugyan nem szól az írás, hogy ez a szám mekkora a korábbi évekhez viszonyítva. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy cégek, vállalkozások alakulnak, s jönnek létre folyamatosan – ahogy ezt a piaci igények kívánják. Számos esetben átalakulásról, vagy összeolvadásról van szó, ezeket is az 50.000 törölt cég között tartják nyilván. Legkevésbé Pest megyét érintette a tömeges cégtörlés, s a legtöbb áldozat a korábban is gyengébben szereplő megyékben esett.

Minden bizonnyal a vidéki kisebb cégek, egyéni vállalkozások tudták nehezebben átvészelni ezt az időszakot, s kényszerültek vagy teljes bezárásra, vagy profilváltásra likviditási problémáik miatt – melyre megoldást e két évben egyre nehezebben találtak a hazai nevesebb bankoknál, akik szigorították hitelfelvételi rendszerüket már a hatályos jogszabályi módosítások előtt.

Tevékenységi formák Ausztriában

0
2010. május 2. vasárnap – Téma: Gazdaság

Az EGT-szerződés hatálybalépésével Ausztriában is a letelepedési szabadság EU-szabálya érvényesül, amely biztosítja az iparűzőnek, hogy másik EGT/EU tagállamban szabadon alapítson és működtessen vállalkozást.

Az EGT-EU tagállamok polgárai, akik Ausztriában ipari tevékenység gyakorlása céljából telepszenek le, állampolgárság tekintetében az osztrák polgárokkal azonos jogállásúak, így magyar állampolgárok szabadon alapíthatnak céget, azonban az iparűzéshez az osztrák iparűzési törvény szerinti jogosultságot nekik is meg kell szerezniük.

Az Ausztriában céget alapító magyar vállalkozók figyeljenek arra, hogy a cég alapítása nem jelent egyúttal automatikus munkavállalási lehetőséget a magyar alkalmazottak számára. A cégalapításhoz mindenképpen célszerű osztrák munkajogban és cégjogban járatos ügyvéd, valamint vállalkozási- illetve adótanácsadó közreműködését igénybe venni.

Ausztriában gazdasági tevékenységet – a magánszemélyek önálló tevékenysége mellett – leggyakrabban személyi társaságok (Personengesellschaften) vagy tőketársaságok (Kapitalgesellschaften) jogi keretében végeznek, melyek jövedelem-adózása azonban teljesen eltérő.

Ausztriában sarcolnák a bankokat, a vezetők tiltakoznak

0
2010. március 1. hétfő – Téma: Gazdaság

Faymann osztrák kancellár azzal az ötlettel állt elő, hogy idén 0,07%-os adót szedne a bankok mérlegösszegéből. Míg a közvélemény a – teljesen megalapozott – bankárellenes hangulatban támogatja az osztrák tervezetet, a bankok bármilyen lépésre hajlandóak, hogy elkerüljék azt.

Egyesek úgy nyilatkoztak, hogy az ügyfelekre hárítják az új költséget, mások szerint egyszerűbb elköltözni eddig hazájuknak tekintett székhelyükről, mivel Szlovákiában nincs ilyen adó. Kérdés, hogy mit szólnak ahhoz az osztrákok, ha olyan bankok, amelyek osztrák alapításúak, és még a boldog békeidőkben jöttek létre, vezetőik mérhetetlen kapzsisága miatt most otthagyják az anyaállamot. Ezt hazájuknak alig, legfeljebb ideiglenes szállásuknak lehet nevezni ezek után.

Amerikában komolyabb adót vetettek ki a bankokra, Barack Obama ugyanis azt javasolta, hogy a bankok fizessenek be 0,15%-ot a mérlegfőösszegükből. Az amerikai elnöknek sem volt könnyű a helyzete, azonban úgy tűnik, hogy az USA valamivel tisztességesebb ország, és a bankárok sem mernek annyira zúgolódni és mindent megengedni maguknak (pedig bizonyára egyívásúak az osztrák bankok vezetőivel), így a javaslat átment. A világgazdasági válság után az amerikai elnök úgy látta jónak, ha a bankok nem az adófizetők pénzéből mentegetik magukat, hanem ők is hozzájárulnak az esetleg becsődölt intézetek konszolidálásához.

Obama úgy gondolkodik, addig kell adóztatni a bankokat, amíg lehet, amíg van miből, mert a nyughatatlan bankárkaszt egy újabb csodás akciója után ismét a költségvetésnek kellene majd kihúzni a bajból a bankokat.
Persze elképzelhető az is, hogy az osztrák bankok legföljebb Moldovába menekülhetnek – vagy Albániába –, mivel az Európai Unió is tervezi valamiféle bankadó bevezetését. Svédország már nyíltan kijelentette, hogy támogatja a banki adót, más országokról még nem hallani, de valószínűleg sehol sem fogják élből elutasítani ezt az ötletet, amelynek igazából semmilyen negatív következménye sem lehet. Mindenesetre érdemes megfontolni Kovács László adóügyi biztos véleményét is.

Bár Kovács aligha számít adóügyi szaktekintélynek, mondhatni n00b, hiszen az egykori prágai KGB-ügynök soha életében nem foglalkozott pénzügyekkel, talán tudhat valamit, hiszen Brüsszelben a koszon kívül más is ragadt rá: Kovács szerint nem lesz egységes, Európai Uniós bankadó.

A bankárlobbi ereje nagy, és esetleg attól is lehet tartani, hogy a pénzügyi világ szereplőinek kibogozhatatlan kapcsolatai miatt egy ilyen banki adó a gazdaság más területeire is negatív hatással lenne. A bankárok egyszerűen utasítanák más pozíciókban ülő társaikat, hogy figyelmeztessék az ellenük forduló államok politikusait: nagy problémák lehetnek a gazdaságban, ha bevezetik a banki adót – akár az osztrák hitel felvételében is lehetnek emiatt változások. Láttunk már ilyesmire példát, amikor egy nemzetközi szervezet megfenyegette Ausztriát, mondván, rossz helyzetbe kerülhet az ország gazdasága, ha nem fizetnek a nemzetközi szervezet protezsáltjainak.

Euró 2014-ben?

0
2010. január 18. hétfő – Téma: Gazdaság

Bajnai Gordon bármit megígér a következő kormány terhére. A jelenlegi miniszterelnök nyilvánosan is beismerte, hogy az MSZP-nek semmi esélye a választások megnyerésére. Mivel Bajnai nemsokára körön kívül fog kerülni, tulajdonképpen a hozzá hasonlóan független és nem MSZP-tag Veres Andráshoz hasonlóan nem sokat számít, hogy mit mond. Bajnai szerint, ha a következő kormány is elkötelezi magát az euró bevezetése és az államháztartási hiány kemény kézzel tartása mellett, akkor mi lehetünk a régióban az első euróval fizető ország. Bajnai szerint 2014-ben már bevezethető az euró. A Fidesz korai euróról beszél, de nem említik meg, hogy mit szeretnének tenni konkrétan az euró bevezetésének érdekében. Ennek oka vagy az, hogy maguk sem tudják pontosan, vagy az, hogy amíg a csontvázak ki nem esnek a szekrényből, addig igyekeznek minél homályosabban fogalmazni, hogy semmit se lehessen számon kérni rajtuk.

Az amerikai bankárok kihívják maguk ellen a népharagot

0
2010. január 18. hétfő – Téma: Gazdaság

Elképesztő, hogy egyesek mit nem engednek meg maguknak – már a kormány is így beszél. A Goldman Sachs és a JP Morgan Chase több milliárd dollárt akar szétosztani a vezetői közt, akik minden bizonnyal megérdemlik, miután közpénz-százmilliárdokkal sikerült megmenteni intézményeiket (nem hitel volt a bankmentés). Mivel a magánkézben levő pénzintézeteknek az állam nem parancsolhat – rá csak akkor van szükség, amikor meg kell menteni őket –, valójában annyi pénzt fizetnek ki saját maguknak, amennyit nem szégyellnek. Márpedig a bankárokat ismertük, és most még sokkal jobban megismerhetjük: semmit sem szégyellnek. Az ingát valakik egyre magasabbra hajszolják, de ennek a vége az lesz, hogy elindul visszafelé legalább ugyanilyen lendülettel. A legkedvezőbb forgatókönyv szerint csak adókkal kell szembesülnie a vezetőknek. De más forgatókönyvek is elképzelhetők, mivel a történelem soán már máskor is volt példa az elképesztő vagyonokat felhalmozó emberek iszonyatos megbüntetésére.

Rekordtöbblet az export-import mérlegben

0
2010. január 18. hétfő – Téma: Gazdaság

Ha valami többletet mutat, az általában jó hír. De sajnos megint sikerült egy olyan kategóriában látszólag jó eredményt elérni, amiben nem kellett volna… A külkereskedelmi mérleg alakulását árgus szemmel szokták nézni, mert sokat jelent, hogy hogyan alakul az export és az import. Bod Péter Ákos már felhívta a figyelmet arra, hogy a pozitív mérleg nem azt jelenti, hogy az exportunk megnőtt, hanem azt, hogy miközben más országoknak van pénze tőlünk importálni, addig nekünk már ennyi sem jut. A külkermérleg pozitívuma tehát egyértelműen rossz folyamatok indikátora. Remélhetőleg a külkeres pozitívum akkor is megmarad, ha már kissé helyrebillen a gazdaság, és valóban többet exportálunk, mint amennyit importálunk.

Vetőmag osztrák banktól

0
2010. január 6. szerda – Téma: Gazdaság

A válság mindenkit utolért, tőlünk nyugatabbra élő, nálunk szerencsésebb népeket is, kit így, kit úgy sújt. Az osztrák bankok is “megsínylették”, hiszen nemrégiben érdekes problémával kellett megbirkózniuk: mezőgazdasági termények értékesítésével. A közép- és kelet-európai térségben kihelyezett (a Hypo Group Alpe Adria bank többek között ilyen hiteleken bukott meg), majd bedőlt agrárhiteleik biztosítékain kellett túladniuk. A bankok tulajdonába pl. vetőmag, fagyasztott csirke és egyéb élelmiszerek stb. kerül, ezek egy része romlandó, így kénytelenek minél hamarabb értékesíteni. Szakértők szerint ez csak a kezdet, egyre több a visszavett jármű, gép, traktor stb., tehát a járműfinanszírozás sem áll fényesen.

2010 még közel sem a válság vége Magyarországon

0
2010. január 5. kedd – Téma: Gazdaság

A portfolio.hu elemzője szerint aligha számíthatunk könnyű évre az idén, sőt… Madár István tegnap reggeli elemzése szerint a 2010-es év nehezebb lesz, mint a 2009-es volt, bár a tavalyi esztendőről sem lehet azt állítani, hogy beváltotta volna legszebb reményeinket. A 2009-es év a begyűrűző válság éve volt, vagyis lassan elértek bennünket a folyamatok, amelyek a világ többi részén már javában dolgoztak. A periférikus gazdaság nagy előnye és hátránya is egyben, hogy a világgazdasági folyamatok lassabban érnek ide, mint ahogyan a világ fejlettebb részeit elérik. Miközben az USA-ban és másutt is a kilábalásról beszélnek, a jelentős fáziskésés itt is mutatkozik: Magyarországon nehéz év lesz a 2010-es, nehezebb, mint a tavalyi. Sőt az elemzők szerint még 2011-ben sem számíthatunk semmi jóra…

Karácsonyi hitel

0
2010. január 2. szombat – Téma: Gazdaság

A magyar lakosság kb. 24%-a hitelből vásárolt karácsonykor. Hogy ez baj-e? Hogyne lenne az! Természetesen nem akarok itt az ünnep egyházi, vallásos vonatkozására utalni, hiszen Európában már igen kevés hely van, ahol valóban Krisztus születését – is – ünneplik karácsonykor.

Hitel karácsonyraValójában persze jobb lenne, hogy a karácsony megváltó születésének ünnepe lenne, de az idő kerekét nem lehet visszaforgatni, a szekularizáció évszázados folyamata megállíthatatlan. Azonban az egy külön érdekesség, hogy vajon miért lett mégis a karácsony a második legnagyobb egyházi ünnepből a legnagyobb világi ünnep az egykoron teljesen, ma már csak nyomokban keresztény nyugati világban? Vajon a karácsonyhoz hozzátartozik, hogy az emberek évekre eladósodnak egy nap ünneplése kedvéért? Debrecenben egy felirat fogad: ajándékban gazdag, boldog karácsonyt kívánunk! Ez lehetne akár a „bőséges új esztendőt” parafrázisa is, de ne legyenek illúzióink: csak arról van szó, hogy vegyünk minél több dolgot.

Stresszes sor áll a bevásárlóközpontokban és a mindenféle nagyobb tematikus áruházakban a pénztárnál: oda kell még érnem egy másik helyre is, de már meg kellene csinálni a holnapi vacsorát, hogy hadd érjenek össze az ízek, és vajon örül-e majd X, Y vagy ZS? Én kaptam olyan könyvet, amely nem dobogtatta meg a szívemet – vagyis nem dobogtatta volna meg a szívemet, ha nem tudom, hogy aki adta, időt szánt arra, hogy megpróbálja kitalálni, mivel kedveskedhetne nekem.

Régen a karácsony a kutatások szerint valóban ilyesmi ünnep volt: apró, de hasznos, vagy éppen éven át vágyott szükséges tárgyak beszerzésének ideje. És persze szó sem volt hitelekről. Könyv, ruha, konyhai edény, ágynemű stb. került fel a beszerzendők listájára, mint valóban értékes termék és ajándék. Mára a karácsony, szintén a kutatások szerint, a tökéletesen haszontalan és hihetetlenül drága ajándékok ünnepe lett. (Szeretet ünnepe, ugyan…) Sok olyasmi fogy ilyenkor, amit senki nem venne meg más alkalmakkor, mert tökéletesen értelmetlen dolog, vagy mert annyira drága. Valójában a karácsony ma már olyan reflexeket indít el, mint egy külföldi utazás: sokan elvesztik a pénzérzéküket, és olyasmiket vesznek meg, amire nincs szükség (idióta ajándékok karácsonyra és idióta szuvenírek idegenben); vagy ami sokkal drágább, és itthon soha nem venné meg, de hát mégis csak Bécsben, Berlinben vagy Kairóban vagyunk, ilyenkor a pénz nem számít (itthon a plazmatévé az ilyen gondolkodás eredménye, külföldön lehet egy ezer forintra taksált Apfelstrudel, vagy egy ilyen értékű sör, ami itthon negyedébe kerül).

Miért? A szociológusok válasza nyilván más lesz, mint egy papé vagy lelkészé, előbbi konstatál, utóbbi sajnálkozik. Vannak azonban olyanok, akik mindennek kifejezetten örülnek. Reméljük, hogy az ő kívánságaikból már a jövő karácsonykor és utána is folyamatosan egyre kevesebb fog teljesülni, és visszatérünk egy boldogabb ünnepléshez. Nem kell lemondani az ajándékokról, nem kell megfogadni, hogy soha többé nem veszek semmit, mivel az ajándékozás is a hagyomány része (a három bölcs is ajándékot vitt az újszülött megváltónak!). De azon legyünk, hogy a hitel, eladósodás, adósok börtöne, elárverezett ingóságok ne legyenek azok.