Amíg hazánkban 2007 első félévében összesen 154 019 autólízing szerződést kötöttek, addig az osztrákoknál több mint 300 ezer darabot. És náluk évről évre kb. 700-800 szerződéssel bővül a lízingállomány, nálunk pedig egyre nagyobb mértékben csökken. Ez a növekedés viszont nem csak a vállalati lízingelésnek, hanem a magánszemélyeknek is köszönhető, ugyanis a szerződések 43 százalékát a privát személyek, 56 százalékát a vállalatok, 1 százalékát pedig az állam kötötte meg. Ebből is jól látszik, hogy valójában milyen fontos szerepet játszik a gépjármű lízing egy fejlett országban a magánemberek körében is. Nekünk is az ő példájukat kellene követnünk, de ehhez a mentalitásunk változtatására is szükség van, hogy ne minden áron az autó tulajdonjogát akarjuk megszerezni, az autóhitel ügyintézés során számos érdekes eset merült fel ezzel a mentalitással kapcsolatban, külön bejegyzést érdemel. A nagyobb probléma viszont a magyar és osztrák fizetések és életszínvonal közötti különbségekből fakad: csak a magyar fizetések jelentős növekedésével követhetjük példájukat, ennek pedig a magyar gazdaság és politika áll a hátterében, amelybe csak közvetve tudunk magánszemélyként beavatkozni.

Magyarországon 2006-ban 1,050 milliárd forintot (1 EUR = 250 forinttal számolva ez 4,2 millió euró) helyeztek ki összesen a lízingszerződések keretében, míg Ausztriában 20,941 milliárd eurót. Ausztriában maga az autólízing finanszírozási összege euróban magasabb értéket mutat, mint nálunk forintban: 6,619 milliárd euró. És ez az érték évről-évre növekszik, így 2007 első felében a finanszírozott összeg meghaladta a 6,9 milliárd eurót. Mindhárom eszközcsoport (gépjárművek, gépek és berendezések valamint ingatlan lízing) növekedni tudott 2007 első felében, de továbbra is az ingatlan lízing szakítja ki a legnagyobb szeletet a finanszírozott összeg alapján. A gépek és berendezések 6,9 százalékos növekedéssel kiemelkednek, ha az évenkénti változást figyeljük (ezt a gépjármű lízing követi 4,8 százalékkal). Ebből látszik, hogy az osztrák vállalatok előszeretettel lízingelik termelőgépeiket, irodai gépeiket, vagyis igyekeznek lépést tartani a technika fejlődésével, és ugyanez a személygépkocsik esetében is igaz. Magyarországon jóval kisebb részt szakítanak ki a gépek, berendezések.

Nálunk sokkal kisebb mértékben használják ki a vállalatok is a lízing nyújtotta előnyöket, nem is beszélve a magánszemélyekről. Úgy tűnik, még nagyon sokat kell fejlődnie a magyar pénzügyi kultúrának, pénzpiacnak ahhoz, hogy utolérjük például Ausztriát.

Itthon törvényben szabályozták az autóvásárlás esetében a minimum 20 százalékos önerő befizetését. Hozzá kell tenni, hogy az osztrákok mentalitása is teljesen más, mint a magyaroké: nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget annak, hogy kié az autó tulajdonjoga. Elmondható, hogy Ausztriában minden harmadik autó lízingelt, nem kedvelik annyira a hitelt, ami ott nyilván nem osztrák hitel néven fut. Az osztrák autó árak magasak, mivel nagyon sűrű a márkakereskedői hálózat. Az osztrákoknak azért előnyösebb az autólízing az autóhitelhez vagy az autóvásárláshoz képest, mert nem a tulajdonszerzésre összpontosítanak, hanem az a céljuk, hogy 2-3 évenként vadonatúj autóba ülhessenek. Ezt a sűrű autóváltogatást pedig leginkább az autó lízing teszi lehetővé számukra, mivel így nem kell nagy saját tőkével rendelkezniük. Ezzel szemben nálunk az autócsere leginkább úgy valósul meg, hogy a hitelállományt a vevő maga előtt görgeti egy új autó hitelezése révén.

Az autólízingnél Ausztriában először letesznek egy induló összeget (kb. 5000 eurót), majd az általuk kiválasztott új autót használatba veszik. Havonta fizetik a lízingdíjat (kb. 100-200 euró autó márkától és típustól függően), ha pedig megunják autójukat, akkor csak visszaviszik a lízingcéghez, és egy új autót hozhatnak el. A szervizelés sem a lízingbevevő problémája, ugyanis évi 10-15 ezer km alatt ingyenes az autó szervizelése és javítása (az autó garanciája miatt). Ezek alapján jól látszik, hogy autólízingelési szokásaik a tartós bérléshez hasonlítanak, viszont az új autó lízing segítségével olcsóbban juthatnak az autóhoz, mint a bérlettel vagy autóhitel felvételével, és lépést tarthatnak az autógyártás újdonságaival is. Kb. dupla annyi az 1000 főre jutó személyautóállomány Ausztriában, mint nálunk. Tegyük hozzá, hogy ott nagyon ritka az “egyautós háztartás”, a legtöbb családban több autót is tartanak (nem ritka a három sem) – ezt pedig a magyarnál jóval magasabb életszínvonal, fizetések teszik lehetővé (a minimálbér fizikai munkásoknak: 818 euró, szellemi munkásoknak: 820 euró).

Alapítása az iparűzés bejelentésével, illetve annak engedélyeztetésével történik. A cégjegyzékbe az éves forgalomtól függően jegyzik be, csak a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó használhat cégnevet, egyébként az egyéni vállalkozónak a saját nevét kell használnia. Iparigazolványt kell kiváltania. Az iparengedély kiadásának feltételeit személyesen kell teljesítenie, ha ez nem áll módjában, kinevezhet egy, az iparűzési törvény előírásainak megfelelő ügyvezetőt, akinek a vállalkozásnál kell dolgoznia és teljes mértékben biztosításköteles munkavállalóként, munkaviszonyban kell állnia. Iparűzési tevékenység esetén a kamarai tagság kötelező. Vállalkozói társadalombiztosítás szükséges, jövedelemadó és forgalmi adó kötelezettség áll fenn.

Természetes személyek Ausztriában adóköteles jövedelmük után személyi jövedelemadót fizetnek. A személyi társaságok nyeresége illetve vesztesége nem társasági szinten adóköteles, hanem a társaság egyes tagjaira jutó jövedelem a társaság adott tagjának üzemi (vállalkozási) tevékenységből származó jövedelmét képezi, mely után a tag személyi jövedelemadót fizet.

Adókulcsok

Az osztrák adójog a jövedelmek hét csoportját különbözteti meg, amelyekből az első három jövedelemcsoport az ún. vállalkozási jövedelemfajták csoportját alkotja.

1. Mezőgazdaságból és erdőgazdaságból származó jövedelem;
2. Önálló munkából származó jövedelem;
3. Üzemi (vállalkozási) tevékenységből származó jövedelem;
4. Nem önálló munkából származó jövedelem;
5. Tőkevagyonból származó jövedelem;
6. Bérbeadásból és haszonbérbeadásból származó jövedelem;
7. Egyéb jövedelem.

Az adóköteles jövedelmet Ausztria sávosan progresszív kulcsokkal adóztatja.

Az adómentes sáv az Ausztriában személyi jövedelemadó szempontjából korlátozott adókötelezettség alá eső (külföldi illetőséggel bíró) személyek esetében 2005. január 1-jétől 10.000 euró helyett mindössze 2.000 euró. Egy Ausztriában korlátlanul adóköteles személynek adóbevallást kell benyújtania, ha az adóhatóság erre felszólítja, ha vállalkozási jellegű jövedelmet szerzett vagy ha jövedelme meghalad egy bizonyos értékhatárt (pl. ha nincs béradóköteles jövedelme, akkor ez 10.900 euró). A fizetendő jövedelemadó összegét az adóhivatal a bevallott jövedelmek alapján számolja ki és határozat útján írja elő. A jövedelemadó két különleges beszedési formája a béradó valamint a tőkehozadéki adó.

BÉRADÓ (LOHNSTEUER)

Nem önálló munkából származó jövedelmek esetében a munkaadó a személyi jövedelemadót bérkeresetből béradó formájában vonja le. A munkaadó köteles minden bérfizetésnél a munkavállaló béradóját visszatartani és havonta befizetni. A béradó tételei elvileg a személyi jövedelemadó kulcsaival azonosak. A munkavállaló a rendszeres bére mellett ugyanattól a munkaadótól kapott egyéb jövedelmének béradója 6%, amennyiben ez az éves bérjövedelem hatodát nem lépi túl. Gyakorlatilag ezeket az egyéb kapott jövedelmeket fedi le az Ausztriában fizetendő 13. és 14. havi fizetés, tehát az így a munkavállaló szabadsága és a karácsony után fizetett pénz adóztatása jelentősen előnyösebb.

TŐKEHOZADÉKI ADÓ (KAPITALERTRAGSTEUER)

Egyes belföldi tőkejövedelmek után a kifizető köteles a jövedelemadót az ún. tőkehozadéki adó formájában levonni. A tőkehozadéki adó mértéke 25%.

A tőkehozadéki adó alá esnek:

• Belföldi tőkejövedelmek (pl. belföldi tőketársaság által fizetendő osztalékok, egyéb nyereségrészesedések, csendes társ jövedelme, banki kamatok);
• Belföldön kifizetett értékpapír-jövedelmek.

Az adó alól bizonyos esetekben az adózó mentesülhet:

• Az EU anya-leányvállalat irányelve alkalmazhatóságakor, vagyis ha egy külföldi anyavállalat (egy EU tőketársaság) egy belföldi leányvállalatban (tőketársaság) megszakítás nélkül legalább 1 éve és 10%-ban részesedik és a kérdéses tőkejövedelmek osztalékok, kamatok illetve egyéb jövedelmek részvényekből vagy GmbH-részesedésekből származnak.
• Belföldi tőketársaságok bizonyos tőkehozadéki adó köteles tőkejövedelmei (osztalékok, kamatok stb.) esetén, ha legalább egy 25%-os közvetlen részesedés áll fenn az azt fizető társaságban.
• Nem ausztriai illetőségűek kamatjövedelme adómentes, ha a hitelintézetnek igazolják származásukat es külföldi lakóhelyüket.

Egyes esetekben, elsősorban természetes személyek kamat- és osztalékjövedelménél tőkehozadéki adó levonása után ezekre a jövedelmekre további személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség nem keletkezik.

A külföldről származó tőkejövedelmek hátrányos megkülönböztetésének elkerülése ezek – bizonyos esetekben – egy a tőkehozadéki adóval összehasonlítható különleges 25%-os adókulcs alá esnek (egy esetlegesen akár 50%-os progresszív személyi jövedelemadó kulccsal szemben).

TÁRSASÁGI ADÓ (KÖRPERSCHAFTSTEUER)

A társasági adó a jogi személyek jövedelemadója. Jogi személyiség híján a személyi társaságok (OHG, OG, KG) nem alanyai ennek a jövedelemadónak.

A társasági adó alanyai különösképpen:

• A magánjog jogi személyei, mint pl. a tőketársaságok (GmbH, AG), szövetkezetek;
• A közjogi társaságok üzleti jellegű üzemei, vállalkozásai;
• Nem jogképes egyesülések, alapítványok és más célvagyonok.

Mértéke:

Az osztrák társasági adó mértéke 2005-től egységesen 25%. Korlátlan adókötelezett tőketársaságoknak (A-székhely vagy ügyvezetés helye) minimáladót kell fizetniük, melynek mértéke az adott társasági forma törvényes minimáltőkéjének 5%-a. Ez éves szinten 1.750 euró (GmbH) illetve 3.500 euró (AG). Abban az esetben, ha az előírt társasági adó egy évre kevesebb, mint a befizetett minimáladó, a különbözet a következő évek társasági adófizetési kötelezettségével elszámolható.

RÉSZESEDÉSEKBŐL SZERZETT JÖVEDELEM ADÓZÁSA

Az osztrák tőketársaságok más belföldi tőketársaságban valamint szövetkezetekben tartott részesedéséből származó nyereségrészesedésére (kapott osztalékra stb.) általános adómentesség érvényes. Az adómentesség mind közvetlen, mind közvetett részesedésekből származó ilyen jövedelmekre érvényes. A kedvezmény nem vonatkozik a belföldi részesedések (üzletrészek és részvények) értékesítésére. Külföldi tőketársaságokban tartott részesedésekből származó jövedelmekre az ún. “nemzetközi részesedési kedvezmény” szabálya érvényes. E szerint az osztrák “holdingcég” adómentessége csak akkor keletkezik, ha az adózó a külföldi vállalatban (mely osztrák tőketársasághoz hasonló vagy az EU irányelv szerint társaságnak minősül) igazolhatóan legalább 1 éve megszakítás nélkül minimum 10%-kal részesedett. Az ilyen részesedés értékesítéséből származó nyereség szintén adómentes.

2004-től opciós jog keretében a részesedéssel kapcsolatos nyereségek és veszteségek, egyéb értékváltozások vagy egységesen adómentesek vagy egységesen adókötelesek. Az opció nem visszavonható, viszont annak keretében a részesedés esetleges értékvesztése levonhatóvá válik.

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ (UMSATZSTEUER)

Az általános forgalmi adó (“osztrák áfa”) hatálya a következő értékesítésekre terjed ki:

• Termékek és egyéb szolgáltatások, melyeket egy vállalkozó belföldön, térítés ellenében a vállalkozása keretében értékesít;
• A belföldi saját fogyasztás;
• A termékimport harmadik országból (behozatali forgalmi adó);
• EU-n belülről történő termékbeszerzés belföldön (uniós behozatali forgalmi adó).

Az általános forgalmi adó alanya a vállalkozó (Unternehmer). Vállalkozónak számít, aki vállalkozási (iparűzési) vagy egyéb szakmai jellegű tevékenységet önállóan gyakorol.

A pénzintézet jövőjét illetően már hetek óta folytak a tanácskozások: még az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet is bekapcsolódott, akinek véleménye szerint a HGAA vége dominóhatást válthatott volna ki. Az osztrák pénzpiaci felügyelet (FMA, a PSZÁF ottani megfelelője) vészforgatókönyvet is készített arra az esetre, ha a felek nem tudnak megállapodásra jutni hétfőig. A csőd közelébe sodródott osztrák bank államosítását Josef Pröll pénzügyminiszter jelentette be hétfőn.

A válságos helyzet kialakulásáért elsősorban a délkelet-európai piacon kihelyezett hitelek bedőlése és a nem megtérülő befektetések okolhatók – a bank többségi tulajdonosa a magyar MKB-t is tulajdonló Bayerische Landesbank volt 67,1%-kal. A pénzügyminiszter szerint fennállt a valószínűsége annak, hogy a bank becsődöl, ami veszélyes helyzetet teremtett volna Ausztria pénzügyi rendszerében, ezért minden eszközzel a pénzintézet megmentésére törekedtek: a HGAA így került az állam tulajdonába, a korábbi tulajdonosok egy euróért váltak meg részesedésüktől.

Sajtóértesülések szerint a Hypo Group Alpe Adria Bank miatt jelentős veszteségeket elkönyvelni kényszerülő Bayerische LB és annak tulajdonosa, a bajor állam nem szándékozott anyagi eszközöket a bankmentés szolgálatába állítani, ehelyett inkább tulajdonrésze eladásán fáradozott. Tudni kell, hogy Németországban jelenleg vizsgálatot folytatnak a HGAA átvételével kapcsolatban, mivel felmerült a gyanú, hogy túl magas árat fizettek érte 2007-ben, így akár a hűtlen kezelés is megalapozott lehet.

Aki Symbian operációs rendszerre vágyik a telefonján, az jól teszi, ha kerüli az Emporiát: készülékeiket csak a legalapvetőbb funkciókkal látják el, úgy mint telefonálásra és rövid szöveges üzenetek (SMS) küldésére. Az osztrák vállalkozás az idős emberek igényeinek megfelelően nagyobb kijelzővel szereli készülékeit, nagyobb gombokkal, valamint szükség esetén hangosabb csengőhangokat is beállíthatnak.

Az 1991-es alapítású osztrák cég Linzből indult el a siker útján, speciális készülékeit immár 22 országban forgalmazza, előrejelzéseik szerint 2009-ben mintegy 500 000 darabot értékesítenek. Eveline Pupeter-Feller, a cég tulajdonos-ügyvezetőjének véleménye szerint a következő években a többszörösére nő majd az eladható mennyiség. Az osztrák hölgy ezt azzal támasztotta alá, hogy az európai országok “öregednek”, vagyis növekszik az idős emberek aránya.

Az Emporia Telecom magyar nyelvű oldala: Emporia Telecom